Átszervezések sorozata

Szondi Vanda bejelentette: a kormány úgy döntött, hogy jelen formájában megszűnik, és azonos néven az Országos Rendőr-főkapitányságon belül folytatja működését a Terrorelhárítási Központ.

A hatásköri tisztázatlanságokkal indokolt átszervezés részeként a Készenléti Rendőrségből kiválik a Nemzeti Nyomozó Iroda; mindhárom szervezet főigazgató vezetése alatt működik tovább a tervek szerint szeptemberre lezáruló reform után. Elmondta: a TEK-hez kerülnek a műveleti és a személyvédelmi feladatok, a Nemzeti Nyomozó Iroda végzi a nyomozásokat, a bűn- és terrorfelderítést, a Készenléti Rendőrségre pedig az objektumvédelem és a tűzszerészeti feladatok mellett a rendezvénybiztosítás hárul. Célként a személy- és objektumvédelem, a terrorelhárítás és a nyomozati munka egységes, ellenőrizhető, költséghatékony, párhuzamosságoktól mentes, minden speciális tudást megőrző rendszerbe szervezését említette.

Jelezte: a belügyminiszter által javasolt átalakítás keretében megszűnik az Országgyűlési Őrség, amelynek személyvédelmi feladatait a TEK, objektumvédelmi teendőit a Készenléti Rendőrség veszi át.

Magyar Éva elmondta: felülvizsgálják a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központosított képzéseit, a többségi állami tulajdonban lévő társaságoknál a továbbképzéseket is az egyetemen keresztül kell majd megvalósítani.

Szondi Vanda elmondta: arról is döntött a kormány, hogy az egyedi méltányossági alapon igénybe vehető, társadalombiztosítási támogatással nem rendelkező gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök támogatásának elbírálását a jövőben kizárólag a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) végzi, ugyanis a betegek érdekében egy igazságosabb, átláthatóbb és egységesebb rendszerre van szükség.

Kiemelte: a döntés értelmében a Batthyány-Strattmann László Alapítvány eddigi feladatait átveszi a NEAK, de az alapítvány nem szűnik meg, a kormány gondolkodik arról, hogy mi legyen a sorsa. A törvény hatálybalépése előtt benyújtott kérelmeket az alapítvány még elbírálja, legkésőbb 2026. július 31-ig - tette hozzá.

Magyar Éva beszámolt arról is, hogy a Tudományos és Technológiai Minisztérium dolgozik a választás előtti napokban meghozott Dimop Plusz támogatási döntések feltárásán. Az előző kormány összesen 22,5 milliárd forint támogatásról döntött, április 10-én egy nap alatt 14,5 milliárd forintot osztottak szét

- közölte.

Hangsúlyozta: a minisztérium a támogatási szerződéseket egyelőre nem köti meg és a kifizetéseket sem teljesíti az ellenőrzések lezárásáig.

Kitért arra: a másik kiemelt ügy a Digitális Kormányzati Ügynökség 390 milliárd forintos szerver- és tárolóbeszerzési keretmegállapodása, amelyben "több, az előző kormánnyal kifejezetten jó kapcsolatot ápoló gazdasági szereplő is érintett". A tárca leállította a túlméretezett gépjárműflotta-beszerzési folyamatokat is, felülvizsgálja az irodaszerződéseket és az előkészített költözési terveket, leállította Balásy-cégek felé ütemezett kifizetéseket és megkezdte a kritikus futó projektek, valamint a munkaszerződések ellenőrzését - sorolta.

Vitézy Dávid kérdésre azt mondta: az Európai Ügyészségnek fel kell majd vennie magyar ügyészeket, csak jövőre tudják megkezdeni a munkát, így is hat évre visszamenőleg vizsgálják majd az ügyeket.

Egy, a városligeti Biodómmal kapcsolatos kérdésre azt mondta: elhibázott koncepció volt, jelenleg ez is torzó; növénykertként nyit majd meg.

Arról, hogy előfordult, a devizahiteles perek felfüggesztését megpróbálták kijátszani, és ez ügyben terveznek-e lépni, Magyar Éva elmondta: a kormány prioritásként kezeli a devizahitelesek, az önhibájukon kívül hátrányba kerültek helyzetének rendezését. A kormányülés napirendjén ilyen döntés szerdán, illetve múlt héten nem szerepelt, de biztosan foglalkozni fognak vele - mondta.

Vitézy Dávid arról, hogy a Magyar Nemzeti Galéria esetében mi a kormány álláspontja, elmondta: a kormány pontosan érzékeli azt, hogy a Várban a mai elhelyezés a jelenlegi formában nem tartható fenn. Annak az épületnek a műszaki állapota annyira leromlott, hogy az már hosszú távú műtárgybiztonsági veszélyeket is hordoz magában. Tarr Zoltán kulturális miniszterrel megvizsgálják, hogy a galériának hogyan lehet új jövőképet alkotni. Két lehetséges irányt jelölt meg: az egyik, hogy a Budavári Palotán belül keresnek jövőt számára, a másik, hogy nemzetközi példák alapján kortárs épület ad otthont számára.

Magyar Éva a védett benzinárakra és a jövedéki adóra vonatkozó kérdésre rögzítette: ez gyors reakció volt a mostani piaci helyzetre. A szabályozás lényege, hogy amennyire lehet, biztonságos körülmények között és a legolcsóbban jussanak üzemanyaghoz az emberek. Amikor szükséges, a kormány rögtön beavatkozik, ezt a lehetőséget a rendelet megjelenésével a szakminiszter kezébe adják.

Vitézy Dávid hozzátette: a mostani javaslat a csökkentett jövedéki adó szintjéről szól, azzal együtt, hogy a védett ár fenntartása a piaci árak csökkenése miatt ebben a formában most nem indokolt.

A miniszter az M1-es autópályán történt, nyolc halálos áldozattal járó baleset kivizsgálásáról azt mondta: áttekintették, hogy a jóváhagyott különböző forgalomtechnikai terveknek és útügyi műszaki előírásoknak megfelelnek-e a terelések, forgalmi jelzések, ideiglenes fölfestések, táblázások. A jelentés azt igazolta, hogy ezek a vonatkozó szabályoknak megfelelnek. Ahol kisebb beavatkozásra volt szükség, azt a koncesszor folyamatosan elvégzi. Ezzel együtt ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van - rögzítette.

Felidézte, hogy az autópályákat 35 évre koncesszióba adták a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő autópálya-koncesszornak, és azokat a jogokat, amiket más utakon az állam lát el - így a forgalmi rend meghatározásával kapcsolatos jogokat is - a koncesszor gyakorolja. Kitért arra: a korábbi hatályos előírások szerint az autópályákon egyidejűleg csak 8 kilométert lehetett zárni, de ezeket a szabályokat feloldották és engedélyezték, hogy majdnem 40 kilométer hosszan lezárások legyenek.

Ez a lezárás nem találkozik a közérdekkel, ez is tipikus példája annak, hogyan szolgálta ki a korábbi kormány a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett autópálya-koncesszornak a magánérdekeit - jegyezte meg.

Jelezte: a nyárra azt kérte az autópálya-koncesszortól, hogy a korábbinál sokkal nagyobb figyelmet fordítson arra, ha beragad a forgalom. Osszanak vizet és próbálják elkerülni azt, hogy torlódások alakuljanak ki. Amint az építkezések olyan ütemnél tartanak, hogy be tudnak avatkozni, igyekeznek visszatérni ahhoz, hogy a közérdeket szolgálják - jelezte.

A kormányszóvivő közölte, nincs tervezett találkozó Magyar Péter miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli tanácskozásán.

Magyar Éva a védett üzemanyagárról azt mondta, hogy az havonta 50 milliárd forintba kerül a költségvetésnek, fenntartásának semmi értelme a világpiaci olajár kedvező alakulásának köszönhetően.

Vitézy Dávid a védett ár kivezetésének időpontjáról azt mondta, a javaslatot a gazdasági és energetikai miniszter nyújtja be.

Magyar Éva a likviditási célú Széchenyi Kártya hitelek fix 3 százalékos kamatának emeléséről azt közölte, hogy a kormány egy kiskaput zárt be. A 3 százalékos hitelt ugyanis több vállalkozás nem likviditási és beruházási célra vette fel, hanem államkötvényeket, állampapírokat vásárolt belőle, hogy a két kamat közötti különbségből hasznot húzzanak.

Vitézy Dávid hozzátette, hogy a beruházási célú, valóban a gazdaság fejlődését szolgáló hitelprogram megmarad, a döntés csak a likviditást érinti. A kis- és középvállalkozásoknak a helyreállítási alap uniós forrásaiból egy új programot dolgoz ki a Magyar Fejlesztési Bank, amely szintén a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását célozza. Megjegyezte, a jövőben felvett likviditási hitelnek a BUBOR-hoz igazítása 70 milliárd forint költségvetési kiadáscsökkenést jelent, amit a kormány közszolgáltatások fejlesztésére és javítására tud fordítani.

A miniszter kérdésre a vita hevében elhangzó állításnak értékelte Magyar Péter Orbán Balázsnak a parlamentben tett megjegyzését, miszerint amikor visszaszerzik az MCC-t, akkor ők fogják megmondani, mi legyen a Mandinerben, mi lesz a lap sorsa. "Nem gondolnám, hogy a kormány szeretne főszerkesztői feladatokat ellátni a Mandinerben" - jelentette ki.

Vitézy Dávid közölte, az előző kormány volt az, amelyik közpénzből ott "főszerkesztősdit játszott", és különböző propagandákat jelentetett meg, éppen ezzel a gyakorlattal szeretnének szakítani, "erről szól az, hogy az állam visszaveszi az alapító jogokat, és nem engedi, hogy közvagyont, közvagyont, mindannyiunk közös vagyonát magáncégként kezeljenek gyakorlatilag, bármiféle kontroll és szabályozás nélkül ezek a vagyonkezelő alapítványok".

A minisztériumi átvilágításokra vonatkozó kérdésre Vitézy Dávid elmondta: főszabály szerint az "alapfokú feltárást" a tárcák saját stábjai végzik, ebbe így nem vonnak be külső erőforrást; csak akkor tesznek így, ha találnak olyan "visszaélésgyanús ügyet", amely mélyebb, az alaptevékenységet már akadályozó áttekintést igényel.

Példaként hozta fel, hogy az általa vezetett minisztérium a mohácsi híd ügyében saját erőforrásból jár el, míg az útdíjfizetésnél valószínűleg szükség lesz külső erőforrásra. Kiemelte: minden esetben a közbeszerzés szabályai szerint járnak el.

Szólt arról is: egyszerre cél a múlt ügyeinek feltárása és az "összekutyult" rendszerek észszerűsítése is.

A mohácsi hídberuházással kapcsolatos kérdésre a miniszter elmondta: nem autópálya- vagy gyorsforgalmi út, hanem egy városi útszakasz része az átkelő, az M9-est sem erre vezetik majd el, a szakmai álláspont pedig már korábban is az volt, hogy 2050-ig nem indokolt a kétszer kétsávossá tétel.

Megemlítette: ennek ellenére döntött Lázár János tárcája az előleg 20-ról 98 százalékra emeléséről, valamint ebből egy 76 milliárd forintos összeg kifizetéséről.

Semmilyen közlekedéspolitikai indoka nincs itt a kétszer kétsávos kialakításnak, ez csak arra szolgált, hogy még gyorsan az adófizetők pénzéből sok tízmilliárd forintot ki lehessen tolni - jegyezte meg a miniszter a hídhoz vezető út bővítésére utalva.

A posztjáról a miniszterelnök felszólítása ellenére le nem mondó köztársasági elnökkel kapcsolatos kérdésre Magyar Éva felidézte: Magyar Péter május 31-ig adott időt, hogy Sulyok Tamás "önként és méltósággal mondjon le a posztjáról".

Hozzátette: noha a kormány álláspontja világos a kérdésben, a kabinet nem tárgyalt ezzel kapcsolatos előterjesztést. Készülőben van a javaslat, és a miniszterelnök és a kormány is kitart a mellett, hogy Sulyok tamásnak távoznia kell posztjáról - mondta.

Amikor az uniós helyreállítási alap felhasználásáról kérdezték, Vitézy Dávid elmondta: ebből a forrásból megvalósítható a Budapest környéki HÉV-vonalak járműveinek cseréje, valamint országos bérlakás- és kollégiumépítési programot indítanak ebből a pénzből.

Utóbbi kapcsán megjegyezte: a lakhatási válság Budapest mellett az egyszerre egyetemi és ipari központokként is szolgáló nagyvárosokat sújtja, így "jelentős részben" Budapestre kerülhetnek ezek a pénzek, aminek kapcsán felmerül a Diákváros koncepció vagy Rákosrendező fejlesztése.

Megemlítette: a budai fonódó villamosvonal déli irányú hosszabbítása "várhatóan elnyeri az uniós forrást", ahogyan a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosfejlesztés is. Hangsúlyozta: a 2029-ben záruló finanszírozás miatt "csak olyan beruházások jöhetnek szóba, amiknek kész tervei vannak".