Az uniós elnökség kiemelt témaköre: az iskolai veszélyek

Ajánljuk - 2010-11-12
Az iskolai veszélyek témaköre lesz Magyarország következő félévben kezdődő uniós elnökségének önálló felvetése, melyet a magyar oktatáspolitika is elfogadott - jelentette be Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa november 10-én, az Iskolai veszélyek című kiadvány bemutatásán. A kiadványban az olvasható, hogy a 12-17 éves korú fiatalok körében az erőszak elfogadottsága meglehetősen magas

Magyarország megérett arra, hogy legyen stratégiája az iskolai agresszió visszaszorítására - hangsúlyozta Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa az Iskolai veszélyek című kiadvány bemutatásán, november 10-én. Emellett az oktatási ombudsman bejelentette azt is, hogy a magyar oktatáspolitika elfogadta, hogy az iskolai veszélyek témaköre legyen Magyarország önálló felvetése a következő félévben kezdődő uniós elnökségen.

Aáry-Tamás Lajos kifejtette: a jövő félévben az informális oktatási miniszteri találkozón az aktív állampolgárság témakörén belül lehetőségük lesz felvetést tenni, amely az iskolai veszélyek témaköre lesz. Az irány az európai stratégia kidolgozása lesz, hogy visszaszorítsák az iskolai erőszakot.

Sáska Géza oktatáskutató a kötet kutatásai kapcsán elmondta, hogy a vizsgálat eredményei szerint sok fajta agresszió létezik az iskolában, mely közül a verbális, mint a káromkodás és a kiabálás a leggyakoribb. A másik leggyakoribb viselkedés a kirekesztés eszköze, ami a kutatás szerint inkább a lányok körében jellemző, míg a fiúknak az úgynevezett macsókultúra uralkodik, vagyis inkább agresszívabban viselkednek, csak ne legyenek áldozatok - fogalmazott az oktatáskutató.

Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese a harminc országban végzett nemzetközi kutatásaik eredményei kapcsán kiemelte, hogy az erőszak elfogadottsága lényegesen magas a 12-17 éves korú fiatalok körében. Emellett a kutatásokból kiderült, hogy az alkoholfogyasztás is növekvő tendenciát mutat, ami súlyos kiváltója az agressziónak. Kerezsi Klára hangsúlyozta továbbá, hogy az iskolai erőszakos cselekedetek nagy részéről sem a szülők, sem a tanárok nem tudnak. Ez utóbbival egyetértett Mayer József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa is, aki hiányosságként említette, hogy a pedagógusokat nem készítik fel arra, miként kezeljék az iskolában a társas kapcsolatokat.

Lux Ágnes, az Országgyűlési Biztos Hivatal jogásza elmondta: az európai gyermekjogi ombudsmanok megkérdezésével készített tanulmányuk szerint az ombudsmani intézmények Európában eltérően kezelik a problémát. Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban is kiemelt helyen van az iskolai erőszak, utalva az Európai Tanács által már korábban indított "Építsük a gyermekekért Európát!" programra.