Környezetvédelem

Eredmények megjelenítése 1-től 20-ig 299 találatból.

Megduplázódott az 50 fokos meleget elérő napok száma a 80-as évek óta

Környezetvédelem - 2021-09-14

Csaknem megduplázódott a szélsőségesen meleg, 50 Celsius-fokot is elérő napok száma az 1980-as évek óta - állapította meg a BBC globális elemzése.A korábbinál több területen fordulnak elő ilyen napok, ami példa nélküli kihívás elé állítja az emberi egészséget és életmódot.

Az 50 fokos napok száma minden évtizedben nőtt az 1980-as évek óta. 1980 és 2009 között évente átlagosan 14 napon haladta meg a hőmérséklet az 50 fokot.

2010 és 2019 között ez a szám 26-ra nőtt. Ugyanebben az időszakban a 45 fokot elérő vagy meghaladó hőmérsékletet átlagosan évente 14 napon mértek.

IUCN: kihalás fenyegeti a világ legfontosabb terményeinek több mint 70 vadon élő változatát

Környezetvédelem - 2021-09-08

Kihalás fenyegeti a világ legfontosabb terményeinek - köztük a burgonya, az avokádó vagy a vanília - több mint 70 vadon élő rokonát a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) marseille-i kongresszusán bemutatott tanulmány szerint.

A kihalás szélén álló növények Mexikóban, Guatemalában, Salvadorban és Hondurasban élnek és fontos genetikai forrásokat jelentenek a klímaváltozásnak, a betegségeknek és a rovaroknak ellenállóbb növények termesztéséhez, nagyobb terméshozamok eléréséhez világszerte - olvasható a természetvédelmi szervezet honlapján.

Meteorológusok: több zöldfelületre lenne szükség a városokban

Környezetvédelem - 2021-08-24

Több zöldfelületre lenne szükség a városokban: a fővárosi "hőszigethatás" megfigyelései, mérései szerint az árnyékmentes aszfaltutak hőmérséklete akár már májusban 40 Celsius-fokos lehet délben a belvárosban - állapították meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) meteorológiai tanszékének szakemberei.

A Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett, kedden megjelent cikkben Pongrácz Rita és Dezső Zsuzsanna meteorológus kiemelte: a klímaváltozástól gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámos és száraz időszakok, kiegészülve a hőszigethatással, tovább rontják a városlakók komfortérzetét és növelik az egészségi kockázatokat.
Azt írták: a hőszigethatásnak éves és napi menete van, de a június-júliusi csúcsidőszakban délután akár 10 fokos hőmérsékletkülönbség is lehet a sűrűn beépített területek és az agglomeráció között. Az ELTE meteorológiai tanszékén már két évtizede követik műholdas megfigyelésekből szerzett adatokkal a városi hőszigethatást Budapesten.
Ha a felszín hőmérsékletét nézik, akkor az ebből származtatható városi hőszigethatás a beérkező direkt napsugárzás hatására a nappali, delelés körüli időszakban a legnagyobb. Az útburkolatok és a betonépületek a napfelkeltétől folyamatosan nagyobb mértékben elnyelik a sugárzást, és így délre már nagyon felforrósodnak. Ráadásul ezek a mesterséges felszínek a legsűrűbben beépített területeken függőleges irányban is jelen vannak, így a napból érkező energia többször is visszaverődik, elnyelődik, illetve kisugárzódik a városi térben.

Évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe egy új globális jelentés szerint

Környezetvédelem - 2021-07-21

- Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban, körülbelül 1,2 milliárd tonnával több, mint a korábban becsült 1,3 milliárd tonna.

Százhúsz éve a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt az idei Magyarországon

Környezetvédelem - 2021-07-08

- Az idei év júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta Magyarországon - írta Lakatos Mónika éghajlati szakértő csütörtökön a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett cikkében.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tanácsadója kiemelte, Budapest van a leginkább veszélyben a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől, de a növekedési trend országosan is megfigyelhető: leginkább a Kisalföld és a Dél-Alföld kitett a növekvő forróságnak - írta.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a városi hősziget jelenséggel súlyosbított hőhullámok és trópusi éjszakák komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, növekedni fog az UV-sugárzás okozta egészségügyi stressz is, mely fokozza a bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Emellett az épített környezet és a hőséggel együtt járó aszályok miatt a mezőgazdaság is veszélyben van. "A regionális klímamodell-szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani szélsőségek mindennapjaink részévé válhatnak" - emelte ki.

Akár 410 millió ember lakóhelyét fenyegetheti a jövőben a tengerszint emelkedése

Környezetvédelem - 2021-06-30

- A század végére akár 410 millió ember élhet kétméteres tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb területeken, amelyeket veszélyeztet a vízszint emelkedése - állapította meg egy új tanulmány.

A Nature Communications tudományos lap friss számában közölt kutatás szerint a világon jelenleg 267 millióan élnek kétméteres tengerszint feletti magasság alatt. Holland kutatók a Lidar lézeres távérzékelési módszerrel megmérték a parti területek magasságát, és azt jósolják, hogy 2100-ra - egyméteres vízszintemelkedéssel számolva, népességnövekedés nélkül - ez a szám 410 millióra emelkedhet.

Az európai városok több mint felében még mindig probléma a levegőszennyezettség

Környezetvédelem - 2021-06-17

Az európai városok több mint felében még mindig probléma a levegőszennyezettség a legfrissebb adatok szerint, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt tavalyi korlátozások idején csökkent a közlekedésből származó és egyéb károsanyagok kibocsátása - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.


Természetes élőhelyeik mintegy 90 százalékát elveszíthetik a főemlősök Afrikában

Környezetvédelem - 2021-06-07

Természetes környezetük mintegy 90 százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint.

A gorillák, csimpánzok, bonobók már ma is a veszélyeztetett vagy a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartoznak.

Törökország sürgős megoldást keres a tengereit ellepő nyálka ellen

Környezetvédelem - 2021-06-06

Törökország sürgős megoldást keres a Márvány-tengert, valamint a szomszédos Fekete- és Égei-tengert helyenként ellepő nyálkafoltok ellen, amelyek kiterjedése az utóbbi napokban soha nem látott méreteket öltött.

NAV: több százmillió forintba kerülhet a Kiskunhalason hagyott veszélyes hulladékok felszámolása

Környezetvédelem - 2021-06-03

- Több százmillió forint lehet az elhagyott kiskunhalasi telepen maradt veszélyes hulladékok elszállítási, ártalmatlanítási költsége - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön.

A munkálatok költségét a NAV megelőlegezi, de később behajtja, ha a kötelezett önként nem fizeti meg - írták.

Megegyeztek az uniós tárgyalók az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentéséről

Környezetvédelem - 2021-04-21

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói szerda reggel megállapodásra jutottak arról az éghajlatpolitikai célkitűzésről, amely szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest..

Méhekre veszélyes repcetáblákat semmisíttetett meg a hatóság

Környezetvédelem - 2021-04-20

A méhészek jelzései alapján végzett vizsgálat eredményeképpen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) öt esetben repcetáblákat semmisített meg Baranya megyében, ugyanis a növények veszélyt jelentettek a beporzó rovarokra, méhekre - közölte a Nébih kedden. A közlemény szerint a kimutatott növényvédőszer-maradék egyértelműen szabálytalan növényvédelmi technológia alkalmazására utalt.

Nem a Szuezi-csatornán kialakult dugó, hanem az Etna kitörése okozott kiugró kén-dioxid-szennyezést

Környezetvédelem - 2021-04-15

- A korábbi elemzéssel ellentétben nem a Szuezi-csatornán kialakult hatnapos dugó, hanem az Etna vulkán kitörése okozott kiugró kén-dioxid-szennyezést a Földközi-tenger térségében.

A "szennyező elit" életmódváltása is szükséges a klímaváltozás megfékezéséhez

Környezetvédelem - 2021-04-13

- A dúsgazdag emberek radikális életmódváltására is szükség van a klímaváltozás megfékezéséhez - figyelmeztetnek brit szakemberek egy friss jelentésben, amely szerint a legvagyonosabb 1 százalék kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint a legszegényebb 50 százalék együttvéve.

A legtehetősebb 5 százalék - az úgynevezett "szennyező elit" - 37 százalékban járult hozzá a kibocsátásnövekedéshez 1990 és 2015 között - írja a BBC News.

Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv: közel 300 szervezet vesz részt az ország megtisztításában

Környezetvédelem - 2021-04-09

- Összesen mintegy 2,4 milliárd forint támogatással teheti tisztábbá az ország egy-egy szegletét, előzheti meg a további illegális hulladéklerakást a Tisztítsuk meg az országot! pályázat eddigi 285 nyertese - jelentette be Schanda Tamás.

Negyven százalékkal csökkentené szén-dioxid kibocsátását 2030-ra Budapest

Környezetvédelem - 2021-04-01

Budapest, 2021. április 1., csütörtök (MTI) - Karácsony Gergely elfogadta az új fővárosi klímastratégiát, valamint a fenntartható energia- és klíma akciótervet, amelyekben Budapest a szén-dioxid kibocsátásának legalább negyven százalékos csökkentését tűzte ki célul 2030-ig a 2015-ös évhez képest.

Karácsony Gergely a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre vonatkozó törvényi rendelkezés értelmében a Fővárosi Közgyűlés feladat- és hatáskörében eljárva hozta meg döntéseit és ezek között hagyta jóvá a klímastratégiát és az akciótervet.

Félévesre nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére

Környezetvédelem - 2021-03-10

- Csaknem hat hónapra is nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a változások jelentős hatással lehetnek a mezőgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre.

"A nyarak hosszabbá és forróbbá, a telek rövidebbé és melegebbé válnak a globális felmelegedés miatt" - mondta Kuan Jü-ping, a kínai trópusi óceánkutató laboratórium oceanográfusa, a Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

A kutatók az 1952 és 2011 közötti napi éghajlati adatokat felhasználva nézték meg, hogy miként változott a négy évszak hossza és kezdete az északi féltekén, majd éghajlati modelleket alkalmazva vázolták fel a jövőben várható további változásokat - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Élhetetlenné teheti a trópusokat a globális felmelegedés

Környezetvédelem - 2021-03-09

- A globális felmelegedés élhetetlenné teheti az ember számára a trópusi régiókat. A növekvő hőség és páratartalom a világ népességének egy részét halálos körülmények közé szoríthatja egy új kutatás szerint.

Amennyiben nem sikerül a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előtti korhoz képest 1,5 Celsius-fokban korlátozni, az Egyenlítő két oldalán lévő trópusi égövi területek olyan régiókká válhatnak, melyek már túlvannak az emberi alkalmazkodóképesség határain - olvasható a tanulmányt szemléző The Guardian online kiadásában.

A kaliforniai erdőtüzek füstje károsabb, mint a járművek kipufogógáza

Környezetvédelem - 2021-03-08

) - A kaliforniai erdőtüzek füstje károsabb, mint a járművek kipufogógáza. Egy új kutatás szerint a tüzekkel a levegőbe került mérgező részecskék miatt tízszer annyi esetben volt szükség kórházi ellátásra valamilyen légzőszervi betegséggel, mint bármely más szennyezésnél.

A jelentés újabb bizonyítéka annak, hogy a klímaváltozás előidézte szélsőségesen nagy tüzek egyre súlyosabb egészégügyi következményekkel járnak az Egyesült Államok nyugati részének lakói számára.

Romániában tetemes bírságot róttak ki a Szamost bányavízzel szennyező cégre

Környezetvédelem - 2021-03-03

Tetemes bírságot rótt ki a Szamos és Tisza romániai vízgyűjtőjének vízügyi igazgatósága arra a cégre, mely felelős a Szamost február 17-én ért nehézfémszennyezésért.

A vízügyi igazgatóság szerdai közleménye szerint a cégnek 120 ezer lej (kilencmillió forint) bírságot kell fizetnie a folyószennyezésért.

A hatóság emlékeztetett arra, hogy február 17-én egy elhagyott színesfémbányába beszivárgott víz tört a felszínre, és a bányában lerakódott üledéket magával sodorva szűretlenül jutott a Láposbánya-patakba, ahonnan a Lápos folyóba, majd a Szamosba ömlött. Azt is megemlítette, hogy az érintett társaság a folyószennyezés idején nem avatkozott be a szennyezés okának és következményeinek a megszüntetése érdekében, amiként a kárelhárítási terv előírta. A hatóság szerint a kárelhárítási terv része volt annak a dokumentációnak, amellyel a társaság megszerezte a vízgazdálkodási engedélyt.