Oktatás

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a munkaerőképzésben válaszokat adhat a nyugat-dunántúli régiót érintő munkaerőpiaci problémákra is - jelentette ki a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos pénteken Zalaegerszegen, a ZalaZone Járműipari Tesztpályán.

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Nyíregyházi Egyetem csütörtökön, a megállapodás célja, hogy hidat képezzen az egyetem a helyi vállalkozói közösség és a civil szféra között - közölte az MKT.

A sajtóból értesülhettünk, hogy a kormány radikálisan visszavágná az államilag finanszírozott helyek számát a felsőoktatásban. A napvilágot látott tervek szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kivételével minden intézményben csökkentenék a keretszámokat, a legnagyobb arányban az egyébként is súlyos helyzetben levő ELTE-n. Az elképzelés nem új, néhány évvel ezelőtt már felmerült egy hasonló intézkedés, de akkor a kormány a tiltakozások hatására visszalépett. Ahhoz lassan hozzászokhattunk, hogy a kormány a partnerekkel való minden egyeztetés nélkül hoz súlyos következményekkel járó döntéseket, de ebben az esetben ez azért is nehezen értelmezhető, mert a felsőoktatási intézmények döntő többsége ma nem állami fenntartású.

Sikernek nevezte a szakképzés átalakítását a Debreceni Szakképzési Centrum (DSZC) szervezésében megvalósult 4. debreceni Hello Szakma - Út a jövőbe - pályaorientációs, karriertámogató, és tájékoztató kiállításon hétfőn a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára.

A kétnapos rendezvény megnyitóján Pölöskei Gáborné kiemelte, hogy a szakképzés átalakítása négy évvel ezelőtt kezdődött, akkor indultak el a technikumok, az öt- és hároméves szakképző iskolák.

Decemberben lesz két éve, hogy a magyar egyetemisták gyomra görcsbe rándulhatott, mikor meghallották, a kormány által alapítványi kézbe szervezett egyetemeket kizárják az Erasmus+ és a Horizont Európa csere- és kutatás-fejlesztési programokból.

Az idei tanévkezdés pedig megmutatta: mindössze 700 hallgató utazhatott külföldi tanulmányokra augusztusban és szeptemberben, míg tavaly Erasmuson közel 10 ezren vettek részt.

Pósánné Rácz Annamária szeptember 15-től a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.

Pósánné Rácz Annamária szakmai életútja az oktatásügyhöz kapcsolódik, az elmúlt tíz évben a Debreceni Egyetemen oktatási igazgatóként dolgozott.

Az Oktatási Hivatal (OH) a honlapján kora délelőtt azt írta, hogy matematikából középszinten 1140 helyszínen 69 047 vizsgázó (közülük 2043 fő angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb vagy szlovák nyelven), emelt szinten 119 helyszínen 6616 vizsgázó (közülük 152 fő angol, francia, horvát, német, orosz vagy spanyol nyelven) tesz érettségi vizsgát.
A matematika középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. A vizsgázók először (45 perc alatt) az I. feladatlapot, majd (135 perc alatt) a II. feladatlapot oldják meg, és a feladatlapokon belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be.

- Megkezdődött hétfő reggel a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli érettségi vizsga, utóbbiból csak középszintű vizsga tehető - közölte az Oktatási Hivatal (OH) délelőtt.

A tájékoztatás szerint magyar nyelv és irodalomból középszinten 1146 helyszínen 73 472, emelt szinten 57 helyszínen 2066 vizsgázó tesz érettségit, amely 9 órakor kezdődött.

Azt írták, a magyar nyelv és irodalom középszintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell megoldaniuk: az elsőre 90, a másodikra 150 perc áll rendelkezésükre.

Csaknem százmilliárd forint felhasználásával, soha nem látott mértékű iskolafejlesztési program indul a magyar szakképzésben - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szerdán Budapesten.

Hankó Balázs abból az alkalomból beszélt erről, hogy megkezdődik a Budapesti Komplex Szakképzési Centrumhoz tartozó Gundel Károly Vendéglátó és Turisztikai Technikum átfogó infrastrukturális fejlesztése az Európai Unió támogatásával.

A programban 34 intézményben 110 ezer négyzetméternyi oktatási terület újul vagy épül meg, látványkonyhák, tanműhelyek létesülnek, egyben zöldátállást hajtanak végre az épületek energetikai rendszerében-tette hozzá.

A pedagógusképzés a második legnépszerűbb terület a felsőoktatásban, ez derült ki a felsőoktatási felvételire beadott nyilatkozatokból - mondta Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára szerdán a győri Kossuth Lajos Általános Iskola fennállásának 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Balatoni Katalin - az iskolával szomszédos, kulturális rendezvényeknek is helyet adó zsinagógában - kiemelte, a januári béremelés olyan új hátteret adott a pedagógusoknak, amire már rég szükség volt.

Olyan intézkedés volt ez a kormány részéről, amely elősegíti, hogy a pedagógus pálya vonzó legyen - mondta, hozzátéve, látják, mennyi pedagógus szeretne visszatérni a pályára hétről hétre. Közös munkával tovább tudunk építkezni - fűzte hozzá.

Országosan 96 milliárd forint áll rendelkezésre a szakképző intézmények infrastruktúra- és eszközfejlesztésére - ismertette a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára pénteken Sopronban.

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatásával 3,6 milliárd forintot fordítanak a Soproni Szakképzési Centrum több intézményére. Pölöskei Gáborné a fejlesztés nyitó rendezvényén emlékeztetett, hogy négy éve indult a szakképzés átalakítása.

- Az idei év a fejlesztések éve lesz a szakképzésben, a folyamatos digitális tananyag-fejlesztés, az oktatói béremelés, valamint az oktatási centrumok fejlesztése mind szükségesek ahhoz, hogy az eddig elért sikerek után 2030-ig világbajnok legyen a magyar szakképzés - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió reggeli műsoraiban.

Hankó Balázs hangsúlyozta, a jó szakképzés olyan, mint amilyenné a megújult magyar szakképzés vált 2020-tól, ekkor indult el a Szakképzés 4.0 program, amelynek a gyakorlatorientált oktatás a fő hangsúlya.

- Félrevezető kommunikáció helyett valódi lépéseket követel az Erasmus-Horizont-ügyben több civil szervezet - közölte az Oktatói Hálózat hétfőn.

A közleményben felidézték, hogy 2022 decemberében az Európai Unió Tanácsa felfüggesztette az alapítványi felügyelet alá tartozó magyar egyetemek részvételét az Erasmus és Horizont programban, "mert úgy látta, nincs biztosítva ezen intézmények átlátható működése és elszámoltathatósága".

Szerdán megérkezett az az írásos garancia, amelyet az Európai Bizottságtól várt Magyarország, ezért a tanárok, az óvópedagógusok, valamint - nemzeti forrásból - a szakképzésben oktatók is biztosra vehetik, hogy január 1-jétől 32,2 százalékkal emelkedik a bérük - mondta az MTI-nek a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: mindezt ráadásul a jövő évben is jelentős béremelés követi.

Emlékeztetett: Magyarország azt vállalta, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékára emeli a pedagógusbéreket, két ütemben.

A szakképzésre és a felsőoktatásra is kiterjedő, egységes bérrendezést sürget a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, valamint a Munkástanácsok Országos Szövetsége.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményük szerint a munkavállalói érdekképviseletek üdvözlik, hogy a kormány "határozott lépéseket" jelentett be a pedagógusok bérrendezése kapcsán. Hozzátették ugyanakkor, hogy bérfeszültségekhez vezet, ha ezt egységes elvek nélkül teszik meg.

A 2023. évi, kétlépcsős bérfejlesztést követően 2024-ben is tovább emelkedik a szakképzésben dolgozók bére - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán.

A közlemény szerint a béremelés alapelve az, hogy a szakképzésben oktatók átlagbérét legalább azonos arányban kell növelni a pedagógusok illetménye emelésének mértékével. A 2023 decemberében bejelentett 10 százalékos béremeléshez képest átlagosan 32,2 százalékos emelés valósul meg.

Azt írták, 2023-ban két lépcsőben, összességében átlagosan 15 százalékos béremelés történt a szakképzésben oktató tanárok esetében. Az elmúlt napokban megjelent a pedagógusok bérfejlesztéséről szóló koncepció, amelynek intézkedéseit a szakképzésben dolgozók béremelésére vonatkozóan is végrehajtják.

A kormány döntése szerint 2024. január 1-jével átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógusbér - közölte a Belügyminisztérium pénteken az MTI-vel.

A tárca tájékoztatása szerint a pályakezdő gyakornokok fizetése a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 000 forintos illetményhez képest 528 800 forintra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek. A kormány határozatban rendelkezik arról, hogy az emelt bérek februári kifizetéséhez szükséges források biztosítása a központi költségvetés terhére az állami, egyházi és magánintézmények fenntartói részére is megtörténjen - tették hozzá.

- Elkészült a technikumi rangsor Top 100-as listája - közölte az Innovatív Képzéstámogató Központ szerdán. Azt írták, hogy a lista a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és az Oktatási Hivatal közhiteles adatai alapján, a tanulók bemeneti és képzési-kimeneti teljesítményének, az intézmények oktatói létszámának és digitális ellátottságának figyelembevételével készült.

Európában Dániában a legalacsonyabb a bullying, vagyis az iskolai zaklatások száma. Az Euronews Witness adásában annak jártunk utána, mivel próbálják ezt elérni a dán pedagógusok és szülők.

Meditációval és öleléssel kezdődik a nap egy koppenhágai általános iskolában. Itt a gyerekeket arra nevelik, hogy szeretettel forduljanak társaik felé, és elsősorban saját maguk felé, mert sok esetben ezen a ponton lehet megelőzni az esetleges agressziót, zaklatásokat.

Az iskolai foglalkozásokon fontos szempont a szociális készségek fejlesztése. A gyerekeknek sokszor párban kell dolgozniuk, különböző felállásban, nem mindig a barátaikkal összerakva, ami fejleszti az alkalmazkodást és a kompromisszumkötés képességét is.

Míg az OECD országok - köztük az oktatási "mintaállamok" átlageredménye matematikából és szövegértésből jelentősen romlott az előző, 2018-as méréshez képest, Magyarország esetében nem volt szignifikáns változás - hangsúlyozta a legutóbbi PISA-mérés friss eredményeit bemutató sajtótájékoztatón kedden az Oktatási Hivatal elnöke.