Mikroműanyag szálakkal szennyezett az északi-sarkvidék egésze - állapították meg a kutatók, akik szerint a mikroszálak valószínűleg az európai és észak-amerikai háztartásokban kimosott műszálas ruhákból származnak.
A témában született eddigi legátfogóbb tanulmány készítői az északi sarkvidékről származó 97 vízmintából 96-ban kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét - olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.
A megvizsgált mikroműanyagok több mint 92 százaléka mikroszál volt, ezen belül 73 százalék poliészter szál, amely méretében és színében is megegyezett a ruhagyártásban használttal. A vízminták többségét a felszíntől számított 3-8 méteres mélységben gyűjtötték, ahol a tengeri élőlények egy jelentős része táplálkozikA Trump-adminisztráció megnyitotta Alaszka sarkvidéki nemzeti parkjának (ANWR) egy részét az olajkitermelők előtt. A 78 ezer négyzetkilométeren elterülő vadrezervátum kulcsfontosságú élőhely számos állat, köztük a jegesmedve számára, amelynek vemhes nőstényei a térségben alakítanak ki odúkat maguknak a téli hónapokban, hogy azokban hozzák világra kicsinyeiket - olvasható a BBC News honlapján.
A használt étolaj visszagyűjtésével bővíti a szelektív hulladékgyűjtési lehetőségeket magyarországi áruházainál az Aldi, a tesztüzem a vállalat 11 üzleténél indul.
Már több mint 400 ezer kilógramm veszélyes hulladéktól tisztították meg a vízügyes szakemberek a szigetszentmiklósi olajszennyezés helyszínét.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfői közleménye szerint munkagépekkel egész hétvégén folyamatosan dolgoztak a kárelhárításon. Vasárnap mintegy 160 ezer kilogrammnyi szennyezett növényzetet és iszapot szállítottak el, így már több mint 400 ezer kilogramm veszélyes hulladéktól szabadították meg a Ráckevei (Soroksári)-Dunát - közölték.
- Eddig mintegy 6500 liter olajszármazékot szállítottak el a szigetszentmiklósi szennyezés helyszínéről: vákuumszivattyús eszközök segítségével folyik tovább az olajszármazékok eltávolítása a víz felszínéről.
Csütörtökön folytatódott az ideiglenes kármentesítő út kiépítése. A már biztosított szakaszon munkába állt a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kotrója, mely nagy távolságról is ki tudja emelni a szennyezett anyagokat; feladata a már levágott, olajos vízi növényzet és a szennyezett iszap eltávolítása.
Az azonnali kárelhárítást a szakemberek igyekeznek vasárnapig befejezni, ám a teljes kármentesítés és a helyreállítás várhatóan évekig is eltarthat a Ráckevei-Soroksári Duna-ágon történt olajszennyezés után - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerdán.
Az ipari búvárok szerint az olajszennyeződés feltehetően nem a zárt szakaszon, hanem a kiömlőnyílásnál került az esőviz-csatornába Szigetszentmiklóson, a Ráckevei-(Soroksári-) Duna-ágnál. A felmérésük alapján elkészült a több mint 1800 négyzetméternyi szennyezett terület mentési terve.
A világ leggazdagabb egy százaléka több mint dupla annyi szén-dioxid-kibocsátást okoz, mint a legszegényebb 50 százalék egy új ENSZ-jelentés szerint.
Egyre több a bizonyíték arra, hogy az emberi tevékenység igen távoli élőhelyeken is kifejti hatását. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai egy nemzetközi projekt keretében az Ighiel-tavat vizsgálták. A kutatók megállapították, hogy Románia legnagyobb karszttavában drasztikus átalakulás zajlott le az elmúlt évtizedekben, amelyben olyan távoli tényezők is szerepet játszottak, mint a légköri szennyezés, a közlekedés és a műtrágyahasználat.
- Az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátása az elmúlt három évtizedben mért legalacsonyabb szintre csökkent 2019-ben, a kibocsátások 24 százalékkal csökkentek az 1990-es szinthez képest - derült ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett éves uniós éghajlat-politikai eredményjelentéséből. Az unió 27 tagállamában az előző évhez képest 3,7 százalékkal csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, miközben a GDP 1,5 százalékkal nőtt.
Az emberek védelmét célzó légszennyezés-csökkentési amerikai szabályozások a madarakat is óvják: egy új tanulmány szerint az ózonszennyezés csökkentésére irányuló szövetségi program mintegy 1,5 millió madár pusztulását akadályozhatta meg 40 év alatt az Egyesült Államokban.
A tüzesetek gyakoriságának és intenzitásának változása több mint 4400 faj létét fenyegeti világszerte - állapította meg egy nemzetközi kutatás.
"Ezen fajokba tartozik a madarak 19 százaléka, az emlősök 16 százaléka, a lepkék 17 százaléka, melyek súlyosan veszélyeztetettek, veszélyeztetettek vagy sebezhetőek" - mondta a világ 25 intézményének 27 szakértőjéből álló nemzetközi kutatócsoportot vezető Luke Kelly, a Melbourne-i Egyetem tudósa.
A Fire and biodiversity in the Anthropocene (Tűz és biodiverzitás az antropocén idején) című kutatást a Science tudományos lapban publikálták.
Az ország nagy részén romlott a levegőminőség; egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen már veszélyesnek minősítették a levegőt a magas szállópor-tartalom miatt.Putnokon veszélyes a levegőminőség. Ugyanebben a térségben Kazincbarcika, Sajószentpéter és Miskolc, továbbá a Dunántúlon Pécs, Ajka és Várpalota levegőjét pedig egészségtelennek minősítették.
Először bukkantak ázsiai óriás lódarazsak (Vespa mandarinia) fészkére az Egyesült Államokban: a csaknem 200 királynőt rejtő fészket eltávolították és a rovarokat megsemmisítették a kutatók, ám úgy vélik, hogy további fészkek lehetnek a térségben.
Az ázsiai óriás lódarázs betolakodó fajnak számít Észak-Amerika nyugati partvidékén. A Japánban és Dél-Koreában honos méretes rovarok komoly fenyegetést jelentenek a háziméhekre: mindössze néhány óra alatt egész kolóniákat képesek lemészárolni. Erős fullánkjuk és mérgük miatt lehetnek veszélyesek az emberre - írja a BBC hírportálja.
A Michigani Egyetem (UM) kutatói hatalmas adatállomány segítségével vizsgálták, hogyan befolyásolja a mesterséges fény és az ember okozta zaj 142 madárfaj 58 506 fészkének reprodukciós sikerét Észak-Amerikában. Tanulmányuk a Nature tudományos lapban jelent meg szerdán
A klímaváltozás és a növekvő élelmiszerigény miatt akár negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra. Az emlősök, madarak és hüllők világszerte természetes élőhelyük átlagosan 18 százalékát veszítették el eddig a földhasználat változása és a klímaváltozás miatt. A legrosszabb esetben a veszteség mértéke a következő 80 évben 23 százalékra emelkedhet.
A Nature Communications című tudományos lapban hétfőn megjelent tanulmány 1700-tól napjainkig elemzi 16 919 faj geográfiai helyzetét. Az adatok segítségével jövőre vonatkozó becsléseket végeztek 2100-ig 16 különböző éghajlati és gazdasági-ökonómiai forgatókönyv alapján - írja a PhysOrg.com.
Országszerte tovább nőtt a légszennyezettség a magas szállópor-tartalom miatt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hétfőn egészségtelennek minősítette a levegőt Budapesten, Szegeden, Székesfehérváron és Várpalotán.
Továbbá kifogásoltnak minősítették tizenhét település levegőjét. Ezek: Szombathely, Szentgotthárd, Győr, Sarród, Ajka, Tatabánya, Pécs, Százhalombatta, Tököl, Vác, Salgótarján, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Sajószentpéter, Kazincbarcika és Putnok.
A világ legnagyobb jéghegye, az A68a a fekvő brit fennhatóság alatt álló, atlanti-óceáni Déli-Georgia sziget felé közelít.
A tudósok attól tartanak, hogy ha a jégóriás megfeneklik a part közelében, az veszélybe sodorhatja a sziget állatvilágát, mert elzárja előlük a tengerre való kijutást - számolt be róla a BBC News szerdán.
A szén-dioxid-kibocsátás páratlan mértékű csökkenését mérték 2020 első felében, nagyobbat, mint a 2008-as pénzügyi válság, az 1979-es kőolajválság, sőt a második világháború idején.
Egy nemzetközi kutatócsoport által összegyűjtött adatok szerint 8,8 százalékkal, 1551 millió tonnával volt kevesebb - a szén-dioxid-kibocsátás 2020 első hat hónapjában 2019 azonos időszakához képest.
Az emberek nagy számban és messzire terjeszthetnek növényi magokat a ruházatukon, amelyek még a gépi mosást követően is megőrizhetik csíraképességüket, így tudtunkon kívül szerepünk lehet a növényfajok terjesztésében - állapítják meg az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai legújabb kutatásukban.
Az északi félteke mintegy 0,1 Celsius-fokos melegedését idézték elő Kína erőfeszítései a levegő minőségének a javítására, az aeroszol-légszennyezés okozta egészségi kockázatok csökkentésére a Carnegie Tudományos Intézet kutatása szerint.