Környezetvédelem

Erős hajrával zárult az óesztendő a zöldautózás terjedésében, hetvenezer fölé nőtt tavaly a tisztán elektromos flotta Magyarországon - olvasható az Energiaügyi Minisztérium (EM) közösségi oldalának hétfői bejegyzésében

A tárca közleménye szerint tavaly decemberben helyezték forgalomba a harmadik legtöbbet a kizárólag elektromos hajtású gépjárművekből. Az 1970-es múlt havi darabszámot csak a tavalyi március előzi meg 2108 darabbal az örökrangsorban, illetve 2072-vel holtversenyben 2024 júniusa és szeptembere. A lendületes gyarapodásnak köszönhetően lett a leginkább környezetkímélő járműpark több mint 70 ezer darabos - írták.

Az Európai Unióban 83,4 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett 2022-ben, lakosonként 186,5 kilogramm, ami 3,6 kilogrammal kevesebb a 2021-es adatoknál, de 31,7 kilogrammos növekedés 2012-höz képest - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.

Az uniós statisztikai hivatal jelentése szerint az unióban 2022 folyamán keletkezett összes csomagolási hulladék 41 százalékát papír és karton, 19 százalékát műanyag, 19 százalékát üveg, 16 százalékát fa és 5 százalékát fém tette ki.

Az Európai Unió Tanácsa aktualizálta a levegőminőségi előírások meghatározásáról szóló irányelvet, hogy a szabályok hozzájáruljanak a levegőben található szennyezőanyag-mentesség 2050-ig történő elérésére irányuló uniós cél megvalósításához, valamint a légszennyezés miatti korai halálesetek megelőzéséhez - közölte az uniós tanács hétfőn.

Több mint 30 tonnányi engedélyköteles fémhulladékot adott le az elmúlt három évben egy 42 éves férfi, eljárás indult ellene - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken.

A közlemény szerint közúti ellenőrzés során bukott le a férfi, akinek járművét Berettyóújfalunál állították meg a pénzügyőrök. A sofőr azt mondta, hogy Derecskén és annak környékén élő ismerőseitől kapta a hulladékot.

Összesen öt elektromos meghajtású hulladékszállító járművet helyeznek üzembe Nyíregyházán, Debrecenben és Pakson az Elektromos Hulladékszállító Mintaprojekt részeként, a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozó HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. támogatásával - közölte a HUMDA kedden.

A projekt célja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási cégek tapasztalatokat szerezzenek az elektromos hajtású hulladékgyűjtő járművek használatáról.

A használat lehetőségeit, korlátait, a járművek szakmaspecifikus műszaki fejlesztési igényeit, valamint a szükséges feltételeket kell közösen meghatározni. Ezek hosszú távon a jelenlegi járműpark kiváltását szolgálják - jelezték a közleményben

A Pusztavám határában lévő, 2014-ben bezárt Márkus-hegyi bánya kötelező rekultivációjával kapcsolatban Csárdi Antal bizonyítani tudja, hogy környezetvédelemként próbálnak eladni egy olyan beruházást, ahol mérgező anyagok tucatjait hordják a területre.

Ezen mérgező anyagok többségükben jól oldódnak a vízben, és a csapadék következtében bele fognak oldódni a vízbázisba, ezzel veszélyeztetve a helyi lakók egészségét.Lakossági bejelentésre Pusztavámon Csárdi Antal országgyűlési képviselő mintát vett a feltöltési talajból, mivel a helyiek penetráns bűzt érzékeltek a település mellett lévő tómederből, amit rekultivációs célból épp feltöltenek.

) - Vádat emeltek egy férfi ellen, aki mintegy 500 tonnányi hulladékot halmozott fel fonyódi lakóhelyének udvarán

Az ötvenes éveiben járó vádlott engedély nélkül több mint egy évtizeden át gyűjtötte a hulladékot: egy részét közeli fémkereskedők telephelyein értékesítve milliós bevételre tett szert, a többit, köztük veszélyes hulladéknak minősülő járműveket, ólomsavas akkumulátorokat az udvarán tárolta.

A Belügyminisztérium rendszeres adatközlése szerint az elmúlt hónapban elért gyarapodással mostanáig közel 61 ezer kizárólag elektromos hajtású gépkocsi állt forgalomba Magyarországon.

A teljes zöld rendszámos állomány a hibridekkel együtt júniusban múlta felül a 100 ezer darabot; az újabb mérföldkő elérése a leginkább klímabarát flotta lendületes bővülését jelzi - tette közzé az Energiaügyi Minisztérium (EM) a Facebook-oldalán hétfőn.

A klímaváltozás százszor gyorsabban megy végbe a magyar erdőkben, mint harminc évvel ezelőtt, ezért az erdészetekre komoly feladat hárul jelenleg és a jövőben is.

Ez derült ki Áder János Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásából, amelyben a korábbi államfő Czimber Kornéllal, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánhelyettesével beszélgetett.A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a mostani csapadékszegény időjárásra is utalva arról kérdezte a szakembert, hogy a 2022-es rendkívüli szárazság mennyire viselte meg a kétmillió hektáron elterülő magyar erdőket.

Czimber Kornél elmondta, hogy főként az Alföld déli részén keletkeztek - több százmilliárd forintos - komoly károk, amelyek a fiatal és az idősebb ültetvényeket egyaránt érintették. Az ország nagyobbik területén viszont az elmúlt években stagnált vagy javult az erdők állapota. Mindezekkel együtt a magyar erdők harmada gyengülőben van az elnyúló száraz időszakok és a nem kiegyensúlyozott csapadékeloszlás miatt, ezért a negatív folyamatok megállítása és visszafordítása érdekében be kell avatkozniuk az erdészeteknek - hívta fel a figyelmet.

Eddig több mint 3400 cég igényelt forrást zöld járművek vásárlásához, a mostanáig beérkezett kérelmek együttesen a teljes, 30 milliárd forintos keretösszeg több mint felét, mintegy 16 milliárd forintot fedik le - jelentette be hivatalos Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium (EM).

A legnagyobb arányban személyautókra kértek támogatást, ez a kategória teszi ki az igénylések háromnegyedét. Több mint 2500 pályázat esetében a támogatásról szóló döntések is megszülettek 11 milliárd forint értékben és folyamatosan zajlik a kifizetés.

A minisztérium emlékeztet: a vállalkozások február eleje óta igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást elektromos személygépkocsi, teherautó vagy kisbusz beszerzéséhez a REPowerEU-keretből. A 30 milliárd forintos program egy jármű megvásárlásának költségeiből az akkumulátor kapacitásának függvényében legfeljebb 4 millió forintot fedezhet.

Egy magyar mérnökcsapat rájött, hogy nemcsak biogáz nyerhető ki a szennyvízből, hanem ecetsav is, amelyre a háztartási tisztítószerek nagy része épül, a felfedezésből késztermék lett. Erről a magyar találmányról beszélgetett Áder János korábbi államfő Taxner György vízépítő és szennyvíztisztítási szakmérnökkel a Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke arról kérdezte az UTB Envirotec vezérigazgató-helyettesét: honnan jött az ötlet, hogy a használt vízből kivont szenny felhasználásával hatékony tisztítószer hozható létre?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri a lakosságot, hogy sehol, semmivel ne etessék a vízimadarakat.

A vízimadarak etetése nemcsak felesleges, de tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek - közölte az MME hétfőn.

A vízimadarak életmódja és túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Az értéktelen táplálék megbetegítheti a vízimadarakat, szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő elmocsarasodást.

A Mavir bruttó üzemirányítási adatai szerint szerda délelőtt tartósan meghaladta a 3000 megawattot az 50 kilowatt (kW) feletti méretű napelemes rendszerek összes teljesítménye Magyarországon - írja az Energiaügyi Minisztérium (EM) szerdán Facebook-bejegyzésében.

Kiemelték, a korábbi csúcsot egy bő hónapja, február 16-án mérték, a hitelesített adat szerinti 2792 megawattal. Az 50 kW feletti napelemes rendszerek nemcsak ezt a szintet, hanem az eddig soha meg sem közelített 3000 megawattot is felülteljesítették 2024. március 20-án - hangsúlyozták.

Felidézték, az elmúlt években óriási naperőművi kapacitások épültek ki Magyarországon. A 2021 végi adatokhoz képest több mint kétszeres a bővülés az összteljesítményben, és közel van a duplázás a háztartási méretű kiserőművek darabszámában is.

- A zöldenergia célok teljesítéséhez szükséges ipari erőművek és tárolók csatlakozhatnak az áramhálózatra 2030-ig - közölte az Energiaügyi Minisztérium.

A közlemény szerint a hálózati társaságok második közzétételi eljárásában a várakozásokat nagymértékben felülmúló mennyiségben érkeztek be igények új időjárásfüggő megújuló és energiatárolói kapacitások csatlakoztatására.

Az LMP továbbra is követeli az akkumulátorgyárak magyarországi telepítésének leállítását, illetve azok eltávolítását, az ellenzéki párt szerint csak szennyezés érkezik ezekből az üzemekből, súlyosan veszélyeztetve a helyben élőket.

Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese csütörtöki, online is követhető sajtótájékoztatóján a gödi akkumulátorgyárat hozta példaként, ahol szavai szerint az eddigi feltételezéseiknél is sokkal nagyobb a baj.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén is elkészítette a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok országos felmérését. A beérkező adatok szerint január végén hazánkban megközelítőleg 12 ezer erdei fülesbagoly telelt.

idén is a lakosság és a média segítségét kérték a Magyarországon telelő erdeifülesbaglyok felméréséhez, amiben az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezetek, óvodák és iskolák, összesen legalább 431 felmérő vett részt. Ennek köszönhetően Magyarország összes vármegyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok - hangsúlyozták.

A fenntarthatóságról, a megújuló vagy annak gondolt energiaforrásokról és a mai kor emberének életmódjáról is beszélgetett Gelencsér Andrással, a Pannon Egyetem rektorával Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjének hétfőn megjelent legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a beszélgetés elején felidézte: Gelencsér András az Ábrándok bűvöletében - A fenntartható fejlődés korlátai című, "több mint gondolatébresztő" könyvében szakmai érvekkel cáfol számos olyan hiedelmet, ami a jelenlegi közbeszédben elhangzik a fenntarthatósággal kapcsolatban.

A globális hidrogéntermelés 2030-ra a korábbi növekedési ütem alapján a jelenlegi 95 millióról évi 110 millió tonára, 2040-re pedig várhatóan 240 millió tonnára emelkedik - állapítja meg a Roland Berger tanácsadó cég tanulmányában.

A társaság 2030-ra vonatkozó elemzése szerint a kereslet egyre diverzifikáltabbá válik: a feldolgozóipar mellett, amely a megtermelt hidrogén közel felét (48 százalékát) fogja felhasználni, a mobilitási és az energiaágazat is jelentős szerepet játszik majd a keresleti oldalon, 30, illetve 15 százalékkal.

Az épületek fűtése a kereslet hét százalékát teszi majd ki - írták. Az előrejelzésük szerint a zöld hidrogén projektek kapacitása 2030-ra 119 gigawattra (GW) nő, amely mintegy fele a kormányzati vállalásoknak, és ötöde annak a szintnek, amellyel tartható lenne a Párizsi Klímacsúcson meghatározott 1,5 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-növekedés.

- Az ország több pontján is veszélyessé vált a szálló por miatt a levegő minősége - derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) kedden közzétett, az előző napi méréseket ismertető térképének adataiból.

Az Európai Unió 2022-ben 32,1 millió tonna hulladékot exportált EU-n kívüli országokba, ami enyhe, 3 százalékos csökkenést jelent 2021-hez képest, ezzel egyidőben az EU-n kívüli országokból származó hulladékimport 2021 óta 5 százalékkal, 18,7 millió tonnára csökkent - tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.

Az uniós hivatal közlése szerint az unióból származó hulladékexport felét a vasfémhulladék tette ki.