Felfüggeszti a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének alkalmazását egy újabb kidolgozásáig az a törvényjavaslat, amelyet a Tisza-frakció két képviselője nyújtott be a parlamentnek, és amelyet a képviselők kedden kezdtek tárgyalni.
A pedagógusok teljesítményértékelésének megújításához szükséges törvényi rendelkezésekről szóló törvényjavaslat egyik előterjesztője, Kapronczai Balázs (Tisza) a pedagógusszakma egyik régi vágyának nevezte az előterjesztést. Szerinte az előző kormány egy olyan rendszert erőltetett a szakmára, amely nem felelt meg a korszerű, fejlesztő szemléletű értékelési rendszerekkel szemben támasztott szakmai elvárásoknak.
A teljesítményértékelési rendszerrel kapcsolatban több problémát is felhozott. Azt mondta, a szisztéma túlzott mértékben adminisztratív, célellenes és hiányos volt, az értékeléskor túlzott szerep jutott a szubjektív megítélésnek, és a rendszer fejlesztő funkciója sem tudott kellő mértékben érvényesülni.
Szerinte a teljesítményértékelési folyamat több intézményben szervezeti feszültségeket is szított, ami a munkaköri légkör romlásához és belső konfliktusokhoz vezetett.
Úgy összegzett, szakmailag indokolt, hogy a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét jelenlegi formájában felfüggesszék, és annak helyében egy átfogó, nemzetközi jó gyakorlatokra épülő, széles körű szakmai egyeztetésen alapuló folyamat lépjen.
Kapronczai Balázs azt mondta, az új értékelési rendszer fejlesztő szemléletű és szakmailag elfogadott lesz. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium nem elefántcsonttorony, nem zárkózik el a szakmai képviselet elől, azzal együtt oldja meg a problémákat - rögzítette.
Kormány: a teljesítményértékelés felülvizsgálatának célja nem újabb terhek bevezetése, hanem éppen azok csökkentése
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter indokoltnak nevezte a 2024-ben hatályba lépett teljesítményértékelési rendszer felfüggesztését, mivel szerinte akörül már hosszú ideje feszültségek vannak, az túlzott adminisztratív terhet ró a pedagógusokra, és nem biztosít valódi szakmai visszacsatolást. A jelenlegi konstrukció nem felel meg a korszerű, fejlesztő szemléletű értékelési szisztémákkal szemben támasztott szakmai elvárásoknak - hangsúlyozta, hozzátéve, bevezetésére kevés idő volt, és arról nem volt kellően alapos a szakmai egyeztetés.
Úgy folytatta, az értékelési szempontrendszer is több sebből vérzik, így például a kompetenciamérési eredményeknek sokkal inkább van relevanciájuk egy intézmény értékelési folyamatában, mint a pedagógus munkájának megítélésében.
Lannert Judit azt mondta, az idei tanévben felfüggesztik a teljesítményértékeléshez kapcsolódó feltöltési kötelezettséget, de ez a változás senkit nem érint hátrányosan.
A korábban elért teljesítményértékelési illetmények megmaradnak, miután beépültek a bérbe - emelte ki, megjegyezve, az előző kormány a mostani tanévre már nem biztosított erre költségvetési fedezetet.
Szólt arról is, a felülvizsgálat célja nem újabb terhek bevezetése, hanem éppen azok csökkentése. Olyan értékelési rendszert kívánnak kialakítani - mondta - , amely a mindennapi nevelési-oktatási munkát támogatja, valódi szakmai értéket képvisel, és nem terheli indokolatlanul adminisztratív kötelezettséggel az intézményeket.
Lannert Judit ugyanakkor közölte azt is, meggyőződése, hogy a szakmai visszajelzésnek helye és szerepe van a közoktatásban. Egy jól működő értékelési rendszer nem bizonytalanságot vagy szorongást kelt, hanem bizalmat épít, megerősíti a kiemelkedő teljesítményt, és érdemi szakmai fejlődési lehetőségeket teremt - magyarázta, jelezve, már a nyáron széles körű szakmai egyeztetést kezdeményeznek a pedagógusok, intézményvezetők és szakértők bevonásával az új értékelési rendszerről.
Tisza: átlátható, igazságos, szakmailag megalapozott teljesítményértékelésre van szükség
A javaslat másik előterjesztője, Müller Anna (Tisza) vezérszónokként felszólalva azt mondta, a pedagógusok megérdemlik, hogy munkájukat teljesítmény alapján jutalmazzák egy olyan rendszerben, amely átlátható, igazságos, szakmailag megalapozott, figyelembe veszi a pedagógusmunka sajátosságait. Az előző kormány által létrehozott teljesítményértékelési szisztéma nem ilyen - jelentette ki. Hozzátette, annak bevezetését csak látszategyeztetés előzte meg, eredménye pedig magán hordozza "a Fidesz politikájának axiómáját": a megosztást és az emberek közötti feszültségkeltést.
Összevetette azt, milyen a most lezáruló rendszer, és milyen lehet az újonnan kialakítandó. Müller Anna azt mondta, egy hatékony értékelési rendszer motivál, ezzel szemben a jelenlegi "ellenőriz és kategorizál", mindezt tanáronként bruttó 20 ezer forintért. Szóvá tette azt is, hogy mivel nem transzparens a teljesítményértékelés, rivalizáláshoz és feszültséghez vezetett a tantestületben.
Beszélt arról is, egy jó rendszer világos és mindenki számára átlátható, ezzel szemben a mostaniban az értékelést volt, hogy az igazgató tanár iránti szimpátiája, illetve korábbi konfliktusa határozta meg.
Azt mondta, a jó rendszer reális elvárásokat támaszt. Ma egy pedagógus akkor érhet el magas pontszámot, ha felzárkóztat, tehetséget fejleszt, versenyeztet, innovatív pedagógiai módszereket használ, iskolán kívüli programokat szervez, pályaorientációs munkát végez a tanítás mellett - emelte ki, azt kérdezve, melyik cég támaszt egy munkavállalóval szemben ennyi elvárást.
Úgy összegzett, a rendszer felfüggesztése nem a munka lezárását, hanem egy új közös munka kezdetét jelenti. Lehetőség nyílik arra, hogy a szakma bevonásával olyan szisztémát alakítsanak ki, amely egyszerre biztosítja a szakmai minőség fejlesztését, az átláthatóságot, az igazságosságot, figyelembe veszi az intézményi különbségeket, csökkenti az adminisztratív terheket, elismeri az értékteremtő munkát.