Aláírták a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszának megépítési szerződését Temesváron

Befektetés - 2022-10-14

Aláírták az A1-es dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszának tervezési és kivitelezési szerződését a romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) és az UMB Kft. által vezetett román konzorcium képviselői pénteken Temesváron.

Az aláírási ceremónián részt vett Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter, aki aláírta az útépítés finanszírozási szerződését.

A hegyek között haladó 9,13 kilométeres Mardzsina (Margina) - Holgya (Holdea) pályaszakaszt - amely egy két kilométeres alagutat is magába foglal - a konzorcium áfa nélkül 1,826 milliárd lejért (159,77 milliárd forint) építi meg. A cégcsoportnak a tervezést 11 hónap alatt, a kivitelezést pedig 34 hónap alatt kell elvégeznie - közölte honlapján a CNAIR. Ha betartja a szerződésben vállalt határidőket, 2026 augusztusában válik folytonossá az autópálya Temesvár és Déva között.

Mardzsina és Holgya között jelenleg a pálya nyomvonala mellett kanyargó DN68A országúton halad a forgalom.

Sorin Grindeanu a minisztérium facebook oldalán élőben közvetített aláírási ceremónián és sajtótájékoztatón elmondta: az UMB a román kormány legmegbízhatóbb partnere az autópálya-építésekben. Eddig valamennyi esetben időben teljesítette a vállalt feladatokat.

Újságírói kérdésre azt is megjegyezte, hogy Románia az egyedüli EU-tagállam, amelyben a kormánynak gondja volt rá, hogy a nagyberuházások ne akadjanak el az égbe szökő energia- és építőanyagárak miatt. A kormány vállalta, hogy a szerződésben rögzített összeget kipótolja az árnövekedések összegével.

A dél-erdélyi A1-es autópályából a magyar-román államhatártól Nagyszebenig csupán a Mardzsina és Holgya közötti kilenc kilométeres szakasz nem épült meg. A problémás hegyi szakasznak 2016-ra kellett volna elkészülnie, de a román állam felbontotta a szerződést az olasz építővel, amely 2013-ban nyerte el a munkát.

Az útépítést hosszú ideig a környezetvédelmi engedély hiánya késleltette. A tervezés kezdeti szakaszában ugyanis nem voltak tekintettel arra az EU-s követelményre, hogy a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárását a vadállatok számára a pálya két oldala között. Ennek a követelménynek végül azzal sikerült érvényt szerezni, hogy az út egy részét alagútba vezették.