Gyurcsány: újra kell rendezni a viszonyokat Magyarországon

A kormányfő minderről a szocialista párt szombati budapesti önkormányzati kampánynyitóján beszélt. Gyurcsány Ferenc mintegy ötvenperces, történelmi példákat felvonultató, az ellenzéket bíráló, illetve ábrákkal, grafikonokkal illusztrált beszédében úgy fogalmazott: Magyarországnak el kell döntenie, mit akar. "Az ország abban a hitben él, hogy 1990-ben egyszer megváltoztattuk a rendszert, és készen van" - mondta a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy míg 2002-ben növekedett az állam szociális szerepvállalása, a következő négy év nem erről szól majd. Most meg kell állni erőt gyűjteni, mindenkinek hozzá kell tenni valamit a közös ügyhöz, új egyensúlyt kell teremteni a magánboldogulás és a közjó között - mondta. Hangsúlyozta: több erőfeszítés kell ahhoz, hogy az ország "egyről kettőre jusson", újra kell rendezni a viszonyokat.

Ezzel kapcsolatosan Gyurcsány Ferenc feltette a kérdést: miért kell fizetni az egészségügyért? Nem fizetni kell a szolgáltatásokért, hanem azt közösen ki kell fizetni - adta meg a választ. A kormányfő elmondta, egy évben 1500 milliárdot "fizetünk egészségügyre". Ebből 1200 milliárd forintot "fedezünk a járulékokkal, vagyis a számlának csak a nyolcvan százalékát fizetjük ki". Kiemelte: a kabinet több lehetőség közül választotta azt a megoldást, hogy mindenki tegyen hozzá az összeghez, de nem háromszázmilliárdot. "Ennek a tizedét jelenti az, amit most csinálunk" - jegyezte meg.

Hozzátette, megkérdezték tőle, hogy legalább az egészségügyet érintő átalakításokat nem lehetett volna egy hónappal később megtenni? -, majd a kérdezők kacsintanak egyet. "Gyerekek, tizenhat éve kacsintgatunk" - folytatta beszédét a kormányfő, akinek szavait e ponton derültség és nagy taps fogadta.

Az oktatásról szólva kitért arra, az egyetemisták fel vannak háborodva, hogy most azok teszik fizetőssé a felsőoktatást, akik annak idején ingyen tanultak az egyetemeken. Gyurcsány Ferenc ezt a gondolatát úgy folytatta, hogy amikor ő egyetemista volt, száz emberből tíz jutott be a felsőoktatásba, ma százból ötven. Annak idején az írásvetítő jelentette az oktatástechnikát - már ha egyáltalán tudtak szerezni egyet az előadásra -, ma pedig korszerű számítógépekhez jutnak hozzá az egyetemisták, akiknek a fizetése a diploma megszerzése után jóval több lesz, mint egy szakmunkásé, jóllehet évtizedekkel ezelőtt ez nem így volt.

Beszédében a miniszterelnök - nevének említése nélkül - többször is bírálta az ellenzéket és annak vezetőjét. Mint mondta, nem lehet elbújni aláírásgyűjtések mögé. Történelmi személyiségek intézkedéseit felidézve azt mondta, ha Szent István, Károly Róbert, Mátyás király vagy Wekerle Sándor aláírásokat gyűjtött volna, Magyarország nem ért volna el olyan eredményeket, mint amilyeneket az említett uralkodók és miniszterelnök korában.

Gyurcsány Ferenc három grafikont is bemutatott, mikor az ellenzék tevékenységét bírálta. Ezekhez kapcsolódva azt mondta, a járulékcsökkentés nem növeli a foglalkoztatottságot, a Fidesz-kormány időszaka alatt csökkent a foglalkoztatottság, amikor emelték a minimálbért, illetve a Széchenyi-terv nem teremtett munkahelyeket, nem dinamizálta a gazdaságot. "Ezekre büszke lehet lenni? Ez az új Magyarország?" - kérdezte a kormányfő, majd így folytatta: "Úgy én is tudok programot hirdetni, hogy nem veszek tudomást a tényekről". Kitért arra, hogy - megfogalmazása szerint - szociális populizmus és nemzeti radikalizmus kéz a kézben járnak ebben a régióban. (forrás: MTI)