Tudomány

- Igazi forradalom volt 1956: az emberek nem fizetésemelésért mentek ki az utcára, hanem saját szabadságuk kivívásáért, a hazugságok leleplezéséért - mondta Horváth Attila jogtörténész az M1 aktuális csatornán kedden.

Hozzátette: hosszú történelmi folyamat vezetett az 1956-os forradalom kitöréséig, amelyek része volt a háborús vereség, a szovjet megszállás, a kommunista párt erőszakos hatalomátvétele, a koncepciós perek, szinte az egész társadalom meghurcolása és az erőltetett ideológia is. Része volt az is, hogy megtámadták a magyarság nemzeti önbecsülését, elvették nemzeti szimbólumait, történelmét, múltját, és komoly támadásokat intéztek az egyház és a család ellen - mondta a szakértő.

Dr. Végh László a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete Elméleti Fizikai Laboratóriumának nyugalmazott tudományos főmunkatársa. 1956 óta él Debrecenben. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1972-ben szerzett fizikus diplomát, majd ugyanattól az évtől az Atommagkutató Intézetben dolgozik.ű

Hosszabb idejű tanulmányutakon járt Svédországban, a Szovjetunióban, Japánban, az Egyesület Államokban és Németországban.

- Október 20-án, szombat hajnalban indul a BepiColombo űrszonda a Napunkhoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. Az Európai Űrügynökség (ESA) a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpont pénteken.

Az űrszonda hét évig fog utazni a Merkúrhoz, miután útnak indították a Francia Guyana-i Kourou melletti ESA támaszpontról magyar idő szerint hajnali 3 óra 45 perckor. A startot az interneten élőben is lehet követni (https://livestream.com/ESA/BepiColomboLaunch).

Az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén, amellyel reményeik szerint jelentősen csökkenthetik majd a kártevő rovarok egyedszámát - közölte kedden az MTA.

Hetek óta poloskainvázióval küzdenek Magyarországon számtalan házban és lakásban, ahová tömegével húzódnak be a vándorpoloskák és a márványos poloskák. Az MTA honlapján olvasható cikk szerint a jelenséget az okozza, hogy két, itthon nem őshonos poloskafaj, ahogy lassan hűvösödnek az éjszakák, elkezdett melegebb helyeket keresve telelésre behúzódni.

Öt év alatt megduplázódott a klinikai gyógyszervizsgálatok száma a Debreceni Egyetemen (DE), az ebből származó árbevétel pedig háromszorosára nőtt és csaknem elérte az 5,5 milliárd forintot - közölte az egyetem gyógyszerfejlesztési koordinációs központjának igazgatója.

Páll Dénes professzor elmondta: a központ öt évvel korábbi megalakítása óta 3000 beteg részvételével több mint 600 klinikai vizsgálatot végeztek el. A professzor szerint a bevezetés előtt álló új terápiák térítésmentes alkalmazása nagyszerű lehetőséget kínál azoknak a betegeknek, akiknek a hagyományos készítmények nem hoztak megoldást.

Kutatási program kezdődött a Debreceni Egyetemen a tejbe kerülő, közegészségügyi veszélyt jelentő aflatoxin meghatározásáról és csökkentéséről - közölte az egyetem pályázati központja kedden.

Két amerikai közgazdász, William D. Nordhaus és Paul M. Romer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat - jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A kilencmillió svéd korona (279 millió forint) pénzjutalommal járó díjat december 10-én adják át Oslóban

xxx

A Nobel-díjjal most kitüntetett közgazdászok rávilágítottak arra, hogy a világgazdaság problémái olyan veszélyesek lehetnek, mint a természeti katasztrófák, egyúttal a természeti változásoknak is komoly gazdasági hatásai vannak - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. A Magyar Közgazdasági Társaság örökös, tiszteletbeli elnöke azt követően adott rövid nyilatkozatot, hogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn nyilvánosságra hozta: két amerikai tudós, William D. Nordhaus és Paul M. Romer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat "a világgazdaság hosszú távú fenntartható növekedésével" kapcsolatos munkásságáért.

A neandervölgyi ember több mint százezer éves maradványait azonosították lengyel és amerikai tudósok a Lengyelország területén eddig talált legősibb embermaradványokból - adta hírül csütörtökön a lengyel sajtó.

Hatalmas távolságra lévő törpebolygót fedeztek fel: a The Goblin névre keresztelt bolygó észlelése újraértelmezheti a Naprendszer határait.

Az újonnan felfedezett törpebolygó átmérője a becslések szerint mindössze 300 kilométeres és egy nagyon megnyújtott körpályán kering. Legközelebbi helyzetében 2,5-szer távolabb van a Naptól, mint a Plútó. Legtávolabbi helyzetében pedig a Naprendszer legkülső peremére jut, csaknem 60-szor távolabb, mint a Plútó, így 40 ezer évre van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a Napot. Keringési pályája 99 százalékában túlságosan halvány ahhoz, hogy látható legyen - olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.

Az új törpebolygó hivatalos neve 2015 TG387. Ez a Sedna és a 2012 VP113 jelű égitest után a harmadik törpebolygó, amelyet a külső Naprendszerben találtak

- A fehérjék kutatásában elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, Frances H. Arnold, George P. Smith és Gregory P. Winter kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Az indoklás szerint a három tudós az evolúció mechanizmusát felhasználva ért el úttörő eredményeket kutatásaiban, amelyek gyakorlati haszna ma már a gyógyszergyártáson át az üzemanyag-előállításig megfigyelhető.

Frances Arnold az enzimek irányított evolúciójáért részesül az elismerésben. Az amerikai kutatónak 1993-ban sikerült először irányított evolúcióval létrehoznia enzimeket, kémiai folyamatokat katalizáló fehérjéket. Azóta tovább finomította módszereit, amelyeket manapság már rutinszerűen használnak új katalizátorok létrehozására.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn mutatta be az idei fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj nyerteseit, kedden pedig a fizikai kategória kitüntetetteit ismerhettük meg.

A 2018-as fizikai Nobel-díjat Arthur Ashkin, Gérard Mourou és Donna Strickland nyerték el- számol be a Nobel-díj hivatalos Twitter-oldala. A szakértők a lézerfizikában értek el jelentős áttöréseket.

Ashkin az optikai csipeszek létrehozásáért, illetve azok biológiai rendszerekben történő alkalmazásáért kapta meg az elismerést. Az optikai csipesz különlegessége, hogy lézerujjaival képes megragadni az apró részecskéket, például az atomokat. Az eszközzel a kutatók képesek sérülések okozása nélkül is megvizsgálni az élő sejteket.

A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, James P. Allison és Hondzso Taszuku kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Az illetékes bizottság indoklása szerint az amerikai és a japán szakember a rák elleni modern immunterápia, a negatív immunreguláció gátlására alapuló tumorterápia kifejlesztésével érdemelte ki a legrangosabb tudományos elismerést. Felfedezéseik mérföldkövet jelentettek a rák elleni küzdelemben.

Kutatásaik során arra koncentráltak, hogy egyes fékek feloldásával az immunrendszer képes megtámadni a rákos sejteket.

Indonézia földtani értelemben a világ legaktívabb térségében fekszik, ahol nagy a tektonikai lemezek mozgása, évente 3-4 centimétert csúsznak el egymáshoz képest - mondta Tóth László szeizmológus az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.

Tóth László közölte, a mostani földmozgás környékén általában 5-6 évente előfordul 6,5-nél nagyobb erősségű földrengés.

A szeizmológus közölte: a földrengéseket nem tudják előre jelezni.

- Az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfőbb egészségi kockázatot hazánkban - hívják fel a szerzők a figyelmet abban a tanulmányban, amely az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait vizsgálja Magyarországon.

A felmelegedő Északi-sarkvidéken élő növények magasabbra nőnek - ez derült ki az elmúlt három évtized méréseit elemző nemzetközi kutatásból.

Az Alaszkából, Kanadából, Izlandról, Skandináviából és Oroszországból gyűjtött adatok arra utalnak, hogy a változásért a melegedő éghajlat a felelős.

- Idén először két napon át tart a Kutatók Éjszakája eseménysorozat, amelyen több mint 2600 program várja az érdeklődőket országszerte több mint kétszáz helyszínen pénteken és szombaton - hangzott el az esemény keddi sajtótájékoztatóján.

Az eddigi jelentkezések alapján 57 magyarországi település 260 helyszínén több mint 2650 különféle program várja az érdeklődőket az ország egyik legjelentősebb tudományos ismeretterjesztő eseményén - összegezte Kardon Béla, a hazai programsorozatot koordinátora, az RCISD Regionális Tudásközpont tudományos igazgatója. A rendezvény alkalmából kutatóintézetek, egyetemek, középiskolai laborok tárják ki kapuikat, és látják vendégül az érdeklődőket.

A jó egészségnek örvendő idős embereknek nem kellene napi szinten aszpirint szedniük, mivel a gyógyszernek semmilyen jótékony hatása sincsen a 70 év felettiek szervezetére, ugyanakkor növelheti az akár halálos kimenetelű belső vérzés kockázatát - figyelmeztetnek a kutatók.

Részleges megállapodás született a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között a kutatóintézet-hálózat zökkenőmentes működésének jogi-gazdasági hátteréről azon az egyeztetésen, amelyet szeptember 12-én folytatott az MTA szakértői munkacsoportja a tárca szakértőivel - közölte az Akadémia vasárnap.

A megbeszélés eredményeképpen a felek megállapították, hogy a finanszírozás feltételei az elfogadott költségvetési törvény szerint adottak, és kialakítják a törvény végrehajtásának jogi-igazgatási feltételeit.

- A klímaváltozás miatt volt furcsán forró az idei nyár Európában - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csütörtöki közleményében. Magyarországon ugyan nem dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, egyes alföldi tájakon azonban a megbízható meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta sosem volt olyan hosszan tartó hőség, mint most.

Ugrásszerű eredményeket értek el az orvosok a limfóma kezelésében a személyre szabott gyógykezelések miatt - közölte a Magyar Rákellenes Liga elnöke csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában .Rozványi Balázs azt mondta, a nyirokrendszer fehérvérsejtjeit megtámadó daganatot kemoterápiával és radiológiával, valamint célzott immunterápiával kiegészített őssejtátültetéssel gyógyítják.

A gyógyítása nehéz, mert sok altípusa van, és mindet máshogy kell kezelni, de ma már 80-90 százalékos eredményeket mutatnak a kezelések - tudatta