Biztonságpolitikai szakértő: be kellett volna tiltani a Hamászt támogató tüntetéseket

Ajánljuk - 2023-10-15

Nyugat-Európában az első perctől kezdve a Hamászt támogató tüntetések betiltása lett volna a megfelelő, és nem az, hogy szabadjára engedik az indulatokat - jelentette ki Horváth József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Az Alapjogokért Központ biztonsági tanácsadója azt mondta, az első tüntetések néhány száz emberrel viszonylag békésen indultak el, majd Berlinben már Molotov-koktélokat dobáltak, Rómában pedig nekiestek a rendőröknek. Ezek a tüntetések az agresszivitás felé hajlanak, és egyre többen, egyre bátrabban hangoztatják radikális nézeteiket.

Európában terrorszervezetnek, így a Hamasznak is lehetnek alvósejtjei, de veszélyt jelentenek azok az iszlám hátterű, radikalizálódott, jórészt fiatalok is, akik egyik napról a másikra dönthetnek úgy, hogy egyénileg utcai támadásokat, késes, gázolásos támadásokat hajtanak végre - közölte a szakember. Hozzátette: a mecsetekből folyamatosan biztosítják az utánpótlást, némi túlzással bárki bármikor elkövethet ilyen támadást, válhat terroristává.

Számos ország a vallásszabadság örve alatt egyfajta nagyvonalúsággal kezelte ezt a kérdést, és nem vizsgálta, mi hangzik el a mecsetekben, ki fizeti azokat az imámokat, akik a Közel-Keletről, Észak-Afrikából érkeztek, milyen kapcsolati háló épül ki a küldő országtól a másod-, harmadgenerációs fiatalokig - mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Horváth József úgy fogalmazott, a német politikai elit, a jelenlegi kormánykommunikáció nem döntötte még el mit tegyen: csak ideiglenes látszatintézkedés, hogy megerősítették a zsidó iskolák, a zsinagógák védelmét. Ugyanakkor a szakértő szerint kettős mércét alkalmaznak: míg ebben az esetben óvatosan lépnek föl, a parlamenti pártként legálisan működő Alternatíva Németországért (AfD) esetében gyakran felmerül a betiltás lehetősége.

Az Európai Unió vezetői semmiféle intézkedést nem tettek annak megakadályozására, hogy fedőszervezeteken keresztül az iszlám radikális szervezetekhez, a Hamászhoz juthassanak támogatásai - közölte a szakember párhuzamot vonva az ukrajnai helyzettel, ahol az EU hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy az érkező források 30 százaléka "kézen-közön eltűnik".

A szakértő úgy látja, látszanak a Gázai-övezetben a szárazföldi támadás előkészítő jelei: a kommandós egységek már a terepen vannak, igyekeznek megtisztítani a feltételezett behatolási pontokat az aknáktól, robbanóeszközöktől, csapdáktól.

Horváth József szerint fennáll a konfliktus kiszélesedésének veszélye, a kérdés, hogy az izraeli hadsereg milyen keményen lép föl, és a kétségtelenül fennálló humanitárius veszélyt érzékelve sikerül-e a nőket, gyermekeket, időseket kimenekíteni Gáza városából és annak közvetlen környezetéből.

Izrael jelenleg nem áll harcban Iránnal. Ebből a szempontból a legfőbb fenyegetést azok, az Irán által támogatott, a libanoni határnál működő terrorcsoportok jelentik, melyek felszereltsége jobb a Hamászénál. Nem véletlen, hogy az izraeli hadsereg jelentős eszközöket csoportosított az ország északi részébe - jelezte. Hozzátette: az hogy az Egyesült Államok a hírek szerint már a második repülőgép-hordozót irányítja a térségbe, ez üzenet Iránnak, hogy ne indítson el egy ilyen kalandor akciót.

A szakértő szerint az ukrajnai háború szempontjából a fő kérdést a fegyverutánpótlás jelenti: a Hamász által elindított több ezer rakéta miatt azokból a precíziós légvédelmi rakétákból alakulhat ki hiány, amelyet Ukrajna is használ.