Tudomány

Eredmények megjelenítése 101-től 120-ig 1634 találatból.

Az MTA rendes tagja:SZÖLLŐSI JÁNOS

Tudomány - 2022-05-03

1953-ban született Debrecenben. 2016 óta az MTA levelező tagja. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetének egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a sejtbiofizika.

A sejtfelszíni fehérjék vizsgálatára alkalmas Förster-féle rezonancia-energiatranszfer módszereit fejlesztette tovább munkatársaival. Vizsgálták az epidermális növekedési faktor receptorcsalád tagjainak (köztük az ErbB2 és ErbB3) sejtfelszíni topográfiáját és jelátviteli mechanizmusát. Az ErbB2-pozitív humánemlő tumorok antitest-terápiáját tanulmányozta egérxenograft-rendszerekben. Az ErbB2-ellenes kiméra antigénreceptort tartalmazó T-sejteket (CAR-T-sejtek) is sikerrel alkalmazták emlőtumorsejteken mind in vitro, mind in vivo.

Az MTA rendes tagja :CSIBA LÁSZLÓ

Tudomány - 2022-05-03

1952-ben született Sajószentpéteren. 2016 óta az MTA levelező tagja. Orvos, neurológus, munkahelye a Debreceni Egyetem (DE) Neurológiai Klinikája. Szűkebb szakterülete

a sztrók és a trombolízis.

Agyi hemodinamikai és kognitív eltéréseket közöltek a sztrók rizikóbetegségeiben (hipertónia, diabétesz, hiperlipidémia). A DE klinikáján végezték országosan a legtöbb vénás trombolízist. Az európai sztrók-vezérfonal (European Stroke Organisation guidelines for the management of spontaneous intracerebral hemorrhage. International Journal of

Stroke, 2014, 9(7): 840–855) társszerzője. Ez idáig 285 folyóiratcikke jelent meg, impaktfaktora: 535,2, hivatkozásai száma: 7520, Hirsch-indexe: 41, g-indexe: 85.

Az MTA rendes tagja:Páles Zsolt

Tudomány - 2022-05-03

1956-ban született Sátoraljaújhelyen. 2016-ban lett az MTA levelező tagja. A Debreceni

Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Matematikai Intézet Analízis Tanszékének egyetemi tanára, a Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskolájának vezetője. Szűkebb szakterülete a matematikai analízis és az operációkutatás.

240 dolgozatában nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeket ért el. Egy könyvet, három konferenciakötetet szerkesztett, több rangos konferenciát szervezett. Munkáira több

mint 2000 független hivatkozást kapott. Vezetése mellett tízen szereztek PhD-fokozatot.

MTA Közgyűlés - Megválasztották az MTA új akadémikus tagjait

Tudomány - 2022-05-03

Az Akadémikusok Gyűlése május 3-ai, zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait.A kedden megválasztott 100 új akadémikust 110, a közös akadémiai jelöltlistára felkerült kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése.

Az MTA háromévente választ levelező és rendes, valamint külső és tiszteleti tagokat, legutóbb 2019 májusában volt tagválasztás.

MTA Közgyűlés - Négy témában indulnak nemzeti kutatási programok

Tudomány - 2022-05-02

Hárommilliárd forintból négy nagy kutatási programot indít a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - közölte Freund Tamás, az MTA elnöke a tudós testület 195. közgyűlésének Díszünnepségét követő sajtótájékoztatón hétfőn.

Freund Tamás elmondta, hogy összesen évi 3 milliárd forint támogatással indul el a Nemzeti Agykutatási Program 3.0, a Technológiák és fenntartható fejlődés, a Tudomány a magyar nyelvért és a Poszt-COVID nemzeti program.

Az MTA 195. közgyűlésén bejelentett, a kormány által támogatott programok olyan társadalmi és nemzetstratégiai prioritásokhoz kötődnek, amelyekben kiemelkedő hazai tudományos háttér áll rendelkezésre, és közvetlenül kapcsolódnak az Akadémia küldetéséhez, programjaihoz - tette hozzá.

A prosztatarákhoz köthető baktériumokat azonosítottak

Tudomány - 2022-04-20

A prosztatarák agresszív formájához köthető baktériumokat fedeztek fel angol kutatók, akik azt remélik, eredményeik forradalmasíthatják a betegség legsúlyosabb változatának megelőzését és gyógyítását.

A Kelet-angliai Egyetem kutatói több mint 600, egészséges és prosztatarákos férfi vizelet- és prosztataszövet-mintájának bonyolult genetikai elemzését végezték el. Találtak öt baktériumfajt, amely a betegség gyors terjedéséhez köthető - írta a European Urology Oncology című szaklapban megjelent tanulmány alapján a The Guardian online kiadása

Fémekben fedezték fel a világ legkisebb földrengéseit az ELTE kutatói

Tudomány - 2022-04-13

- Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel.

Az ELTE közleménye szerint a felfedezést az egyetem egyedülálló kísérleti berendezése tette lehetővé, mely képes érzékelni a néhány köbmikrométeres fém mintadarabokból érkező rugalmas hullámokat.Közel 80 éve Orován Egon, Polányi Mihály és Sir Geoffrey Ingram Taylor egymástól függetlenül ismerték fel, hogy a fémek maradandó alakváltozását vonalszerű rácshibák, úgynevezett diszlokációk hozzák létre. A hibavonalak - amelyeket a fémek általában igen nagy számban tartalmaznak - az alakváltozás során akadályozzák egymás mozgását, ez pedig az anyagban akadozó deformálódást, lavinaszerű viselkedést eredményez.

A W bozon lényegesen nehezebb az elméletben véltnél

Tudomány - 2022-04-08

- Egy évtizednyi mérés után a tudósok bejelentették, hogy a W bozon nevű elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum működéséről alkotott elképzelést.

A korábbinál kétszer pontosabb vérvizsgálat jelzi előre az infarktus és stroke kockázatát

Tudomány - 2022-04-07

Egy új vérvizsgálat előre jelzi, hogy valakit komolyan fenyeget-e szívroham, stroke, szívelégtelenség vagy a következő négy évben ezek miatt bekövetkező halálozás kockázata.

A vérben lévő fehérjék mérésén alapuló teszt nagyjából kétszer olyan pontos, mint a korábbi kockázatfelmérés. Segíthet annak megállapításában, hogy a betegek meglévő gyógyszerei hatékonyak-e, vagy más gyógyszerekre van-e szükségük a kockázat csökkentéséhez - ismertette a kutatást a The Guardian online kiadása.

Közép-Európában egyedülálló kvantumprocesszor érkezett az ELTE-re

Tudomány - 2022-04-05

A világszínvonalat képviselő kvantumhardvert közösen vásárolta meg az ELTE két kutatócsoportja a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumban folyó munkájukhoz. Az eszköz mind az alap-, mind pedig az alkalmazott kutatásban versenyképessé teheti a magyar kutatócsoportokat a nagy horderejű, interdiszciplináris innovációk területén - közölte az ELTE kedden.

Az ELTE a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumban folyó kutatómunka infrastrukturális háttereként 2021 végén szerzett be egy Közép-Európában egyedülálló, a világ élvonalát képviselő fotonikus processzort. A fotonikus processzorok kulcsfontosságúak mind a kvantumos, mind a fényt használó információfeldolgozási feladatokban.

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot

Tudomány - 2022-04-01

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját.

Több mint két évtizeddel az emberi genom tudományos mérföldkőként ünnepelt első vázlata után a tudósok végül elkészültek a teljes munkával - írta a Science tudományos lap friss számában megjelent hat tanulmány nyomán a The Guardian online kiadása.

Az első teljes emberi genom várhatóan új információkkal szolgál az emberi egészségről és arról, hogy mi teszi az embert egyedülállóvá.

Az erdők legalább fél fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új tanulmány szerint

Tudomány - 2022-03-24

Az erdők legalább fél Celsius-fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új kutatás friss adatai szerint.

A globális és helyi hőmérsékletre gyakorolt hatásuk miatt a világ erdei sokkal nagyobb szerepet játszanak a klímaválság elleni védekezésben, mint korábban gondolták - írja a The Guardian online kiadása a Frontiers in Forests and Global Change című tudományos lapban megjelent kutatás alapján.

Az erdők szén-dioxid-felvételben játszott szerepét alaposan megvizsgálták már. Új, átfogó adatok azonban arra utalnak, hogy ennél sokkal jelentősebb előnyöket nyújtanak: ahogy az energiát és a vizet átalakítják, segítenek hűvösen és nedvesen tartani a közeli és távoli levegőt.

Magyar kutatók részvételével jöttek rá a gravitációs hullámok és fekete lyukak egyik nagy rejtélyére

Tudomány - 2022-03-14

- Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.

A Nature című folyóiratban megjelent kutatás szerint a galaxisok közepén található óriási fekete lyukak körül elliptikus pályán mozgó, lapos, korongszerű gázfelhőkben található kisebb fekete lyukak biliárdgolyókként ütköznek egymással - olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében.

Emlékeztetnek rá, hogy néhány évvel ezelőttig a fő informacióforrásunk az univerzumról a fény volt, amíg 2015-ben a LIGO először detektált gravitációshullámokat egy fekete lyuk ütközésből.

Székletvizsgálattal a hasnyálmirigyrák már korai szakaszban is kiszűrhető

Tudomány - 2022-03-09

A széklettesztek hasznos segítséget nyújthatnak az orvosoknak a hasnyálmirigyrák korai felismerésében - állítja egy új kutatás.

A Gut című folyóiratban megjelent cikk szerint 136 önkéntes bevonásával végezték a koncepció ellenőrzését. A vizsgálat eredményeiből kiderült, hogy a bélbaktériumokat érintő kimutatható változások figyelmeztető jelként szolgálhatnak a daganat jelenlétére - írta a tanulmányról beszámoló BBC News.

A világon elsőként ültettek át szívet és csecsemőmirigyet egyszerre

Tudomány - 2022-03-08

A világon elsőként ültettek át egyszerre szívet és csecsemőmirigyet azonos donortól - jelentették be amerikai orvosok.

Az úttörő eljárással egy Easton nevű kisfiú életét akarják megmenteni, de egyben forradalmasíthatják a szervátültetés területét.A donor csecsemőmirigy-szövete segít megakadályozni, hogy a szervezet kilökje az új szívet.

Easton orvosainak egyike, Joseph Turek, a Duke Egyetemi kórház tudósa a BBC-nek kedden elmondta: "Nagyon izgatottak vagyunk. Az idegen szerv tolerálásának ez a koncepciója a szervátültetés Szent Grálja már egy ideje, most a küszöbén állunk annak, hogy teljesen megváltoztassuk a transzplantációt a jövőben".

Együttműködést kötött a NEKÜ Nonprofit Kft. és a Debreceni Egyetem

Tudomány - 2022-02-28

- Stratégiai megállapodást írt alá a Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség (NEKÜ) Nonprofit Kft. és a Debreceni Egyetem (DE) a klinikai vizsgálatok és a gyógyszerkutatás területét érintően.

kozmikus részecskéket képalkotásra használó müográfiai eszközöket fejlesztenek a Wigner FK-ban

Tudomány - 2022-02-21

A kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) egy nagyszabású kutatási program során. A müográfia módszereivel hatékonyabban lehet reagálni olyan katasztrófahelyzetekre, mint például egy szökőár vagy egy vulkánkitörés, feltárhatók az elöregedett mérnöki és bányászati infrastruktúrák veszélyforrásai, és versenyképesebbé válnak a bányászati beruházások - olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) hétfői közleményében.

A kutatási program január elsején indult a Wigner FK Innovatív Detektorfejlesztő "Lendület" Kutatócsoportjának vezetésével.

-Krausz Ferenc Németországban élő magyar származású fizikus nyerte el 2022-ben a Fizikai Wolf-díjat.

Tudomány - 2022-02-10

Krausz Ferenc kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust és használta fel az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére, megalapozva az attofizika tudományát.

Új fúziós energia rekord született Oxfordban

Tudomány - 2022-02-09

Fenntarható fúziós körülményekkel 59 megajoule energiát sikerült felszabadítaniuk az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) részvételével zajló EUROfusion konzorcium kutatóinak és mérnökeinek a világ egyik vezető fúziós berendezésében, a Joint European Torusban (JET) végzett kísérleteik során.

Ezzel a kutatók több mint a kétszeresére növelték az 1997-es 21,7 megajoule-os fúziós rekordot. A konzorcium eredménye fontos lépés a fúziós energiatermelés megvalósítása felé - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán

Másfél millió éves emberi maradványokat azonosítottak Izraelben

Tudomány - 2022-02-02

Az Izraelben eddigi feltárt legősibb, 1,5 millió éves emberelőd-maradványokat azonosították - jelentette a Walla hírportál szerdán. Az Afrikán kívüli második legjelentősebb prehisztorikus, Ovadia nevű izraeli lelőhelyen talált másfél millió éves csigolyacsontok új megvilágításba helyezik az ősi emberelődök ázsiai és európai elterjedésének történetét.

Korábban úgy vélték, hogy ez egyszeri esemény lehetett, de az új lelet alapján legalább két hullámban zajlott a kirajzás Afrikából Eurázsia irányába. Eddigi tudásunk szerint az első hullámban, mintegy 1,8 millió évvel ezelőtt az ősi emberek eljutottak a mai Georgiába, ahol a mindeddig legfontosabb Afrikán kívüli lelőhelyen, a Dmanisi régészeti helyszínen találták meg ennek nyomait.