Tudomány

Nem a legforróbb megyékben a legnagyobb a többlethalálozás, annak mértékét a helyi tényezők, így az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és a felkészültség is jelentősen befolyásolják, ami fontos szempont lehet a közegészségügyi felkészülésben - derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszék munkatársainak legfrissebb elemzéséből.

Az Akadémia patinás lapja, a Magyar Tudomány című folyóirat kiadói feladatai az Akadémiai Kiadótól átkerülnek a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) gondozásába - olvasható az MTA honlapján.

A 2026-os közgyűlésen megválasztott, frissített összetételű Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottságra (MTA KFB) nemcsak a tudományos könyvkiadás előtt álló finanszírozási kihívások megoldása vár, hanem egy mérföldkőnek számító változás előkészítése is: a Magyar Tudomány kiadói jogai visszaszállnak az intézményre, a kiadói feladatokat pedig a jövőben az MTA KIK látja el - olvasható a testület alakuló üléséről közzétett beszámolóban.

Helmholtz-éremmel tüntette ki Lovász Lászlót, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorát, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnökét a Berlin-Brandenburgi Tudományos Akadémia (BBAW) - közölte a Rényi Intézet kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint a Helmholtz-érem a BBAW legmagasabb tudományos kitüntetése. Ezt kifejezetten életművek és kivételes tudományos teljesítmények elismerésére tartják fenn a humán tudományoktól a matematikán és természettudományokon át a műszaki tudományokig

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra. Az FEBS Letters című szakfolyóiratban megjelent felfedezés közelebb vihet az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez is.

Megkezdődtek az egyeztetések a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) jövőjéről a kormányzat és a tudományos élet képviselői között - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csütörtökön.

A Pósfai Mihály, az MTA elnöke és Tanács Zoltán tudományos-technológiai miniszter által összehívott csütörtöki kerekasztal-egyeztetésen a minisztérium vezetői mellett az Akadémiától 2019-ben elcsatolt kutatóhálózat (HUN-REN) főigazgatói, a kutatók képviselői és az MTA vezetői vettek részt az Akadémia székházában - olvasható az MTA honlapján.

A nyugat-magyarországi azbesztkrízis az első témája a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) újrainduló podcastjának, amelyben Weiszburg Tamás, az ELTE Ásványtani Tanszékének korábbi vezetője, valamint Pósfai Mihály, az MTA elnöke, a Pannon Egyetem környezeti ásványtan professzora járja körül a probléma tudományos, jogi és egészségügyi hátterét.

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztatta az intézmény az MTI-t.

A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon

Egy hónapos kutatóexpedíció indul szeptemberben Közép-Ázsiába a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szervezésében, a Szilassi Péter által vezetett kutatócsoport célja, hogy a Tien-san-hegység örökhó födte csúcsai között vizsgálja a klímaváltozás hatásait.

A szén-dioxid hasznosításának lehetőségeit vizsgálják, a gáz elektrolízisére használható, hosszú távon is stabilan működő gázdiffúziós elektródok létrehozásán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

Megkezdődtek az egyeztetések a tudományos élet szereplőivel a kutatóhálózat jövőjéről- tájékoztatott a tudományos és technológiai miniszter a közösségi oldalán pénteken.

Tanács Zoltán Facebook-oldalán megosztott bejegyzése szerint első lépésként Pósfai Mihállyal, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) június elején hivatalba lépő új elnökével egyeztetett az Akadémia székházában.

Sugár Viktória építész és Fröhlich Georgina sugárfizikus vehette át idén a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián (MTA); a tizenharmadik alkalommal odaítélt elismeréssel a kutatónők kiemelkedő tudományos munkáját, közösségi szerepvállalását és mentori tevékenységét ismerték el.

Új kígyófajt azonosítottak kínai kutatók a dél-kínai Kuanghszi Csuang Autonóm Területen található Huaping Nemzeti Természetvédelmi Rezervátumban. Az állat különleges védekezési módszerével hívta fel magára a figyelmet, mivel farkával egy második fejet utánoz a ragadozók megtévesztésére - jelentette a kínai állami média vasárnap.

Az első magyar Nobel-díjas tudós nőt, Karikó Katalint júniusban Oxfordban, májusban két amerikai egyetemen avatják díszdoktorrá – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint Karikó Katalin, az SZTE professzora az Oxfordi Egyetem június 24-i rendezvényén az idén díszdoktori címmel kitüntetett hét tudós egyikeként veheti majd át az elismerést.

A közeljövőben megjelenhetnek az úgynevezett evolúcióképes mesterséges intelligencia (MI) rendszerek (Evolvable AI - eAI), amelyek már a darwini evolúció valamennyi kritériumának megfelelnek, és ez különös veszélyt jelenthet - figyelmeztetnek legújabb tanulmányukban a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), valamint a Belga Királyi Flamand Tudományos és Művészeti Akadémia (KVAB) kutatói.

Kína mintegy egy hónappal meghosszabbítja a Sencsou-21 űrhajó legénységének űrbeli tartózkodását, miközben az űrhajósok sikeresen végrehajtották küldetésük harmadik űrsétáját – jelentette a CCTV kínai állami televízió és a kínai űrügynökség (CMSA) pénteken.

A háromfős legénység – Csang Lu ezredes, valamint Vu Fej és Csang Hung-csang – mintegy 5 és fél órán át dolgozott a nyílt világűrben, földi irányítással és az űrállomás robotkarjának támogatásával

Megkapta az első orosz páciens melanóma kezelésére kifejlesztett, személyre szabott vakcinát a klinikai gyakorlatban - közölte szerdán az orosz egészségügyi minisztérium sajtószolgálata.

"A radiológiai Nemzeti Orvostudományi Kutatóközpontja (NMIC) (...) első ízben alkalmazta a klinikai gyakorlatban a Neoonkovak személyre szabott daganatellenes mRNS-vakcinát" - közölte a tárca.

Magyarország erőforrása a tehetségre épülő, határokat nem ismerő tudás. Megtartása és fejlesztése a jövő versenyképességének záloga, ezért épül a Frontiers Campus - mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató kedden Budapesten az Élvonal Alapítvány kezdeményezésére, a kormány támogatásával megépülő campus alapkőletételi ünnepségén.

Az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke, Krausz Ferenc hangsúlyozta: a Frontiers Campus nem egyszerűen egy új intézmény, nem csupán kutatóközpont lesz, hanem egy tudományos ökoszisztéma, olyan rendszer, amely a tudomány teljes ívét és a generációkat összekapcsolja, "amely itt a Kárpát-medencében és messze annak határain túl is formálja majd a jövőt, a tehetséggondozástól a csúcskutatásig, az alapkutatástól a társadalmi hasznosulásig, egy fedél alatt".

Négy új elektronmikroszkóp érkezett a Szegedi Tudományegyetemre (SZTE), köztük két olyan berendezés, amely a legmodernebb krio-elektronmikroszkópiás technológiát használja - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint a krio-elektronmikroszkópia az elmúlt évtized egyik legnagyobb áttörése a szerkezeti biológiában, fejlesztését 2017-ben kémiai Nobel-díjjal ismerték el. A platform lehetővé teszi, hogy a kutatók úgy tanulmányozzák a biológiai molekulákat, ahogyan azok az élő rendszerekben ténylegesen jelen vannak.

Az Országos Geotermikus Kutatási Program keretében szeizmikus méréseket végeznek közel 80 négyzetkilométeres területen a geotermikus energia, azaz a földhő lehetséges kiaknázása érdekében - közölte Esztergom polgármestere szerdán.

Hernádi Ádám (Fidesz-KDNP) tájékoztatása szerint a kutatás során 28 kilométer hosszan, három nyomvonalon készül nagy felbontású szeizmikus szelvény. A kutatás Dorog, Esztergom, Kesztölc, Leányvár, Piliscsév, Tokod és Tokodaltáró településeket érinti.

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE pénteken.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) támogatásával megvalósuló program az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig az agykutatás teljes spektrumát lefedte a molekuláris folyamatoktól az idegrendszer működését szabályozó hálózatok vizsgálatáig.A résztvevő kutatócsoportok célja az idegrendszer normál működésének megértése, valamint a neurológiai és pszichiátriai betegségek kialakulásában szerepet játszó sejtes és hálózati folyamatok feltárása volt.