Magyarországot továbbra is súlyosan érinti a korrupció, a helyzet javítása érdekében az egyik legsürgetőbb feladat új törvény elfogadása lenne az átlátható párt- és kampányfinanszírozásról - mondta Alexa Noémi, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója a TI szerdai háttérbeszélgetésén, amelyen a 2012-es korrupció érzékelési index (CPI) eredményeit ismertették.
Kifejtette, Magyarország jelenleg a 46. helyen áll a 176 országot vizsgáló korrupciós rangsorban, az uniós tagállamok között pedig a 19. Kiemelte, az idei eredmény nagyjából hasonló az elmúlt években tapasztaltakhoz, Magyarország "közepesen korrupt" ország. Ennek okai, hogy magasak az üzleti és politikai élet összefonódásából származó korrupciós kockázatok, átláthatatlan a párt- és kampányfinanszírozás, a magán- és csoportérdekek kiszorítják a közérdeket a közhatalom gyakorlásában és a döntéshozatalban, a fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült. Politikailag elkötelezett emberek állnak kormánytól független állami intézmények élén, továbbá jelentősen csökken az állami intézményrendszer ellenálló képessége a korrupcióval szemben.
Alexa Noémi ezért új törvény elfogadását sürgette az átlátható párt- és kampányfinanszírozásról, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését, a kormánytól független kontrollintézmények autonómiájának megőrzését és a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tételét javasolta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az anti-korrupciós kormányhatározatban foglaltakat végre kell hajtani, és a nyomozó hatóságok és az ügyészség korrupcióellenes munkáját hatékonyabbá kell tenni.
A CPI-t olyan felmérések alapján készítik, amelyek a gazdaság, a társadalom és az állami intézményrendszer korrupciós fertőzöttségét mérik. Alexa Noémi a magyarországi érték kiszámításához felhasznált forrásokkal kapcsolatban megjegyezte: a magyarországi elemzők általában rosszabbul ítélik meg a helyzetet, mint a külföldiek, ami eddig nem volt jellemző.
Mint mondta, a maximális 100 pontból Magyarország 55-öt szerzett, ezzel a régiójában viszonylag jól teljesít, a negyedik helyen áll.
Marschall Miklós, a TI ügyvezető-helyettese a nemzetközi helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta, nem javult idén a korrupciós helyzet, pedig szerte a világon a korrupció a politikai közbeszéd egyik központi témája volt, és sok politikus veszítette el hivatalát korrupciós botrányok miatt. Példaként említette a korábbi német államfő lemondását.
A kormányok mégsem veszik elég komolyan a TI jelzéseit, pedig meg kellene hallaniuk az emberek felháborodását az elitek "felelőtlen viselkedése miatt" - fogalmazott.
Kiemelte, az országok kétharmada 50 pont alatti értéket ért el a 0-tól 100-ig terjedő skálán. Az élen 90-90 ponttal Dánia, Finnország és Új-Zéland végzett, ezekben az országokban átlátható a közszféra - mutatott rá. Közölte, a sereghajtók 8-8 ponttal Afganisztán, Észak-Korea és Szomália, ezekben az országokban az állam nem tudja vagy nem akarja betölteni a szerepét, ezért "alternatív szabályok" irányítják a gazdaságot.
Kifejtette, a TI idén teljesen megújította a CPI módszertanát, mostantól az értékek összehasonlíthatóvá válnak a korábbi eredményekkel, így lehetőség lesz a trendek vizsgálatára is. Mint mondta, erre eddig nem volt alkalmas az index, az értékek ugyanis nemcsak egy ország korrupciós helyzetétől, hanem külső tényezőktől is függtek, így egyelőre nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a korábbi értékekhez képest tapasztalt változásokból.