Tudomány

Eredmények megjelenítése 81-től 100-ig 1627 találatból.

Nobel-díj - Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért három tudós kapja a fizikai Nobel-díjat

Tudomány - 2022-10-05

) - Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Az elismerést "az összefonódott fotonokkal végzett kísérleteikért, a Bell-egyenlőtlenség sérülésének megállapításáért, valamint a kvantuminformatika területén végzett úttörő kutatásaikért" ítélték a tudósoknak az akadémia méltatása alapján.

Kitüntetett egyetemi kutatók

Tudomány - 2022-08-20

Az államalapítás napja alkalmából tartott ünnepségen

Magyar Érdemrend Lovagkeresztet kapott:

Karasszon Dezső orgonaművész, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara nyugalmazott egyetemi tanára, Orgona és Egyházzenei Tanszaka megalapítója, a debreceni Schola Calviniana alapító karnagya orgonaművészként és egyházzene-történészként, illetve oktatóként végzett iskolateremtő munkája, példaértékű életútja elismeréseként.

A mikroglia sejteknek az agy fejlődésében betöltött szerepét vizsgálták a KOKI kutatói

Tudomány - 2022-09-20

Elsőként írták le a mikroglia sejtek és a fejlődő idegsejtek sejtteste közötti közvetlen kapcsolat meglétét, és először tárták fel e kapcsolatnak az agy fejlődése során betöltött szerepét az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói.

A Dénes Ádám vezette Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoport felfedezésnek meghatározó jelentősége lehet az idegrendszert érintő fejlődési rendellenességek és az úgynevezett fejlődésneurológiai kórképek hátterében gyakran meghúzódó agyi immunfolyamatok mechanizmusainak megértése szempontjából is. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Cell Reports című folyóiratban jelent meg.

Gyorsabb rákdiagnózist eredményezhet egy új fejlesztésű eljárás

Tudomány - 2022-09-18

A HCEMM kutatócsoportja olyan orvosdiagnosztikai eljárást fejleszt, amely lehetővé teszi a nagyon korai fázisban lévő tumoros elváltozások izolálását vérszérummintából, illetve utat nyit az egyénre szabott leghatékonyabb terápiák alkalmazásának.

A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine, HCEMM) MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték: az európai országok közül Magyarországon a legmagasabb a tumoros megbetegedésekből fakadó halálozási arány.

A Szaturnusz gravitációja miatt szétszakított hold maradványai alkothatják a bolygó gyűrűit

Tudomány - 2022-09-17

A Szaturnusz híres gyűrűi egy hold maradványai lehetnek, amelyet a bolygó gravitációja szakított darabokra - írta egy a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva a The Guardian brit napilap.

A tanulmány szerzői szerint a Szaturnusz 4,5 milliárd éves létezése jelentős részében gyűrűk nélküli bolygó lehetett, azonban mintegy 160 millió évvel ezelőtt egy belső hold túl közel kerülhetett a gázóriáshoz, amelynek gravitációja darabokra tépte. A látványos, jégből és törmelékből álló gyűrűrendszer a kutatók szerint valójában ennek a holdnak a keringési pályáját rajzolja ki.

Amerikai támogatással magyar fejlesztésű gyógyszert vizsgál az ELKH

Tudomány - 2022-08-22

- Az amerikai Egészségügyi Kutatási Tanács is támogatja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóit a skizofrénia, a bipoláris betegség és a depresszió kezelésében alkalmazott magyar fejlesztésű gyógyszer, a cariprazine hatásmechanizmusának vizsgálatában.

Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével kimutatták a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését

Tudomány - 2022-07-27

Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. A Nature folyóiratban publikált eredmények segítenek jobban megérteni az atommagokat összetartó erős kölcsönhatást és a neutroncsillagokban működő erőket - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdánl.

A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) munkatársainak részvételével végzett kísérletek során a kutatók úgynevezett hiányzótömeg-spektroszkópia alkalmazásával kimutatták, hogy létezik négy neutronból álló, pozitív töltésű proton nélküli "atommag", vagyis tetraneutron. Eszerint tehát nemcsak a gravitációs, hanem az atommagot alkotó protonok és neutronok között fellépő erős kölcsönhatás is képes összetartani tiszta neutronanyagot.

Mint írják, az anyagi világ egykor legkisebbnek gondolt építőkövei az atomok, amelyekről a 20. század folyamán kiderült, hogy tovább oszthatók: a pozitív töltésű protonokból és semleges neutronokból álló atommagot a negatív töltésű elektronok felhője veszi körül. Az atommagfizika egyik régóta megválaszolatlan kérdése a töltés nélküli magfizikai rendszerek keletkezésére vonatkozik, vagyis hogy létezhet-e atommag pozitív töltésű proton nélkül.

Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki eljárást az SZTE kutatói

Tudomány - 2022-07-19

Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki országosan használt eljárást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék kutatói.

A fiataloknak egyáltalán nem lenne szabad alkoholt inniuk egy globális kutatás szerint

Tudomány - 2022-07-15

- Egy globális kutatás eredményei szerint a negyven év alattiaknak egyáltalán nem lenne szabad alkoholt inniuk, az idősebb felnőtteknek viszont egy kis mennyiség akár jót is tehet.

Bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét

Tudomány - 2022-06-13

Hétfőn bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat. Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok, köztük magyar kutatók is, lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektől, a csillagok "DNS-én" és a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig - írta az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA közleménye alapján.

Mint felidézték, a 2013-ban felbocsátott Gaia űrszonda küldetésének célja, hogy a Tejútrendszer legpontosabb és legteljesebb többdimenziós térképet készítse el. Ez lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy rekonstruálják galaxisunk szerkezetét, illetve fejlődését az elmúlt évmilliárdok alatt, valamint, hogy jobban megértsék a csillagok életciklusát és helyünket a Világegyetemben.

Alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés világszerte

Tudomány - 2022-05-23

Világszerte alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés, különösen a nőket és a súlyos betegségekkel küzdő idős embereket viseli meg - olvasható egy új tanulmányban, melyet a The Guardian ismertetett.

Az allergia és a hirtelen szívhalál is célkeresztben a Debreceni Egyetem kutatócsoportjainál

Tudomány - 2022-05-11

) - A nyertes pályázatok csaknem ötöde a Debreceni Egyetemhez (DE) kötődik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pályázatain: az allergia kialakulásának tényezőit és a hirtelen szívhalál megelőzését is kutatják az intézmény különböző karain.


Hatalmas mennyiségű vizet fedeztek fel az Antarktisz jege alatt

Tudomány - 2022-05-06

Az Antarktisz nyugati részén a jégtakaró alatti üledékekben hatalmas mennyiségű vizet mutattak ki a kutatók - írta pénteken a BBC hírportálja.

A vizet, amelynek mennyisége egy több száz méter mély víztározó vízkészletével ér fel, a Whillans-jégfolyam alatt észlelték, de valószínűleg máshol is lehet még víz a fehér kontinens alatt. A felfedezésről a kutatók a Science című tudományos lapban számoltak be a héten.

A gleccserek és jégfolyamok alatt található víz általában a gleccserek mozgásának "megolajozására" szolgál. A víz be- és kiáramlása képes lehet akár lassítani, akár gyorsítani a jég áramlását. A kutatók szerint a felfedezés azért is fontos, mert a jövőbeli éghajlati hatásokat szimuláló modelleknek mostantól ezt a tényezőt is figyelembe kell venniük

Az MTA rendes tagja:SZÖLLŐSI JÁNOS

Tudomány - 2022-05-03

1953-ban született Debrecenben. 2016 óta az MTA levelező tagja. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a sejtbiofizika.

A sejtfelszíni fehérjék vizsgálatára alkalmas Förster-féle rezonancia-energiatranszfer módszereit fejlesztette tovább munkatársaival. Vizsgálták az epidermális növekedési faktor receptorcsalád tagjainak (köztük az ErbB2 és ErbB3) sejtfelszíni topográfiáját és jelátviteli mechanizmusát. Az ErbB2-pozitív humánemlő tumorok antitest-terápiáját tanulmányozta egérxenograft-rendszerekben. Az ErbB2-ellenes kiméra antigénreceptort tartalmazó T-sejteket (CAR-T-sejtek) is sikerrel alkalmazták emlőtumorsejteken mind in vitro, mind in vivo.

Az MTA rendes tagja :CSIBA LÁSZLÓ

Tudomány - 2022-05-03

1952-ben született Sajószentpéteren. 2016 óta az MTA levelező tagja. Orvos, neurológus, munkahelye a Debreceni Egyetem (DE) Neurológiai Klinikája. Szűkebb szakterülete

a sztrók és a trombolízis.

Agyi hemodinamikai és kognitív eltéréseket közöltek a sztrók rizikóbetegségeiben (hipertónia, diabétesz, hiperlipidémia). A DE klinikáján végezték országosan a legtöbb vénás trombolízist. Az európai sztrók-vezérfonal (European Stroke Organisation guidelines for the management of spontaneous intracerebral hemorrhage. International Journal of

Stroke, 2014, 9(7): 840–855) társszerzője. Ez idáig 285 folyóiratcikke jelent meg, impaktfaktora: 535,2, hivatkozásai száma: 7520, Hirsch-indexe: 41, g-indexe: 85.

Az MTA rendes tagja:Páles Zsolt

Tudomány - 2022-05-03

1956-ban született Sátoraljaújhelyen. 2016-ban lett az MTA levelező tagja. A Debreceni

Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Matematikai Intézet Analízis Tanszékének egyetemi tanára, a Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskolájának vezetője. Szűkebb szakterülete a matematikai analízis és az operációkutatás.

240 dolgozatában nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeket ért el. Egy könyvet, három konferenciakötetet szerkesztett, több rangos konferenciát szervezett. Munkáira több

mint 2000 független hivatkozást kapott. Vezetése mellett tízen szereztek PhD-fokozatot.

MTA Közgyűlés - Megválasztották az MTA új akadémikus tagjait

Tudomány - 2022-05-03

Az Akadémikusok Gyűlése május 3-ai, zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait.A kedden megválasztott 100 új akadémikust 110, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése.

Az MTA háromévente választ levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagokat, legutóbb 2019 májusában volt tagválasztás.

MTA Közgyűlés - Négy témában indulnak nemzeti kutatási programok

Tudomány - 2022-05-02

Hárommilliárd forintból négy nagy kutatási programot indít a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - közölte Freund Tamás, az MTA elnöke a tudós testület 195. közgyűlésének Díszünnepségét követő sajtótájékoztatón hétfőn.

Freund Tamás elmondta, hogy összesen évi 3 milliárd forint támogatással indul el a Nemzeti Agykutatási Program 3.0, a Technológiák és fenntartható fejlődés, a Tudomány a magyar nyelvért és a Poszt-COVID nemzeti program.

Az MTA 195. közgyűlésén bejelentett, a kormány által támogatott programok olyan társadalmi és nemzetstratégiai prioritásokhoz kötődnek, amelyekben kiemelkedő hazai tudományos háttér áll rendelkezésre, és közvetlenül kapcsolódnak az Akadémia küldetéséhez, programjaihoz - tette hozzá.

A prosztatarákhoz köthető baktériumokat azonosítottak

Tudomány - 2022-04-20

A prosztatarák agresszív formájához köthető baktériumokat fedeztek fel angol kutatók, akik azt remélik, eredményeik forradalmasíthatják a betegség legsúlyosabb változatának megelőzését és gyógyítását.

A Kelet-angliai Egyetem kutatói több mint 600, egészséges és prosztatarákos férfi vizelet- és prosztataszövet-mintájának bonyolult genetikai elemzését végezték el. Találtak öt baktériumfajt, amely a betegség gyors terjedéséhez köthető - írta a European Urology Oncology című szaklapban megjelent tanulmány alapján a The Guardian online kiadása

Fémekben fedezték fel a világ legkisebb földrengéseit az ELTE kutatói

Tudomány - 2022-04-13

- Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel.

Az ELTE közleménye szerint a felfedezést az egyetem egyedülálló kísérleti berendezése tette lehetővé, mely képes érzékelni a néhány köbmikrométeres fém mintadarabokból érkező rugalmas hullámokat.Közel 80 éve Orován Egon, Polányi Mihály és Sir Geoffrey Ingram Taylor egymástól függetlenül ismerték fel, hogy a fémek maradandó alakváltozását vonalszerű rácshibák, úgynevezett diszlokációk hozzák létre. A hibavonalak - amelyeket a fémek általában igen nagy számban tartalmaznak - az alakváltozás során akadályozzák egymás mozgását, ez pedig az anyagban akadozó deformálódást, lavinaszerű viselkedést eredményez.