Tudomány

A Nap sarkvidékeinek felderítésére indít missziót az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA).

Brazil és amerikai kutatók megfejthették, hogyan okoz őszülést a stressz. Egereken végzett vizsgálatok során megfigyelték, hogy az őssejtek, melyek a bőr és a haj színét meghatározzák, intenzív stressz hatására sérülnek: a sötét szőrű egerek hetek alatt teljesen megőszültek - írja a BBC.com.

A kutatók szerint érdemes további kutatásokat végezni ezen a területen, hogy a jövőben olyan hatóanyagot fejleszthessenek ki, mely megakadályozza a haj idősebb korban bekövetkező színveszteségét.

Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be egy előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek szerdán a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Kelet-Közép-Európában elsőként alkalmazott eljárás az agyi elektromos aktivitás valósidejű detektálására és rögzítésére is alkalmas.

Klivényi Péter, az SZTE Neurológiai Klinikájának igazgatója elmondta, hogy a Parkinson-kór jellegzetes tünetei gyógyszeres terápiával kezdetben jól csökkenthetők, de a betegség előrehaladásával - általában négy-hat év elteltével - ennek hatékonysága csökken.

A világon 2005, Szegeden 2011 óta alkalmazott mélyagyi stimulációs műtéti eljárással - amely az adott agyterület elektromos ingerlését jelenti egy beültetett eszközzel - komoly javulás érhető el. A beavatkozásnak köszönhetően jelentősen javul a páciens életminősége, csökkenthető, esetenként el is hagyható a gyógyszeres kezelés - közölte a professzor.

Mesterséges intelligencia segíti a szívelégtelenségben szenvedő betegek kockázatbecslését, a rizikóbecslő rendszer a betegek klinikai adatai alapján nyújt segítséget a kezelőorvosnak a magasabb halálozási kockázattal bíró szívelégtelen betegek azonosításában - olvasható a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika keddi közleményében.

Az emberi immunrendszer egy frissen felfedezett eleme felhasználható arra, hogy egyszer a "rák sok fajtáját gyógyíthassa" - számolt be róla a BBC hírportálja.

A Cardiffi Egyetem kutatói felfedeztek egy eljárást, amely laboratóriumi tesztekben legyőzte a prosztata- mell-, tüdő- és más daganatos sejteket.A módszert klinikai vizsgálatokban, betegekkel nem tesztelték, a kutatók szerint azonban "hatalmas lehetőség rejlik benne" - olvasható a Nature Immunology című szaklap aktuális számában.

A tudósok eddig feltáratlan folyamatok után kutattak, amelyekkel az emberi immunrendszer természetes úton megtámadja a tumort.

- Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fehérjekutatóinak eredményei - amelyeket a FEBS Journal legutóbbi számában jelentettek meg - többek között segítenek tisztázni az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában.

- Meglepte a kutatókat, hogy egyes farkaskölykök is ösztönösen visszahozzák az eldobott labdát, ahogy a legtöbb kutya.

Az iScience tudományos lap friss számában svéd tudósok arról írnak, hogy a kutyák többsége számára természetes labdadobó és visszahozó játékhoz szükséges képesség a farkasokban is létezik.

- Tudósoknak sikerült a kihalás szélén álló északi szélesszájú orrszarvú újabb embrióját létrehozniuk. A fajnak már csak két képviselője él, mindkettő nőstény.

A laborban fogant, életképes embrió a harmadik, amelyet a nőstényekből kinyert petesejtekből és az elpusztult hímek lefagyasztott ivarsejtjeiből alkottak, hogy az alfajt megmentsék a kihalástól - idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a tudósok szerdai közleményét.

Ismét neutroncsillagok összeolvadását észlelte a LIGO-VIRGO detektorhálózat, amelyből egy szokatlanul nagy tömegű objektum keletkezett. A konzorciumban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar kutatói is részt vesznek Frei Zsoltnak, az ELTE TTK Fizikai Intézete igazgatójának vezetésével

Újabb rákellenes, természetes védelmi rendszert ismertek fel az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport munkatársai - olvasható az ELTE Természettudományi Karának közleményében.

Az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport munkatársai, Grajzel Dániel biofizikus doktorandusz és Szöllősi Gergely csoportvezető, valamint Derényi Imre, az ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék vezetője legújabb kutatásukban rákos daganatok kialakulását gátló, új szöveti mechanizmus leírásával tettek alapvető elméleti előrelépést. Eredményeik - amelyeket a világ második leghivatkozottabb tudományos lapjában, a PNAS folyóiratban publikáltak a napokban - segítenek annak megértésében, hogyan védekeznek a soksejtű szervezetek a daganatok ellen.

Az eddig azonosított legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászok. A NASA által vezetett nemzetközi kutatócsoport által megfigyelt EGS77 jelű galaxistrió abból az időből származik, amikor az univerzum még csak 680 millió éves volt, vagyis kevesebb mint jelenlegi 13,8 milliárd éves korának 5 százaléka.

Az Országos Onkológiai Intézet kutatói a sejtekben működő új védekező mechanizmust tártak fel, amely hozzájárul a fehérjék védelméhez oxigén által kiváltott maradandó károsodással szemben - közölte az pénteken az intézmény.

- A fehérjék daganatos elváltozások kialakulásában betöltött szerepét is vizsgálják a pécsi és a debreceni egyetem munkacsoportjai egy több mint egymilliárd forintos uniós támogatású kutatás keretében - közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) csütörtökön.

A mintegy három éve indult és jövő decemberben záruló, 1,3 milliárd forintos uniós támogatású kutatás célja, hogy a PTE és a Debreceni Egyetem (DE) szakemberei feltárják, az egyes fehérjék hogyan vesznek részt a szervezet egészséges működésének szabályozásában és fenntartásában.

- Egyre fényesebb és nagyobb a Naprendszeren át száguldó csillagközi üstökös, a Borisov-üstökös. Az égi vándor vasárnap képrögzítőkkel felszerelt, nagyobb amatőr csillagászati távcsövekkel lesz megfigyelhető - hangzott el az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

A tíz innovatív gyógyszerfejlesztési irány egyike a 3D nyomtatás, amely a személyre szabott gyógyszerkezelésben jelenthet áttörést a jövőben - hangzott el a magyar klinikai farmakológusok 21. kongresszusának nyitónapján, csütörtökön Debrecenben.

Agykutatással foglalkozó tudósok megállapították, hogy a fogamzásgátló tabletta hatására jelentősen csökken a hipotalamusz mérete az agyban. Az új kutatást az Észak-amerikai Radiológiai Társaság éves konferenciáján mutatták be szerdán.

A hipotalamusz, amely a köztiagyban a talamusz alatt helyezkedik el, hormonokat termel és a test olyan fontos funkcióit szabályozza, mint a hőmérséklet, a hangulat, az étvágy, a szexualitás, az alvási ciklus és a szívverés.

Korábban még sohasem kutatták a szexuális hormonok, köztük a szájon át szedhető fogamzásgátló szerek strukturális hatásait az agyban.

Mesterséges idegsejteket fejlesztettek ki brit kutatók, az apró "agyi chipek" olyan betegségek gyógyításához jelenthetnek új utakat, mint az Alzheimer-kór - írta a BBC hírportálja.

A Bathi Egyetem kutatócsoportja a matematika, az informatikai és a chiptervezés kombinációjával keresett új módszert, hogy az idegsejtek természetes működését utánzó áramkört hozzanak létre. A neuronok jeleket továbbítanak az agy és a test többi szerve között

- A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 192. rendkívüli közgyűlésén a köztestület tagjai elfogadták az Akadémia újragondolt küldetéséről szóló előterjesztést.

A kutatókat is megdöbbentő méretű, a Napnál hetvenszer nagyobb tömegű fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben.

A jelenség 15 ezer fényévnyi távolságra van a Földtől, tömege pedig 70-szer nagyobb a Napénál - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányt idézve.

Kiss László csillagász-fizikus arról beszélt, hogy a Tejútrendszer közepén található millió vagy milliárd naptömegű fekete lyukakról már évtizedek óta tudnak a tudósok. A csillagász szerint ami újdonság ebben a tudományos felfedezésben, hogy ennek a fekete lyuknak a tömege hetvenszer nagyobb a Napénál.

Valina L. Dawson, az amerikai Johns Hopkins Egyetem Ideggyógyászati, Idegtudományi és Élettani Intézeteinek professzora kapta idén a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért elnevezésű elismerést - közölte a Debreceni Egyetem sajtóirodája kedden.

Valina L. Dawson felfedezése a Parkinson-kór és a stroke kezelésében jelent előrelépést. Az ideggyógyász professzor az első nő, aki megkapta a rangos elismerést.