Tudomány

Eredmények megjelenítése 1-től 20-ig 1631 találatból.

MTA-közgyűlés - Akadémiai elismeréseket adott át Freund Tamás

Tudomány - 2024-05-06

Akadémiai elismeréseket - Akadémiai Aranyérmet, Akadémiai Díjakat, Wahrmann Mór-érmet, valamint Akadémiai Újságíró Díjat - adott át Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a köztestület 197. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén Budapesten.

Az Akadémiai Aranyérmet idén Pléh Csabának a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományi Tanszék vendégprofesszorának adományozta az MTA Elnöksége. Az életműdíjnak számító kitüntetést évente egy akadémikus kapja meg kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként.

Freund Tamás: sorskérdés a hazai tudományos eredmények nemzeti érdekeknek megfelelő hasznosulása

Tudomány - 2024-05-06

Nemzeti sorskérdés a hazai szellemi-tudományos erőforrások és a tudományos eredmények nemzeti érdekeknek megfelelő hasznosulása - hangsúlyozta Freund Tamás, az MTA elnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 197. közgyűlésén hétfőn Budapesten.

"Hatékony és építő hozzáállással kell segítenünk a döntéshozókat a tudományosan megalapozott tények és alternatívák ismeretében cselekedni" - fogalmazott.

Hangsúlyozta: számukra a tudás legmagasabb rendű hasznosulását jelenti, ha azt a közjó szolgálatába, a közérdek védelmébe sikerül állítani.

Egymilliárd évente egyszer történik ilyen az evolúcióban

Tudomány - 2024-04-26

Két külön élőlényből egy új jött létre azáltal, hogy az egyik bekebelezte a másikat. A legutóbbi hasonló jelenségnél, a Földön megjelentek a növények.

Ritka természeti eseményt figyeltek meg a Kaliforniai Egyetem tudósai. A regisztrált evolúciós változás a számítások szerint nagyjából egymilliárd évente zajlik le. A Cell és a Science folyóiratokban publikált tanulmány szerint, két életforma egyesülését sikerült nyomon követniük, és ilyesmi legutóbb a növények megjelenésekor történt – írja a New Atlas.

A jelenséget a tudomány elsődleges endoszimbiózisnak nevezi. A folyamat során egy sejt egy másikat kebelez be, majd azt saját szervként kezdi el használni. Cserébe a gazdaszervezet tápanyagot, energiát és védelmet biztosít a számára, ami végül oda vezet, hogy a bekebelezett sejt már nem képes az önálló életre, és a gazdaszervezet szervévé válik.

Még nem késő megmenteni a nyugat-antarktiszi jégtakarót egy tanulmány szerint

Tudomány - 2024-04-24

- Egy új kutatás szerint megelőzhető a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása a Ross-tenger térségében, ha sikerül betartani a globális üvegházhatású gázkibocsátás korlátozását.

A nyugat-antarktiszi jégtakaró olvadása potenciálisan 5 méterrel lenne képes megemelni a globális tengerszintet. Ezért a tudósok szerint rendkívül fontos, hogy megértsük, elolvadhatnak-e a jégtakaró ma még stabilnak tűnő részei, illetve az olvadás üteme hogyan befolyásolja a tengerszintemelkedést.

A háziasítás nyomait találták meg szegedi kutatók élesztőgombákban

Tudomány - 2024-04-10

A háziasítás nyomait találták meg a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) munkatársai élesztőgombákban.

Kutatási eredményeik fontos szerepet kaphatnak az élelmiszeripar, például borászat számára hasznos új élesztőtörzsek kiválasztásában és vizsgálatában

Karikó Katalin megtartotta akadémiai székfoglaló előadását

Tudomány - 2024-04-09

- Karikó Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja megtartotta székfoglaló előadását kedden, a Pesti Vigadó dísztermében.

Karikó Katalin és Drew Weissman biokémiai felfedezéseikért megosztva kapták a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat, kutatásukkal lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen. Karikó Katalint 2022-ben választotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagjává.

Ikercsillagok fedték fel a csillagok "bolygóevési szokásait"

Tudomány - 2024-03-21

Ikercsillagok vizsgálata közben jutott arra egy nemzetközi kutatócsoport, hogy legalább minden tucat csillagból egynél látni bizonyítékot bolygók elnyelésére.A kutatók olyan ikercsillagokat vizsgáltak, amelyek összetételének azonosnak kellene lenniük. A csillagászok meglepetésre azonban ezek az esetek mintegy nyolc százalékában eltértek egymástól.

A Bar Kohba-felkelés föld alatti búvóhelyét tárták fel az izraeli régészek Galileában

Tudomány - 2024-03-20

) - Az i. sz. 132-135-ig tartott, Simon Bar Kohba vezette rómaiak elleni zsidó felkelés föld alatti búvóhelyeit és alagútjait tárták fel a régészek Izrael északi részén, Galileában - jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)

Az izraeli régészek hatalmas búvóhelykomplexumot tártak fel, amelyben a Bar Kohba-felkelés idején rejtőzhettek el a római katonák elől a zsidók. Ez Galilea eddig felfedezett legnagyobb föld alatti alagútrendszere, melyet az egykori Hukok falu alá vájtak a mészkőbe. A régészek több száz törött agyag- és üvegedényt, egy drágakőhöz illő, de kő nélküli gyűrűt és számos más értékes leletet találtak.

A PTE részvételével zajlik nemzetközi vizsgálat a tüdőgyógyászatban alkalmazható életminőség-javító ellátásokról

Tudomány - 2024-03-07

Hét európai ország 13 szervezete között a Pécsi Tudományegyetem egyik intézményegysége folytat vizsgálatot arról, hogy az életminőség-javító ellátásokat miként lehet integrálni az előrehaladott krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegek kezelésébe.

Egyes diéták gátolhatják a daganatok növekedését

Tudomány - 2024-03-05

Népszerű diéták, például a ketogén étrend vagy az időszakos böjt és a velük járó kalória- és tápanyag-korlátozás, illetve a behatárolt étkezési időtartam gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését - derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából.

Az egyetem kutatóinak összegzése, amelyben a népszerű diéták és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot mutatták be, a Biochimica et Biophysica Acta (BBA) című szakmai folyóiratban jelent meg március 2-án.

Az egyetem keddi közleménye szerint az étrend és a bevitt tápanyagok vizsgálata új lehetőségeket nyit a rákterápiában, ám a diéták vizsgálatában résztvevők alacsony együttműködési hajlandósága és elegendő klinikai vizsgálat híján egyértelmű ajánlások még nem léteznek.

Az egyes daganattípusok tápanyagszükségletei nagyon változatosak, nincs egységes megközelítés - idézik Menyhárt Otiliát, az egyetem Bioinformatikai Tanszékének adjunktusát, a tanulmány első szerzőjét.

Új megközelítés született a legsúlyosabb rákok gyógyítására

Tudomány - 2024-02-26

Forradalmian új megközelítés született a RAS fehérje mutációihoz köthető rákok gyógyítására: az ELTE kutatói jól kötő kismolekulákat találtak, amelyekkel nem a sejtosztódás alapvető mechanizmusaiba avatkoznak be, hanem az egészséges állapotot állítják helyre.

Az univerzum legfényesebb objektumát fedezték fel ausztrál csillagászok

Tudomány - 2024-02-20

Az univerzum legfényesebb objektumát fedezték fel ausztrál csillagászok, egy fekete lyuk által táplált kvazárt, amely naponta fal fel egy csillagot - számolt be róla kedden a The Guardian.

A mi Napunknál 500 billiószor fényesebb objektum fénye több mint 12 milliárd évet utazott, amíg elérte a Földet.

Az ausztrál tudósok szerint a kvazár (rendkívül fényes, energikus galaxismag, amelyet fekete lyuk táplál) tömege körülbelül 17 milliárdszor nagyobb, mint a Napunk tömege. A kvazárt a valaha felfedezett leggyorsabb ütemben növekedő fekete lyuk táplálja, amely naponta emészt fel egy csillagnyi tömeget

Elhunyt Jakab Ferenc virológus professzor

Tudomány - 2024-02-16

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár - tájékoztatott a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a honlapján pénteken. Azt írták: a PTE innovációs rektorhelyettese, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője 46 éves volt.

A professzort a felsőoktatási intézmény saját halottjának tekinti, emlékét tisztelettel és kegyelettel megőrzi, temetéséről később intézkednek - közölték.

Jakab Ferenc 1977-ben született Marcaliban, általános és középiskolai tanulmányait Kaposváron végezte. A PTE biológia-kémia szakán 2002-ben diplomázott.

HUN-REN: új kutatócsoport jön létre az agyrák vizsgálatára

Tudomány - 2024-02-13

- Az egyik legagresszívabb agyráktípus tanulmányozására hoz létre kutatócsoportot Kaszás Attila neurobiológus, a Magyar Kutatási Hálózat Hazahívó programjában.

Elhunyt Orosz István történész

Tudomány - 2024-02-12

Életének 89. évében vasárnap elhunyt Orosz István történész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, az újkori magyar és egyetemes agrártörténet neves kutatója, a Magyar Történelmi Társaság egykori elnöke - tudatta az MTA hétfőn .

Orosz István 1935-ben született Mádon. 1957-ben szerzett diplomát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, történelem-magyar szakon, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem oktatója lett.

Megdöntötte az egy plazmakisülésben megtermelt fúziós energia világrekordját a JET berendezése

Tudomány - 2024-02-08

A Joint European Torus (JET), a világ egyik legnagyobb fúziós berendezése megdöntötte az egy plazmakisülésben megtermelt fúziós energia világrekordját.

A berendezés egy nagyjából homokszem tömegű, 0.21 milligramm fúziós üzemanyagból annyi energiát termelt, amellyel egy 70 kilogram tömegű embert 10 000 méter magasságig lehetne emelni - írja közleményében a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, amelynek kutatói és mérnökei több mint 20 évig vettek részt a JET kísérleteiben.

Az Oxfordban található Joint European Torus (JET) a világ egyik legnagyobb fúziós berendezése, és a világrekord felállítása jelentős lépés a békés célú magfúziós kutatásokban mind fizikai, mind mérnöki szempontból - áll a közleményben.

Először azonosítottak szárazföldi laposférgeket Magyarországon

Tudomány - 2024-01-31

- A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézete és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféreg (planária) fajt Magyarországon - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán.

Közleményük szerint egy pécsi kertészetben került elő a két laposféregfaj, amelyek előfordulását a kutatók a Zootaxa című zoológiai folyóiratban közölték. Mindkét faj ragadozó, elsősorban csigákat és földigilisztákat fogyasztanak. A hazai faunára kifejtett hatásuk még ismeretlen, így ennek további vizsgálata szükséges.

A beszámoló szerint a mostani tanulmányig nem jelent meg hivatalos szakirodalmi leírás egyetlen Magyarországon élő szárazföldi laposféregről sem, viszont a kutatóknak eddig összesen tizenhét hazánkban is előforduló édesvízi planáriafajról volt tudomásuk.

A Peregrine holdszonda megsemmisül a Föld légkörében csütörtökön

Tudomány - 2024-01-17

Az új tervek szerint a meghibásodott amerikai Peregrine holdszondát a Föld légkörébe irányítják, ahol csütörtökön el fog égni, mint egy meteoroid, továbbá hordozórakétájának utolsó gyorsító fokozata is hasonlóan fejezi be világűrbeli útját - írták a csillagaszat.hu hírportálon.

Zöldalgák áramtermelő képességét vizsgálták szegedi kutatók

Tudomány - 2024-01-12

Az eddig ismert fajoknál akár tízszer nagyobb áramtermelésre képes zöldalga törzset azonosítottak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézmény a honlapján.

Magyar kutatók is részt vesznek a beporzók élőhelyeinek helyreállítását célzó európai projektben

Tudomány - 2024-01-05

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) kutatói is részt vesznek a beporzók élőhelyeinek helyreállítását célzó Horizont Európa RestPoll projektben.

A Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat pénteki közleménye szerint a RestPoll projekt célja a vadon élő beporzók élőhelyeinek tartós helyreállítása és összekapcsolása Európában a társadalom számára az ehhez szükséges hatékony eszközök révén.