"Az innovációvezérelt gazdasági növekedés magyarázatáért" hárman, Joel Mokyr amerikai-izraeli gazdaságtörténész, Philippe Aghion francia és Peter Howitt kanadai közgazdász kapta idén a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat a Svéd Tudományos Akadémiától, amely hétfőn jelentette be döntését Stockholmban.
A díj egyik felét Joel Mokyrnak ítélték oda "a technológiai fejlődésen keresztüli fenntartható növekedés előfeltételeinek azonosításáért", a másik felét pedig közösen Philippe Aghionnak és Peter Howittnak "a kreatív romboláson keresztüli fenntartható növekedés elméletéért".
Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
A három tudós a nyolcvanas évek végén olyan molekuláris szerkezeteket hozott létre, amelyek nagy porozitásúak, és amelyeken keresztül gázok és más vegyi anyagok áramolhatnak. Ezek az úgynevezett fémorganikus térhálók (MOF) alkalmasak bizonyos anyagok megkötésére és tárolására. Felhasználhatók például a sivatagi levegőből történő vízgyűjtésre, a szén-dioxid megkötésére, mérgező gázok tárolására vagy kémiai reakciók katalizálására - olvasható az akadémia közleményében
Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
A Nobel bizottság indoklása szerint a három tudós azonosította az immunrendszer biztonsági őreit, a regulációs T-sejteket, amelyek megakadályozzák, hogy immunsejtjeink saját szervezetünket támadják.
- hangzott el a bejelentéskor.
Az ionizáló sugárzás veszélyei és lehetőségei, az űrkutatásnak a jövő gyógyítására és az élelmiszerbiztonságára gyakorolt hatása, valamint a legjobb tanulótársként alkalmazott mesterséges intelligencia is téma lesz a pénteki Kutatók éjszakája rendezvényein Kaposváron.
A kvantumtechnológiák és az ultranagy sebességű elektronika előtt új lehetőségeket nyitó mérési eljárást dolgoztak ki az ELI ALPS, a szegedi lézeres kutatóközpont munkatársainak közreműködésével - tájékoztatta a tudományos intézmény hétfőn az MTI-t.
Rangos nemzetközi szaklapban, a Biomedicines című folyóiratban publikálták magyar kutatók legfrissebb eredményeit, melyek szerint a szervezet nehézhidrogén-, azaz deutériumszintjének csökkentése - a daganatos betegségek kiegészítő terápiájaként alkalmazva - jelentősen növelheti a daganatos betegek túlélési esélyeit, 75-80%-kal csökkentheti a daganatos halálozást.
A közleményben ismertetett eredményeket a napokban a Science Featured is elérhetővé tette a tudomány iránt érdeklődő szélesebb közönség számára. A kanadai platform küldetése, hogy jelentős tudományos áttöréseket, előrelépéseket osszon meg, tartalmaik elismert egyetemektől és kutatóintézetektől származnak, a világ minden tájáról. A magyar rákkutatók közleményét több tízezer szakmai publikáció közül emelték ki.
Tízmillió éves, hatalmas robbanással járó vulkánkitörést azonosított egy nemzetközi kutatócsoport Észak-Magyarországon - közölte a kutatás eredményeit kommunikáló cég hétfőn.
A kutatást Karátson Dávid egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természetföldrajzi Tanszékének vezetője irányította, és öt ország tudósai vettek benne részt. Eredményeik a Nature Scientific Reports című folyóiratban jelentek meg július elején.
A mesterséges intelligencia kutatásából származó matematikai modellek segítségével vizsgálták magyar kutatók a memóriarendszerek kölcsönhatásait. Eredményeik szerint a meglepő élmények különösen fontos szerepet játszanak a tanulás során.
A Déli Klinika hazánkban elsőként vezette be a védjegyzett Complex Longevity® programot, amely a legmodernebb technológiákra, biomarker-elemzésekre és mesterséges intelligenciára építve kínál egyedülálló, személyre szabott egészségügyi megoldásokat.
A program nem csupán a hosszabb élet elérését célozza, hanem az életminőség és teljesítőképesség javítását is, a prevenciót és a folyamatos monitorozást helyezve középpontba.
Új geometriai testet találtak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói, a világ első monostabil tetraédere a gyakorlatban többek között űrmissziók leszállógységeinek tervezésekor hozhat áttörést - közölte a BME szerdán.
A BME és a HUN-REN kutatói megtervezték és fizikailag meg is építették az első olyan 4 lapú testet, amely vízszintes felületre téve "keljfeljancsiként" mindig ugyanarra a lapjára billen vissza - írták a közleményben, amely szerint a matematikai és mérnöki bravúr egy korszakos matematikus, John Horton Conway 1984-es sejtésének igazolása. A testnek a kutatók a Bille nevet adták
Megjelent a Krausz Ferenc által javasolt Élvonal Program megvalósítását támogató törvény - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pénteken.
"Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus kezdeményezésére került elfogadásra az Országgyűlés által az a törvény, amely egyedülálló módon kapcsolja össze a világszínvonalú csúcskutatást és a korai tehetséggondozást, ezáltal globálisan is kiemelkedő fejlődési utat biztosít a jövő magyar tudósai és innovátorai számára" - emlékeztettek a KIM közleményébe
A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) az egyik legsikeresebben működő nemzeti laboratórium - mondta Palkovics László mesterséges intelligenciáért (MI) felelős kormánybiztos hétfőn a MILAB szakmai napján Budapesten, a SZTAKI-ban (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet).
A rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedő páciensek személyre szabott ellátáshoz szükséges vizsgálatok elvégzésére alkalmas szekvenáló laboratóriumot és molekuláris patológiai diagnosztikai központot adtak át csütörtökön a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a központ Ormos Jenő egykori professzor nevét viseli.
Akadémiai elismeréseket - Akadémiai Aranyérmet, Akadémiai Díjakat, Wahrmann Mór-érmet, Akadémiai Újságíró Díjat, valamint Arany János-életműdíjat - adott át Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a köztestület 199. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén Budapesten.
Az Akadémiai Aranyérmet idén Sólyom Jenőnek, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet kutató professor emeritusának és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar Fizikai és Csillagászati Intézet professor emeritusának adományozta az MTA elnöksége.
A magyar tudomány sikereiben a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) az elmúlt kétszáz év során meghatározó szerepe volt és lesz - mondta Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter az MTA 199. közgyűlésén hétfőn Budapesten
A legrégebbi ismert meteorraj, a Lyridák lesznek megfigyelhetők április 22-én, kedden. Első ismert megjelenése időszámítás előtt 687-re datálható, ekkor jegyezték fel kínai megfigyelők az esőként hulló csillagokat.
A közlemény szerint a minden év április 22. táján vissza-visszatérő meteorraj mérsékelten sűrű hullócsillag zápora kedd hajnalban figyelhető meg a legjobban. Ekkor óránként akár tíz hullócsillag is megjelenhet az égbolton, amelyek között tűzgömbök is előfordulhatnak.
A Human Frontier Science Program (HFSP) pályázatán összesen 1,2 millió dolláros (több mint 440 millió forintos) kutatási támogatást nyert Varga Máté vezetésével az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a cseh Masaryk Egyetem és a japán Fukui Egyetem kutatóiból álló nemzetközi konzorcium - közölte az ELTE pénteken.
A HFSP által támogatott, három évre szóló projekt célja egyes halfajok egyedi légzési stratégiáinak vizsgálata, a kutatás során elsősorban a paradicsomhalakra (Macropodus opercularis) fókuszálnak.
Megalapították a Kepsoft Collaborative nonprofit céget, a nemzetközi kezdeményezés a krónikus vesebetegségben szenvedő betegek életét kívánja megkönnyíteni. Az Óbudai Egyetem a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközponttal (KRTK), a portugál INESC TEC-kel és a Glasgowi Egyetemmel együtt alapító tagja a KEPsoft Collaborative nevű társadalmi vállalkozásnak.
Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott.
Széchenyi-nagydíjat kapott:
MARÓTH MIKLÓS Széchenyi-díjas klasszika-filológus, orientalista, a Magyar Corvin-lánc birtokosa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Union Académique Internationale tiszteletbeli elnöke, nyugalmazott egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes és példaértékű tudományos életműve, a magyar orientalisztika nemzetközileg is nagyra értékelt szaktekintélyeként végzett, az ókori görög és arab kultúra megismertetését szolgáló, gazdagon publikált kutatási eredményei, valamint meghatározó oktatói munkája és a magyar szellemi életet gazdagító tudományos közéleti és aktív tudományszervezői tevékenysége elismeréseként
Messzire nyúló genetikai kapcsolatokat tárt fel a HistoGenes projekt keretében működő nemzetközi kutatócsoport Belső-Ázsia és a Kárpát-medence között, ezzel évszázados vita végére kerülhet pont a hunok eredetéről - közölte az ELTE kedden.