Elmondta, a fejlesztésnek az a célja, hogy a budapesti repülőtér elrugaszkodjon a környező országok kínálta konkurenciától, vagyis piacvezető közlekedési bázissá váljon a régióban. Ez jó lesz Budapestnek és az egész országnak is.
Ennek érdekében - folytatta - egy 27 kilométeres 160 kilométer/órás sebességű vasúti pálya építését tervezik Kőbányától Monorig egymilliárd euró értékű koncessziós beruházás keretében, ami nemcsak a főváros és a repülőtér között teremt közvetlen összeköttetést, hanem a többi között Nyíregyháza és Szeged, Békéscsaba, Székesfehérvár és Győr felől is gyorsabb eljutást biztosít Ferihegy felé.
Közlése szerint a repülőtéri 3-as terminál létrehozása szintén egymilliárd euró befektetésével az utasforgalom megduplázására nyújt majd lehetőséget, emellett a profit növelésére is. A Budapest Airport ugyanakkor állami kézben jelenleg is több profitot termel, mint amivel előzetesen számoltak - fűzte hozzá. Ez azt jelenti, hogy jó befektetés volt a repülőtér megvásárlása, és bebizonyosodott, hogy jobb gazdája az állam. Az elmúlt időszak azt mutatta, hogy a befektetés megérte a magyar adófizetőknek, hiszen osztalékot fizet a repülőtér a költségvetésbe, és nőtt a magyar állam vagyona - értékelte a miniszter.
Tájékoztatása szerint a vasút és az új terminál mellett 500 millió euró felhasználásával az Üllői út külső része és a repülőtér között a bekötő utakkal együtt 12 kilométernyi, a szakasz döntő részében kétszer három sávos gyorsforgalmi út épül. Jelenleg a kiviteli tervek véglegesítése zajlik, amelyet 2026 első felében vehet át a minisztérium, a második félévben írhatják ki az építési tendert, és a megvalósítás két - két és fél évet vesz igénybe. Az útvonal 356 ingatlan érint, amelyek közül 265-öt kell kisajátítani a nyomvonal biztosítása érdekében
- sorolta.
Lázár János rámutatott: a beruházás mellett szól az is, hogy a háborús környezet és az áruszállítási viszonyok miatt jelentősen nőtt a Magyarországon keresztülhaladó áruforgalom, vagyis a vasútvonalra a szállítási kapacitása miatt is nagy szükség van, és párhuzamossága miatt lehetőséget ad a teher- és a személyforgalom kettéválasztására.
Hozzátette, hogy Magyarország rövidesen évi egymillió autó gyártására lesz képes, és az uniós szabályok szerint a járműveket döntően vasúton kell elszállítani a nyugati piacokra. Ezért kívánják felújítani a Szeged - Kiskunfélegyháza vasúti pályát is.
Kérdésekre válaszolva a miniszter elmondta, úgy alakították ki a koncepciót, hogy a főváros kérésének megfelelően Rákosrendezőnél is megálljon a vonat, egyébként a vasútfejlesztés nagyrészt a repülőtér saját területén zajlik majd, továbbá 2-3 kilométernyi pálya a föld alatt halad majd.
Arra is kitért, hogy amíg külföldi tulajdonban volt a reptér, addig az induló és érkező járatoknak csupán 60 százaléka volt képes 15 percen belüli késéssel közlekedni, azóta 72-75 százalékra nőtt ez az arány úgy, hogy közben 15 százalékkal nőtt a reptér forgalma.