Tudomány

- Átadták a Junior Prima Díjakat a magyar tudomány kategóriában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épületében.

A 17. alkalommal megítélt elismeréseket a díjazottak Erdei Annától, az MTA főtitkár-helyettesétől, Zátrok Ildikótól, az MFB vezérigazgató-helyettesétől és Sipos-Tompa Leventétől, az MFB elnök-vezérigazgatójától vették át hétfőn - áll a közleményben.

Faragó Tamás, az ELTE Etológia Tanszék tudományos munkatársa öt évre több mint két és fél millió eurós (mintegy 950 millió forint) támogatást nyert az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) kutatócsoport alapítására kiírt Consolidator pályázatán.

A 2024 nyarán induló kutatás keretében az emberi nyelv egyik fontos elemét, a vokális tanulás képességének evolúcióját vizsgálják kutyák bevonásával, ami új, és a területen szokatlan modellfajnak számít.A Miklósi Ádám által vezetett Etológia Tanszék kutatói több mint húsz éve kutatják a családi kutya kognitív képességeit, főként az emberrel való együttműködése során.

- Újratölthető cink-levegő akkumulátor környezetbarát, nagy teljesítményű prototípusát fejlesztették ki a Debreceni Egyetem természettudományi és technológiai karának kutatói: az új típusú energiatároló cellulóz alapú, biológiailag lebomló anyagokat használ adalékanyagként és membránként, a fejlesztés már a léptéknövelés fázisában tart.

A megújuló energia hasznosíthatóságát, annak tárolási lehetőségeit hosszú ideje kutatják a DE alkalmazott kémiai tanszékének munkatársai.

A mai lítium-akkumulátoroknál behatárolja a további fejlődést, hogy kapacitásuk korlátozott és az újrahasznosíthatóságuk körülményes. Utóbbi miatt pedig nehéz beilleszteni a körforgásos gazdaságba, ami a hosszú távú gazdasági és környezetvédelmi célokat mindenképp korlátozza - írták.

- Mesterséges intelligencián alapuló, az Alzheimer-kór korai felismerését lehetővé tevő szűrési platformot fejlesztenek 15 ország tudományos, üzleti és klinikai szervezeteinek részvételével az Európai Unió Horizon Europe programjának támogatásával.

Az együttműködés magyar tagja, a szegedi Pharmacoidea Kft. közleménye szerint az Európai Unióban több mint 7 millió ember szenved demenciában, és ez a szám 2050-re megduplázódhat. Ez mind az emberi, mind a pénzügyi erőforrások tekintetében hatalmas terhet ró majd az egészségügyi rendszerekre világszerte.

- Az Atommagkutató Intézet (ATOMKI) Tudományos Tanácsának javaslata alapján a 2023. évi Szalay Sándor-díjat Kiss Gábor, az ATOMKI Junior Prima díjas, Bolyai-plakettel és a Magyar Nukleáris Társaság Fermi-díjával kitüntett tudományos tanácsadója, a nukleáris asztrofizikai csoport vezetője kapta - közölte az ATOMKI csütörtökön.

A méltatás szerint Kiss Gábor világviszonylatban is kimagasló eredményeket ért el a robbanásos elemkeletkezési folyamatok magfizikai paramétereinek kísérleti vizsgálatában. "Jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó eredményei a nehéz, proton-gazdag magok szintézisében szerepet játszó alfa-részecske befogási reakciók, valamint a stroncium és ezüst között található neutron-gazdag izotópok keletkezését meghatározó töltöttrészecske-indukált magreakciók hatáskeresztmetszeteinek méréséhez kapcsolódnak" - emelték ki.

- Az Alzheimer-kór és a cukoranyagcsere zavarainak összefüggéseit vizsgálják szegedi kutatók,

Az idegsejtpusztuláshoz vezető molekuláris okok feltérképezése mellett céljuk innovatív, diabetikus élelmiszeripari termékek fejlesztése is - tájékoztatott a konzorciumot vezető Pharmacoidea Kft.

A közlemény szerint a Pharmacoidea Kft. a Lissé Kft., a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) részvételével zajló, 2025 őszéig tartó projekt 585 millió forintos költségeiből 415,6 millió forintot fedez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatása.

A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikálták a magyar kutatók azt az általuk fejlesztett módszert, amelynek segítségével élő szövetekben, valós időben mutatható ki a központi jelentőségű leukotrién B4 gyulladást szabályozó molekula.

"Nem magamat, hanem a tudományt szeretném népszerűsíteni" - jelentette ki Karikó Katalin csütörtökön a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) rendezett sajtóbeszélgetésen.

Az első Nobel-díjas magyar kutatónő úgy fogalmazott, a figyelem általában a filmsztárokra, sportolókra irányul, ki kell használni, hogy most a kutatók, a tudomány került a középpontba. Az elismerések nyomán jelentkező érdeklődés lehetőséget teremt arra, hogy az újságírókkal közösen elkezdődjön a munka annak érdekében, hogy az emberek jobban megérthessék a tudományt, tiszteljék jobban a tudósokat, a tanárokat, az orvosokat.

A járvány idején a kutatók el voltak foglalva a vakcinafejlesztéssel és olyanok jutottak szóhoz, akik "akik a Facebookon tanulták az immunológiát". Az emberek, akiknek kérdéseik voltak, nem kaptak választ - mondta a biológus, aki szavai szerint az őszinte kommunikáció híve. Úgy látja, a kutatók és az újságírók közös feladata segíteni az embereket, hogy megérthessék azt, ami körülöttük történik, hogy az, aki érdeklődik, tudományos ismeretekhez juthasson.

Egy, a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (HUN-REN SZTAKI) által vezetett európai kutatócsoportnak sikerült megoldania az úgynevezett flatter jelenség elnyomását egy aktív szabályozórendszer segítségével. A kutatók a megoldást egy speciálisan erre a célra épített pilóta nélküli légi jármű (UAV) segítségével végrehajtott repülési kampányban mutatták be.

A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és a Bécsi Orvostudományi Egyetem Rákkutató Intézet közös projekt keretében új támadáspontot azonosított a kemoterápiát túlélő tumorsejtekben. Az eredmények klinikai alkalmazásával meghosszabbíthatóvá válhat a rákos betegek túlélése.

- Új tudományos eredményeket tett közzé a galaxisunkról és azon túlról is az európai Gaia űrmisszió. A csillagászok többek között újabb félmillió csillagot katalogizáltak egy sűrű csillaghalmazban, azonosítottak csaknem négyszáz lehetséges kozmikus lencsét, és több mint százötvenezer kisbolygó pozícióját pontosították a Naprendszerben - közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kedden .

A kvantumpöttyök felfedezéséért és előállításáért Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszej Jekimov kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Komoly lépést tettek az öregedés megértése felé az ELTE genetikusai, Vellai Tibor és Sturm Ádám. Kutatásuk szerint a DNS mobilis részei, vagyis a transzpozábilis elemek mozgásuk következtében túlságosan destabilizálják genetikai kódunkat, ami az öregedés hátterében állhat.

Tudósok korábban azonosítottak egy specifikus folyamatot, a Piwi-piRNS útvonalat, amely segít szabályozni ezeket a transzpozábilis elemeket és védelemmel szolgál ellenük. Ez olyan sejtekben vagy élőlényekben található meg, amelyek nem öregszenek, például a rákos őssejtekben. Amikor az ELTE kutatói a Caenorhabditis elegans nevű féregben bekapcsolták ezt védelmet, a féreg jelentősen tovább élt - írta az ELTE Genetikai Tanszéka pénteki közleményben.

A magyar genetikusok eredményei a rangos Nature Communications folyóiratban jelentek meg

A szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) Európa jövőjét jelenti - közölte a területfejlesztési miniszter csütörtökön Szegeden.

Navracsics Tibor a kutatóközpont elkészülte alkalmából tartott rendezvényen úgy fogalmazott, Szeged felsőoktatási, tudományos kutatásbéli hagyományai, előzményei és hősei alapozták meg azt, hogy Európa és a világ egyik kutatási központjává váljon. Hozzátette: a beruházás létrejöttét az Európai Unió adófizető polgárainak anyagi hozzájárulása tette lehetővé.

Életének 85. évében, szeptember 12-én elhunyt Daróczy Zoltán Széchenyi-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Debreceni Egyetem egykori rektora - tudatta az MTA kedden. Daróczy Zoltán 1938-ban született Bihartordán. Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-ábrázoló geometria szakán szerzett középiskolai tanári diplomát 1961-ben

- Az idegenhonos inváziós fajok rendkívül jelentős negatív hatást gyakorolnak a természeti környezetre, a gazdaságra, az élelmiszerbiztonságra és a humán egészségre - közölte az agrártárca a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform, az IPBES legújabb jelentésére hivatkozva a hétfőn.

A 2012-ben alakult, immár 143 tagországot számláló kormányközi testület tudományos értékeléseket készít bolygónk élővilágának, ökoszisztémáinak és általuk az emberiség számára nyújtott természeti javak gyorsan romló helyzetéről.

- Izraeli tudósok megtermékenyített petesejt nélkül, szintetikus embriómodellt állítottak elő - jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli lap hírportálja.

A Rechovot nevű városban található Weizmann Intézet tudósainak új módszere messzemenő távlatokat nyit annak tanulmányozására, hogy az őssejtek hogyan képeznek különböző szerveket a fejlődő embrióban, és a jövőben várhatóan lehetővé teszi szövetek és szervek kitenyésztését transzplantációhoz.

Magyaroszágon eddig megvalósíthatatlan geofizikai, űrkutatási, kőzettani, metallurgiai, biológiai és orvostudományi kutatások és alkalmazások elvégzésére nyílik lehetőség annak az új, mágnesesen árnyékolt laboratóriumnak a megnyitásával, amelyet a Magyar Kutatási Hálózat Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a Wigner Fizikai Kutatóközpont konzorciuma hozott létre Fertőbozon - közölte a két kutatóközpont a kedden.

A laboratórium több mint 400 millió forint értékű GINOP pályázati támogatással valósult meg - áll a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Magyar Kutatási Hálózat (Hungarian Research Network - Hun-Ren) közös közleményében.

- Az ELTE kémikusai a fehérjék normális és kóros téralkatának vizsgálata közben felfedezték, hogy az amiloidok nemcsak a neurodegeneratív betegségek kialakulásánál vannak jelen, hanem jótékony folyamatokban is részt vesznek, például a vércukorszint egyensúlyának szabályozásában.

- A Luna-25 korrekciós hajtóműve 84 másodperc helyett 127 másodpercig működött, amikor az űrállomás megpróbált a leszállás előtti pályára állni, és a jármű a Holdba csapódott - jelentette ki Jurij Boriszov, a Roszkozmosz orosz állami űrvállalat vezérigazgatója hétfőn a Rosszija 24 televíziós hírcsatornán.