Tudomány

Eredmények megjelenítése 1-től 20-ig 1207 találatból.

Magyar fejlesztésű hatóanyag segítheti a stroke betegek gyógyulását

Tudomány - 2018-12-16

Magyar fejlesztésű hatóanyag segítheti a stroke-on átesett betegek sérült agyi területeinek gyógyulását.

Málnási Csizmadia András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) biokémiai tanszékének kutató professzora az M1 aktuális csatorna műsorában elmondta, hogy egy korábbi kutatásból kiindulva fejlesztettek ki új hatóanyagot, amely új hatásmechanizmussal, úgynevezett motorfehérjékkel dolgozik. "Ezek a hatóanyagok, amiket kifejlesztettünk, az agy regenerációjára és vérátáramlás-javítására szolgálnak, miatt a stroke utáni gyógyulást jelentősen elősegíti" - fejtette ki.

Gyimesi Máté, az ELTE TTK biokémiai tanszékének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy stroke esetén az erek elzáródnak, az agyszövet sérül, az idegsejtek elkezdenek pusztulni. "Ezek a hatóanyagok, amiket most fejlesztünk, alkalmasak arra, hogy szabályozzák az idegsejtek nyúlványnövekedését és újra kapcsolódni tudjanak, de ugyanezek a molekulák alkalmasak arra is, hogy az eret elzáró simaizom sejteket relaxálják, és újra lehetővé tegyék, hogy a véráram elinduljon a sérült agyi területen. Így a regenerációt elő tudják segíteni az idegsejteknél és a véráramot is helyre tudják tenni" - fejtette ki.

Összefüggést mutattak ki a légszennyezettség és a vetélés fokozott kockázata között amerikai kutatók

Tudomány - 2018-12-07

A Utahi Egyetem kutatói összefüggést mutattak ki a légszennyezettség és a vetélés fokozott kockázata között. A Fertility and Sterility című szaklapban közzétett tanulmányukban a kutatók arra jutottak, hogy a Utah állam legsűrűbben lakott régiójában - Wasatch Front - élő nőknél magasabb, 16 százalékos a vetélés kockázata a szennyezett levegőnek való rövid távú kitettség hatására.

Matthew Fuller és Claire Leiser kutatók retrospektív kutatást végeztek több mint 1300 várandós nő részvételével, akik a 20. hét előtt bekövetkezett vetélést követően fordultak segítségért az egyetemi kórház sürgősségi osztályához 2007 és 2015 között.

Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől

Tudomány - 2018-12-06

Kilencven százalék körüli szavazati aránnyal fogadtak el több, a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóhálózata jövőjével kapcsolatos határozatot az Akadémia rendkívüli közgyűlésén 2018. december 6-án.

Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete további feltétlen támogatásáról biztosította Lovász László elnököt, és arra kérte az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi költségvetését maradéktalanul bocsássa az MTA rendelkezésére.

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

Tudomány - 2018-12-06

- A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.

A Global Change Biology című szaklapban megjelent tanulmány készítői az Atlanti- és a Csendes-óceánból, valamint a Földközi-tengerből kifogott minden egyes egyed gyomrában kimutattak mikroműanyag szemcséket.

A leggyakoribb a mikroszál volt, ami származhat ruhából, gumiabroncsból, cigarettafilterből vagy hajózási, halászati eszközökből: kötélből, hálóból.

Három űrhajóssal a fedélzetén elindult az űrállomásra a Szojuz MSZ-11 űrhajó

Tudomány - 2018-12-03

Felbocsátották hétfőn a kazahsztáni Bajkonurban a Szojuz MSZ-11 orosz űrhajót.

Az űrhajónak, fedélzetén az orosz Oleg Kononyenko, az amerikai Anne McClain és a kanadai David Saint-Jacques űrhajóssal, közép-európai idő szerint 18 óra 36 perckor kell csatlakoznia a Nemzetközi Űrállomáshoz. A legénység a tervek szerint 194 napig tartózkodik majd a világűrben.

Először sikerült azonosítani a figyelemzavar kockázatát növelő géneket

Tudomány - 2018-12-01

Először sikerült azonosítaniuk a kutatóknak olyan genetikai variánsokat, amelyek növelik a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kockázatát - olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.

Az ember génjei meghatározó szerepet játszanak a különböző mentális rendellenességek kialakulásában. Az ADHD esetében a kockázat 75 százalékát a genetikai tényezők adják. Egészen mostanáig azonban nem sikerült egyértelműen azonosítani ezeket a géneket.

A pók is anyatejjel táplálja kicsinyeit

Tudomány - 2018-12-01

Csemetéit anyatejjel tápláló pókot figyeltek meg kínai tudósok, akik szerint a pók teje négyszer több fehérjét tartalmaz, mint a tehéntej - olvasható a Science című folyóiratban közzétett tanulmányból.

Az EP elfogadta a tudományos élet szabadságának védelméről szóló jelentését

Tudomány - 2018-11-29

- Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta a tudományos élet szabadságáról szóló jelentését, amely egyebek mellett azon elvek elismerését rögzíti, hogy az oktatási intézmények autonómiáját mindenkor meg kell védeni, a kritikai megnyilvánulások a demokratikus társadalom és fejlődésének alapvető részét képezik.

Ornitológus: nem szabad etetni a vízimadarakat

Tudomány - 2018-11-28

- A vízimadarakat nem tanácsos etetni, mivel a pár hétig emberek által etetett vízimadarak elhagyják a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozza - hívta fel a figyelmet Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője az M1 aktuális csatornán szerdán.

A gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen ősének maradványait tárták fel Brazíliában

Tudomány - 2018-11-26

A későbbi gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen, 225 millió évvel ezelőtt élt korai ősének maradványait tárták fel a régészek Brazília déli részén.Az Universidade Federal de Santa Maria és a Sao Paulói Egyetem kutatói a késő triász korban élt faj három egyedének rendkívül jó állapotban fennmaradt, teljes csontvázát tárták fel - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Biology Letters című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Macrocollum itaquii tudományos nevet adták az újonnan azonosított fajnak, amelynek egyedei jóval kisebbek voltak mint későbbi gigászi leszármazottjaik.

A mindössze másfél méter magas és csaknem 90 kilogrammot nyomó Macrocollum itaquii feje olyan kicsi volt, hogy elfért volna egy ember kezében.

Nem az ősember irthatta ki Afrika hatalmas növényevő emlőseit

Tudomány - 2018-11-24

- Szemben az uralkodó nézettel mégsem az ősember irthatta ki az egykor Afrikában élő óriási emlősök jó részét egy új amerikai kutatás szerint - számolt be róla a BBC.

Ma Afrika öt nagy testű növényevő emlősfaj hazája, évmilliókkal ezelőtt azonban sokkal több volt belőlük.

Gépészeti tervező laboratóriumot adtak át a Debreceni Egyetemen

Tudomány - 2018-11-14

A repülőgép alkatrészeket tervező és gyártó Diehl Aviation gépészeti tervező laboratóriumot létesített a Debreceni Egyetem (DE) gépészmérnöki tanszékén, a 12 tervező állomásból, 3D-s nyomtatót is magába foglaló labort szerdán adták át a műszaki kar épületében.

Pintér Ákos, az egyetem általános rektorhelyettese az avatáson azt mondta, az új laboratórium segíti azt az innovációs folyamatot, amelyet az egyetem a térség iparvállalataival alakított ki, a mérnökképzés színvonalának emelése érdekében.

A laborátadás alkalmából együttműködési megállapodást írt alá Szűcs Edit, a műszaki kar dékánja és Roman Damschke, a Diehl mérnökközpont vezetője a Diehl Aviation Hungary Kft. és az egyetem további kooperációjáról.

Hatalmas "szellemgalaxist" észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia űrszondája a Tejútrendszer peremén.

Tudomány - 2018-11-13

Az Antlia 2-re (vagy Ant 2) keresztelt objektumot eddig nem sikerült felfedezni egyrészt nagyon kis sűrűsége miatt, másrészt azért, mert tökéletes "fedezékben" van a Tejútrendszer lemezének köde mögött.

Az Antlia 2 egy törpegalaxis. Amikor az univerzum kezdeti szakaszában a szerkezetek elkezdtek kibontakozni, a törpegalaxisok voltak az első formálódó galaxisok, így legtöbb csillaguk öreg, kis tömegű és fémekben szegény.

Galaxisunk többi ismert törpegalaxisához képest azonban az Ant 2 óriási: olyan nagy, mint a Nagy Magellán-felhő, vagy az egész Tejútrendszer egyharmada.

Ír tudósok felfedezték, miért lehetnek rákosok az elhízott emberek

Tudomány - 2018-11-13

Ír tudósok felfedezése magyarázatot adhat arra, miért lesznek nagyobb valószínűséggel rákosok a kövér emberek.

A londoni Trinity College kutatócsoportja feltárta, hogy a zsír által elzáródnak és megszűnnek működni azok a sejttípusok, amelyeket a szervezet felhasznál a rákos sejtek megsemmisítésére.

Új laboratóriumi technológia segíthet az élővilág diverzitásának megmentésében

Tudomány - 2018-11-05

Termékenységi laboratóriumokban kikísérletezett úttörő technológiával megőrzött növények jelenthetik a biztosítékot a természetben veszélyeztetett növényfajok fennmaradásában. A kutatást ismertető BBC emlékeztet, hogy világszerte példátlan mértékben halnak ki növényfajok: minden ötödik vadon élő növényt veszélyezteti a kipusztulás.

Az Akadémia egyik legfontosabb feladata a döntéshozók és a társadalom tájékoztatása

Tudomány - 2018-11-05

Az Akadémia egyik legfontosabb feladata a döntéshozók segítése mellett a társadalom tájékoztatása arról, hogy hol tart a tudomány - hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke A magyar tudomány ünnepe rendezvénysorozat hétfői, budapesti megnyitóján.

A rendezvénysorozat célja, hogy a tudomány legújabb eredményeit, fogalmait, lehetőségeit, perspektíváit, kérdésfeltevéseit bemutassa a tudomány iránt érdeklődő nagyközönségnek - fogalmazott Lovász László, kiemelve, a rendezvénysorozat mottója: Határtalan tudomány, amely "izgalmas szellemi utazást kínál ország határokon, a tudományok közötti határokon és gondolkodásunk berögződött határain keresztül is".

Ismertetése szerint az idei rendezvénysorozat nyitóelőadása az önvezető autók jövőjével foglalkozik: hogyan érzékelik az őket körülvevő világot, miként képesek kezelni a mindennapi helyzeteket.

A daganatsejteket ragyogóra színező anyag segítheti a sebészeket

Tudomány - 2018-11-05

Az agydaganat biztonságos műtéti eltávolítását segítheti a gyorsan növekedő tumorsejteket fluoreszkálóra színező anyag egy új kutatás alapján.

A BBC hírportálja arról számolt be, hogy a tudósok 5-aminolevulinsav (5-ALA) nevű vegyületet tartalmazó italt adtak 99 páciensnek, akiknek a gyanú szerint gyorsan növekedő gliómájuk (agydaganatuk) volt.

Magyar csillagászok igazolták a Kordylewski-porhold létezését

Tudomány - 2018-10-29

Az ELTE kutatói igazolták a Kodylewski-porhold létezését a Földtől mintegy négyszázezer kilométer távolságra. A porholdakat Kazimiezt Kordylewski lengyel csillagász figyelte meg 1961-ben, ám sokan kétségbe vonták létezésüket.

Az agy állapotát meghatározó, alapvető fontosságú hálózatot fedeztek fel magyar kutatók

Tudomány - 2018-10-25

- A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói, eredményük utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé - közölte csütörtökön az Akadémia az MTI-vel.

Az MTA közleménye szerint Acsády László, Mátyás Ferenc és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) egy olyan idegsejthálózatot fedeztek fel, amely azért felelős, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. A felfedezést leíró cikk a Nature Neuroscience tudományos folyóirat honlapján jelent meg.

Mint írják, mindenki megtapasztalta már, milyen az, amikor kiélesednek az érzékei. Egy sötét erdőben sétálva elég egyetlen nesz, és máris ilyen felfokozott idegállapotba kerülünk. Az éberségnek ez a fokozódása az agy állapotának hirtelen megváltozása. A cikk szerint számos olyan állapota van az agynak, amelyek meghatározzák, hogyan viszonyulunk a dolgokhoz - izgatottan, motiváltan, türelmetlenül, vagy éppen unottan, kókadtan, álmosan. A kérdés az, hogy mi állítja be az agy éberségi, "érdeklődési" szintjét. Létezik-e erre egy külön rendszer az agyban?

A magyar kutatók felfedezése szerint igen. Acsády László, Mátyás Ferenc és munkatársaik egy olyan idegsejthálózatot fedeztek fel, amely erre szolgál, sőt szerepe van az alvás és ébrenlét szabályozásában is.

Az újonnan felfedezett hálózat az agy talamusz nevű területén található

A magas embereknél fokozottabb a kockázata bizonyos ráktípusoknak

Tudomány - 2018-10-25

- Az átlagosnál magasabb embereknél fokozottabb a kockázata bizonyos ráktípusoknak, mivel a magasságukból adódó nagyobb sejtszámuk több veszélyes mutáció kialakulására ad lehetőséget - állítja a Kaliforniai Egyetem evolúciós, ökológiai és szerves biológiai tanszékének egyik munkatársa, aki a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikálta tanulmányát.