Oktatás

- Félrevezető kommunikáció helyett valódi lépéseket követel az Erasmus-Horizont-ügyben több civil szervezet - közölte az Oktatói Hálózat hétfőn.

A közleményben felidézték, hogy 2022 decemberében az Európai Unió Tanácsa felfüggesztette az alapítványi felügyelet alá tartozó magyar egyetemek részvételét az Erasmus és Horizont programban, "mert úgy látta, nincs biztosítva ezen intézmények átlátható működése és elszámoltathatósága".

Szerdán megérkezett az az írásos garancia, amelyet az Európai Bizottságtól várt Magyarország, ezért a tanárok, az óvópedagógusok, valamint - nemzeti forrásból - a szakképzésben oktatók is biztosra vehetik, hogy január 1-jétől 32,2 százalékkal emelkedik a bérük - mondta az MTI-nek a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: mindezt ráadásul a jövő évben is jelentős béremelés követi.

Emlékeztetett: Magyarország azt vállalta, hogy a diplomás átlagbér 80 százalékára emeli a pedagógusbéreket, két ütemben.

A szakképzésre és a felsőoktatásra is kiterjedő, egységes bérrendezést sürget a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, valamint a Munkástanácsok Országos Szövetsége.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményük szerint a munkavállalói érdekképviseletek üdvözlik, hogy a kormány "határozott lépéseket" jelentett be a pedagógusok bérrendezése kapcsán. Hozzátették ugyanakkor, hogy bérfeszültségekhez vezet, ha ezt egységes elvek nélkül teszik meg.

A 2023. évi, kétlépcsős bérfejlesztést követően 2024-ben is tovább emelkedik a szakképzésben dolgozók bére - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán.

A közlemény szerint a béremelés alapelve az, hogy a szakképzésben oktatók átlagbérét legalább azonos arányban kell növelni a pedagógusok illetménye emelésének mértékével. A 2023 decemberében bejelentett 10 százalékos béremeléshez képest átlagosan 32,2 százalékos emelés valósul meg.

Azt írták, 2023-ban két lépcsőben, összességében átlagosan 15 százalékos béremelés történt a szakképzésben oktató tanárok esetében. Az elmúlt napokban megjelent a pedagógusok bérfejlesztéséről szóló koncepció, amelynek intézkedéseit a szakképzésben dolgozók béremelésére vonatkozóan is végrehajtják.

A kormány döntése szerint 2024. január 1-jével átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógusbér - közölte a Belügyminisztérium pénteken az MTI-vel.

A tárca tájékoztatása szerint a pályakezdő gyakornokok fizetése a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 000 forintos illetményhez képest 528 800 forintra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek. A kormány határozatban rendelkezik arról, hogy az emelt bérek februári kifizetéséhez szükséges források biztosítása a központi költségvetés terhére az állami, egyházi és magánintézmények fenntartói részére is megtörténjen - tették hozzá.

- Elkészült a technikumi rangsor Top 100-as listája - közölte az Innovatív Képzéstámogató Központ szerdán. Azt írták, hogy a lista a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és az Oktatási Hivatal közhiteles adatai alapján, a tanulók bemeneti és képzési-kimeneti teljesítményének, az intézmények oktatói létszámának és digitális ellátottságának figyelembevételével készült.

Európában Dániában a legalacsonyabb a bullying, vagyis az iskolai zaklatások száma. Az Euronews Witness adásában annak jártunk utána, mivel próbálják ezt elérni a dán pedagógusok és szülők.

Meditációval és öleléssel kezdődik a nap egy koppenhágai általános iskolában. Itt a gyerekeket arra nevelik, hogy szeretettel forduljanak társaik felé, és elsősorban saját maguk felé, mert sok esetben ezen a ponton lehet megelőzni az esetleges agressziót, zaklatásokat.

Az iskolai foglalkozásokon fontos szempont a szociális készségek fejlesztése. A gyerekeknek sokszor párban kell dolgozniuk, különböző felállásban, nem mindig a barátaikkal összerakva, ami fejleszti az alkalmazkodást és a kompromisszumkötés képességét is.

Míg az OECD országok - köztük az oktatási "mintaállamok" átlageredménye matematikából és szövegértésből jelentősen romlott az előző, 2018-as méréshez képest, Magyarország esetében nem volt szignifikáns változás - hangsúlyozta a legutóbbi PISA-mérés friss eredményeit bemutató sajtótájékoztatón kedden az Oktatási Hivatal elnöke.

- Lengyel Ádám, a Debreceni Egyetem (DE) gazdaságtudományi karának pénzügy-számvitel szakos hallgatója nyerte meg a London Stock Exchange Group (LSEG) Workspace Portfolio Management versenyét - közölte az egyetem sajtóközpontja csütörtökön megjegyezve, hogy a rangos közgazdasági megmérettetésen 16 ország több mint kétszáz leendő szakembere indult.

- A szakképzésben, a felsőoktatásban vagy a felnőttképzésben elvégezhető rövid képzések igazolására egységes mikrotanúsítványok bevezetését tervezi a kormány - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szerdán Budapesten, egy a témában rendezett szakmai konferencián.

Hankó Balázs az Egységes Mikrotanúsítvány Rendszer (EMR) és az Egyéni Tanulási Számla (ETSZ) magyarországi helyzetét bemutató rendezvényen arról beszélt, hogy a felsőoktatás, a szakképzés, a felnőttképzés és az innováció egymással összekapcsolódó fontos területek, amelyek feladata a magyar gazdaság és a magyar társadalom jelenlegi és jövőbeni igényeinek kiszolgálása.

Több mint 20 ezer pedagógus hiányzott a köznevelésből a 2020/21-es tanévben, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőkkel együtt a munkavállalói hiány meghaladta a 34 ezret - közölte a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke hétfőn budapesti sajtótájékoztatón, a témában végzett kutatásuk adataira hivatkozva.

Totyik Tamás ismertette, a felmérés során az országos kompetenciamérés telephelyi jelentéseit, a Központi Statisztikai Hivatal és a társadalombiztosítás adatait használták fel.

A pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők számában a hiány 34 618 fő - közölte Totyik Tamás, aki úgy fogalmazott: "ez egy alulbecsült konzervatív szám".

A Magyar Katolikus Egyház fenntartásában működő 358 köznevelési és szakképzési intézményben csaknem 150 000 tanuló és 14 500 pedagógus kezdte meg a 2023/2024-es tanévet - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.

Lezárult a több mint 3,2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból finanszírozott projekt, amelynek fő célja a Szakképzés 4.0 stratégia támogatása, valamint a kis- és középvállalkozások szerepvállalásának erősítése a szakképzési struktúraváltásban.

Az Ágazati képzőközpontok, okos struktúrák és képzőhely alternatívák elnevezésű kiemelt projektet az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. és a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Nonprofit Kft. konzorciumban valósította meg a Széchenyi 2020 programban.

- Az augusztusi pótfelvételi eljárásokkal együtt várhatóan több mint 11 400 elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait ősztől a Debreceni Egyetemen (DE), amely történetének legnagyobb felvételi létszámát érte el - közölte a felsőoktatási intézmény oktatási rektorhelyettese sajtótájékoztatón csütörtökön, Debrecenben.

Bartha Elek elmondta, az egyetemre az idei felvételi eljárásban 19 676-an jelentkeztek, amelyből az első helyes jelentkezők száma 11 351 volt; ezek az adatok jóval felülmúlják a 2022-es, több mint 15 ezres összjelentkezői létszámot és a 2019-es, rekordnak számító évet is, amikor 16 502 jelentkezőt regisztráltak.

Mint azt korábban jeleztük Debrecenben elindultak azok a pedagógus perek, amelyek az elmúlt három évben a 96 órán belül elrendelt, ezért rendkívüli munkavégzésnek minősülő helyettesítések után járó illetménypótlékok kifizetését igyekeznek elérni a tankerületnél.

- Az LMP szolidáris a pedagógusokkal, az ellenzéki párt szerint ugyanis kormány az egyik kezével elvesz tőlük, de a másikkal sem ad semmit - jelentette ki hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Kanász-Nagy Máté frakcióvezető-helyettes.

A politikus sérelmezte, hogy a kabinet a tanárok béremelését illetően folyamatosan "az Európai Unióra mutogat", holott a megfelelő bérek biztosítása szerinte a magyar állam feladata, az uniónak ahhoz nincs köze.

Kijelentette: egy azonnali, 50 százalékos emelésre lenne szükség, amit minden évben egy infláció feletti növelésnek kellene követnie ahhoz, hogy a magyarországi tanárok bére elérje az osztrákokét, és vonzóvá váljon a pálya.

- Szeptemberben kezdődik a BMW Group Gyár Debrecen három éves duális szakképzési programja, amelyre három helyi technikumból száz tizedikes diákot választottak ki - jelentették az épülő gyár területén tartott sajtótájékoztatón hétfőn.

Együttműködést kötött az Országh László-díj támogatására a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyar Anglisztikai Társaság. Az erről szóló megállapodást kedden írta alá Keményfi Róbert dékán és a társaság elnöke, Séllei Nóra.

Országh László a Debreceni Egyetem (DE) és korábbi jogelőd intézményei meghatározó professzora volt, akinek életműve nem csupán a hazai anglisztikában, amerikanisztikában és nyelvtudományban ismert, hanem szótárszerkesztői munkássága miatt mindazok számára is, akik angolul tanultak.

Egyre többen jelentkeznek a Debreceni Egyetemre (DE): a közelmúltban lezárult felvételi időszakban a tavalyihoz képest 34 százalékkal nőtt az első helyen ezt az intézményt megjelölők száma, jelentősen meghaladva a 27 százalékos országos átlagot - ismertette a DE oktatási rektorhelyettese kedden sajtótájékoztatón.Bartha Elek elmondta: 19 676-an jelentkeztek az egyetemre, közülük 11 351-en első helyen jelölték meg.

A legtöbben, 10 153-an ezúttal is az állami ösztöndíjas képzésekre szeretnének bejutni: 8087-en alapképzésre, 1610-es mesterképzésre, 1293-an osztatlan képzésre, 360-an pedig felsőfokú szakképzésre - részletezte a professzor, megjegyezve, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint a jelentkezők 76-77 százaléka kerül be az egyetemre.

A népszámlálási biztosok által már nem használt táblagépeket kapják meg a közoktatási intézmények - jelentette be a Belügyminisztérium (BM) köznevelésért felelős államtitkára Budapesten.