Krisztalina Georgieva humanitárius ügyekért felelős európai biztos a tegnapi vita során pozitívan reagált Tabajdi Csaba felvetésére, miszerint az Európai Bizottság támogatja a vörösiszap újrahasznosítását célzó tudományos kutatásokat, a leghatékonyabb technológia kidolgozását.
A mai vita céljai közt szerepel a hiteles tájékoztatás, az uniós szolidaritási szándék konkrét segítséggé történő alakítása, a jövőbeni környezeti katasztrófák megelőzésének javítása, az uniós és tagállami szintű szabályozás szükséges pontosítása, illetve a hatékony utóellenőrzés kérdése. Van egy távlatosan általánosítható következtetés is: csak olyan ipari tevékenység folyhasson a XXI. század Európájában, amely a keletkező hulladékokat veszélymentessé teszi, illetve újrahasznosítja - húzta alá felszólalásában Tabajdi Csaba.
A képviselő szerint a mai vita is megmutatta, hogy a Magyarországon történt környezeti katasztrófa Európa vesztesége is. Tabajdi hangsúlyozta az Európai Szolidaritási Alap átalakításának szükségességét. Tekintettel arra, hogy az elmúlt években ennek a forrásnak csak 10%-a került felhasználásra, célszerűnek tartja a támogatások körét ipari katasztrófákra is kiterjeszteni, valamint a pénzben kifejezhető kár mértékére vonatkozó beavatkozási küszöbértét csökkenteni. A mostani magyarországi környezetvédelmi katasztrófa kapcsán kérte, hogy az Európai Bizottság és a Tanács méltányosan döntsön a magyar kormány kérésével kapcsolatban; ne a Szolidaritási Alap jelenlegi betűjéhez, hanem annak szellemisége nevében hozza meg pozitív döntését. Természetes, hogy a magyar állami, vagy az uniós közösségi fellépés nem csökkentheti a magánvállalat anyagi felelősségét, kártérítési kötelezettségét. A magyar képviselő ellentmondásosnak nevezte, hogy az EU Humanitárius Segélynyújtási Alapjából az Unión kívüli országok hasonló helyzetben támogatást kaphatnak, de uniós polgárok nem. Georgieva biztosasszony vitazárójában részletesen foglalkozott ezzel a paradox helyzettel.
A képviselő öt, hosszú távú prioritást jelölt meg a további hasonló balesetek elkerülése érdekében. (1.) Az összes még működő, és már lezárt tározó, lerakó műszaki és környezetvédelmi felülvizsgálata, egységesen kialakított uniós elvek szerint. A közösen megállapított technológiai fegyelmet a tagállamok tartassák be, és az Európai Bizottság ezt ellenőrizze. Becslések szerint Európában 225 millió tonna vörösiszapot tárolnak. (2.) A vörösiszapot tároló ipari egységeket a veszélyes ipari üzemek kategóriájába sorolni. (3.) A bányászati hulladékokról szóló irányelv tagállami végrehajtásának felgyorsítása. (4.) Az ipari és bányászati melléktermékek és hulladékok újrahasznosításának megoldása. Tabajdi Csaba már korábban írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben kérte a vörösiszap újrahasznosítására irányuló kutatási programok uniós támogatását. (5.) A magyar EU-elnökség idején, a Duna-stratégia keretében haladéktalanul meg kell kezdeni a Duna vízgyűjtő területén található ipari- és bányászati-hulladéktárolók rendbetételét, rekultivációját.
Újra végig kellene gondolnunk a fenntartható fejlődés követelményét, hogy a jövőben csak olyan ipari technológiai eljárásokat engedélyezzünk az Unió területén, amelyekkel nem teremtünk sem vörösiszap tengereket, sem más az európai környezetet veszélyeztető hulladékhegyeket, a termelés során keletkezett melléktermékeket pedig újrahasznosítjuk. Így válhat Európa biztonságosabbá, s a természeti környezet fenntarthatóan élhetővé - zárta felszólalását Tabajdi Csaba.
Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja