Környezetvédelem

Varjakat alkalmaz egy cég az eldobott cigarettacsikkek felszedegetésére egy svéd város közterein - számolt be róla a The Guardian online kiadása. A vadon élő madarak egy kis ételt kapnak minden egyes csikkért, amelyet felcsippentenek és elhelyeznek egy erre a célra tervezett gépbe a Stockholmhoz közeli Södertäljében.

"A vad madarak önkéntes alapon vesznek részt a munkában" - magyarázta a módszert kitaláló Corvid Cleaning nevű startup alapítója, Christian Günther-Hanssen.

Az Északi-sarkvidéket tanulmányozó tudósok szerint 2050-re a globális felmelegedés miatt az infrastruktúra 70 százalékát és a kritikus infrastruktúra 30-50 százalékát fenyegeti károsodás, amelynek várható költségei több tízmilliárd dollárra rúgnak - számolt be róla a BBC News.

Az éghajlatváltozás miatt az Északi-sarkvidék kétszer-négyszer gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része. A sarkvidéki permafroszton, többek között Oroszországban, Észak-Amerikában és Skandináviában ötmillió ember él. Ahogy a felmelegedés hatására a fagyott talaj felolvad, egyre gyakoribb jelenség lesz, hogy a házak fala megreped, az utak megrongálódnak, a csővezetékek megrepednek.

A permafroszt olyan talaj, amely legalább két éven át folyamatosan fagyott. Az északi félteke szárazföldi felszínének mintegy negyedét borítja, beleértve Kanada szárazföldjének felét és Alaszka területének 80 százalékát.

Rekordmelegek voltak tavaly is az óceánok. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés miatt már hatodik éve dől meg a melegrekord a világ óceánjaiban.

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Glasgowban zajló 26. ülésének (COP26) résztvevői által az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására tett kötelezettségvállalásai alapján két Celsius-fok alatt tartható a globális felmelegedés mértéke - állapították meg a Melbourne-i Egyetem kutatói.

India, a világ harmadik legnagyobb károsanyag-kibocsátója vállalta, hogy 2070-re klímasemleges lesz és 2030-ra áramtermelése fele megújuló energiából fog származni. Ez jelentős változást okozott a becslések alakulásában a szakemberek szerint.

- Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) kötelezettséget vállalt kedden arra, hogy az uniós költségvetésből 1 milliárd eurót fordítanak a következő 5 évben az erdők védelmére.

Száznál több ország részvételével megállapodás született kedden, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) a világ erdőségeinek megóvásáról és a felelős termőföldhasználat előmozdításáról.

A megállapodás - amelyet 105 ország képviselői írtak alá - célként tűzi ki, hogy 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát. Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 85 százaléka.

Az egyezményhez csatlakozó országok kedden közzétett listáján szerepel mások mellett Brazília, Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Kína.

Az Európai Unió nevében aláírta az egyezményt az Európai Bizottság is

Valószínűleg a 2015 és 2021 közötti hét év lesz a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebb hét év a Földön a Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) a klíma állapotáról vasárnap közzétett jelentése szerint.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 26. ülésének kezdetéhez időzítve tette közzé a WMO a klíma 2021. évi állapotáról szóló előzetes jelentését, amely az idei év első kilenc hónapjának adataira alapul.

Bár az év elejei La Nina jelenség átmenetileg hűtő hatása miatt 2021 várhatóan csak az 5-7. legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta, ez nem változtatja meg vagy fordítja vissza a növekvő hőmérsékletek hosszú távú trendjét - olvasható a jelentésben.

A tengerszint globális emelkedése 2013 óta felgyorsult és 2021-ben új magasságot ért el, párosulva az óceánok felmelegedésével és savasodásával.

Több településen megnőtt a légszennyezettség a szálló por miatt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) keddi adatai szerint Sajószentpéteren egészségtelen a levegőminőség.

Az a legolcsóbb energia, amit meg sem termelnek, és az a legtisztább energia, amit nem használnak fel - jelentette ki a köztársasági elnök szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Áder János - aki szerda délután Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése plenáris ülésének környezetvédelmi témájú vitáján szólal fel - a műsorban rámutatott: míg a zöldenergia aránya a világ teljes energiafogyasztásán belül 1992-ben 13,4 százalék volt, 2019-re csak 15,7 százalékra emelkedett.

Környezetvédelmi stratégiájának részeként tovább csökkenti karbonlábnyomát a Vodafone Magyarország, a vállalat teljes, több mint 400 autóból álló gépjárműflottáját környezettudatos modellekre cseréli, melynek első lépéseként 106 darab plug-in hibrid Skoda Octáviát lízingelnek a Porsche Hungariától - közölte a távközlési vállalat.

Csaknem megduplázódott a szélsőségesen meleg, 50 Celsius-fokot is elérő napok száma az 1980-as évek óta - állapította meg a BBC globális elemzése.A korábbinál több területen fordulnak elő ilyen napok, ami példa nélküli kihívás elé állítja az emberi egészséget és életmódot.

Az 50 fokos napok száma minden évtizedben nőtt az 1980-as évek óta. 1980 és 2009 között évente átlagosan 14 napon haladta meg a hőmérséklet az 50 fokot.

2010 és 2019 között ez a szám 26-ra nőtt. Ugyanebben az időszakban a 45 fokot elérő vagy meghaladó hőmérsékletet átlagosan évente 14 napon mértek.

Kihalás fenyegeti a világ legfontosabb terményeinek - köztük a burgonya, az avokádó vagy a vanília - több mint 70 vadon élő rokonát a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) marseille-i kongresszusán bemutatott tanulmány szerint.

A kihalás szélén álló növények Mexikóban, Guatemalában, Salvadorban és Hondurasban élnek és fontos genetikai forrásokat jelentenek a klímaváltozásnak, a betegségeknek és a rovaroknak ellenállóbb növények termesztéséhez, nagyobb terméshozamok eléréséhez világszerte - olvasható a természetvédelmi szervezet honlapján.

Több zöldfelületre lenne szükség a városokban: a fővárosi "hőszigethatás" megfigyelései, mérései szerint az árnyékmentes aszfaltutak hőmérséklete akár már májusban 40 Celsius-fokos lehet délben a belvárosban - állapították meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) meteorológiai tanszékének szakemberei.

A Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett, kedden megjelent cikkben Pongrácz Rita és Dezső Zsuzsanna meteorológus kiemelte: a klímaváltozástól gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámos és száraz időszakok, kiegészülve a hőszigethatással, tovább rontják a városlakók komfortérzetét és növelik az egészségi kockázatokat.
Azt írták: a hőszigethatásnak éves és napi menete van, de a június-júliusi csúcsidőszakban délután akár 10 fokos hőmérsékletkülönbség is lehet a sűrűn beépített területek és az agglomeráció között. Az ELTE meteorológiai tanszékén már két évtizede követik műholdas megfigyelésekből szerzett adatokkal a városi hőszigethatást Budapesten.
Ha a felszín hőmérsékletét nézik, akkor az ebből származtatható városi hőszigethatás a beérkező direkt napsugárzás hatására a nappali, delelés körüli időszakban a legnagyobb. Az útburkolatok és a betonépületek a napfelkeltétől folyamatosan nagyobb mértékben elnyelik a sugárzást, és így délre már nagyon felforrósodnak. Ráadásul ezek a mesterséges felszínek a legsűrűbben beépített területeken függőleges irányban is jelen vannak, így a napból érkező energia többször is visszaverődik, elnyelődik, illetve kisugárzódik a városi térben.

- Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban, körülbelül 1,2 milliárd tonnával több, mint a korábban becsült 1,3 milliárd tonna.

- Az idei év júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta Magyarországon - írta Lakatos Mónika éghajlati szakértő csütörtökön a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett cikkében.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat tanácsadója kiemelte, Budapest van a leginkább veszélyben a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől, de a növekedési trend országosan is megfigyelhető: leginkább a Kisalföld és a Dél-Alföld kitett a növekvő forróságnak - írta.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a városi hősziget jelenséggel súlyosbított hőhullámok és trópusi éjszakák komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, növekedni fog az UV-sugárzás okozta egészségügyi stressz is, mely fokozza a bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Emellett az épített környezet és a hőséggel együtt járó aszályok miatt a mezőgazdaság is veszélyben van. "A regionális klímamodell-szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani szélsőségek mindennapjaink részévé válhatnak" - emelte ki.

- A század végére akár 410 millió ember élhet kétméteres tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb területeken, amelyeket veszélyeztet a vízszint emelkedése - állapította meg egy új tanulmány.

A Nature Communications tudományos lap friss számában közölt kutatás szerint a világon jelenleg 267 millióan élnek kétméteres tengerszint feletti magasság alatt. Holland kutatók a Lidar lézeres távérzékelési módszerrel megmérték a parti területek magasságát, és azt jósolják, hogy 2100-ra - egyméteres vízszintemelkedéssel számolva, népességnövekedés nélkül - ez a szám 410 millióra emelkedhet.

Az európai városok több mint felében még mindig probléma a levegőszennyezettség a legfrissebb adatok szerint, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt tavalyi korlátozások idején csökkent a közlekedésből származó és egyéb károsanyagok kibocsátása - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

Természetes környezetük mintegy 90 százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint.

A gorillák, csimpánzok, bonobók már ma is a veszélyeztetett vagy a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartoznak.

Törökország sürgős megoldást keres a Márvány-tengert, valamint a szomszédos Fekete- és Égei-tengert helyenként ellepő nyálkafoltok ellen, amelyek kiterjedése az utóbbi napokban soha nem látott méreteket öltött.

- Több százmillió forint lehet az elhagyott kiskunhalasi telepen maradt veszélyes hulladékok elszállítási, ártalmatlanítási költsége - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön.

A munkálatok költségét a NAV megelőlegezi, de később behajtja, ha a kötelezett önként nem fizeti meg - írták.