Kiélezett a verseny a műholdas Föld-megfigyelési rendszerek kiépítése terén, de Európa lemaradhat, ha nem dönt időben az űrprogramja finanszírozásáról – fogalmazott Herczog Edit az Európai Parlament új űrpolitikát szorgalmazó konferenciáján kedden. A képviselő úgy véli, hogy a források kellenek ahhoz a 2014-gyel kezdődő költségvetési ciklusban is, hogy az európai műholdak 2018-ra működjenek.
A verseny arról szól, hogy 2018 környékén ki lesz az első, aki a jelenlegi GPS technológiánál fejlettebb műholdas Föld-megfigyelési rendszert lesz képes kiépíteni és fenntartani. Oroszország, Kína és a jelenlegi piacvezető Egyesült Államok mind gőzerővel dolgoznak az elsőségért, míg Európa is megkezdte a szükséges, közel 30 műhold fellövését.
Az űrpolitikát a Lisszaboni Szerződés emelte közösségi szintre, és ez teszi lehetővé, hogy az EU-nak saját műholdjai és kiszolgáló infrastruktúrája legyen. A források folyamatos rendelkezésre állása azonban jelenleg csak a 2013-as költségvetési ciklus végéig biztosított. Kemény vita várható a Tanács, a Bizottság és a Parlament között a 2014-2020-as költségvetés előkészítése során az űrpolitikai fejezetekről. Láttuk, hogy a válság hatására az EU nagy kutatási projektjei veszélybe kerültek, pedig éppen most kellene az innovációra és a technológiai elsőségünk biztosítására áldoznunk - véli Herczog. A képviselő bízik benne, hogy az unió soros elnöksége alatt a következő fél évben megkezdődő költségvetési egyeztetési folyamatban az űrprogram is kellő figyelmet kap a magyar kormány részéről. Nemcsak stratégiai kérdés, hogy az EU vezető szerephez juthat-e az űrkutatás terén, de a gazdasági szereplők számára is kézzelfogható hasznot hajt, ha időben lépünk – véli Herczog. A műholdas megfigyelési program földi infrastruktúrája komoly munkahelyteremtő tényező a kontinensen, arról nem is beszélve, hogy az innovációban élenjáró európai vállalkozások – köztük a digitális alkalmazásokra specializálódott magyar cégek is – soha nem látott lehetőséghez jutnak a rendszer kiépítése és működtetése során.
OS