Móri per: Kiglics szerint Kaiser csak Hajdúval együtt követhette el a rablást

Belföld - 2006-09-06

A móri ügy koronatanújaként számon tartott Kiglics Attila, akit a rendőrség korábban "együttműködő gyanúsítottként" jellemzett, a Hajdú László elleni per szerdai tárgyalásán kommandósok gyűrűjében, símaszkban és golyóálló mellényben tett vallomást.

Vallomása alatt sem Kaiser Ede, sem Hajdú László nem tartózkodhatott a tárgyalóteremben, amikor pedig a vádlott és Kaiser Ede reagáltak Kiglics kijelentéseire, Kiglicset kivitték a teremből. Kiglics a bíró azon kérdésére, hogy száz százalékig biztos-e abban, hogy a móri bűncselekményt Kaiser Ede és Hajdú László követte-e el, igennel válaszolt. Kiglics szerint Kaiser csak Hajdúval együtt követhette el a móri bankrablást.

 

Állítása szerint Kaiser számára Hajdún kívül csak egyetlen személy, ő maga, Kiglics Attila lett volna alkalmas erre a feladatra, de ő akkor nem járt Móron. Beszélt arról is, hogy Kaiser és Hajdú a móri bankrablást megelőzően "sülve-főve együtt voltak". "Hajdút konkrétan nem ismerem" - fogalmazott Kiglics Attila, majd hozzátette: a vádlott légiós múltja miatt viszont "vannak elképzelései" róla. Közölte: a fantomképek alapján is Kaisert és Hajdút vélte felismerni a móri bankrablás elkövetőiben. Vallomásában kiemelte: úgy tudja, Hajdúnak három fegyvere - köztük egy Scorpio géppisztoly - volt. Az általa elmondottak igazolására megjegyezte azt is, hogy a móri bankrablás után Kaiser felhívta őt, arról puhatolózva, jelzi-e a rendőrségnek, hogy korábban Kaiser beszélt neki a móri bankfiók esetleges kirablásáról.

 

Kiglics megjegyezte: Kaiser arról is beszélt vele, hogy "haza kell vágni Hajdút", vagyis meg kell ölni Hajdú Lászlót. Kiglics szerint ezt Kaiser azért mondta, mert félt attól, hogy a bankban megtalálják Hajdú DNS-ét, és Hajdú a meggyanúsítását követően terhelő vallomást tesz rá. Kaiser és Hajdú is tagadta Kiglics állításait. Kaiser Ede azt mondta: Kiglics "a saját bőrét menti", Hajdú László szerint pedig a tanú mindig a vádhoz igazítja vallomását. Kaiser Ede kijelentette: "ha én lettem volna, réges régen elmondtam volna".

 

A június 21-én újrakezdett perben az ügyészség módosította a vádat Hajdú ellen, és ettől kezdve már azzal vádolják, hogy ő volt az, aki a bankfiókot végigjárva kioltotta az ott tartózkodó ügyfelek és alkalmazottak életét. Kaiser Edét a Fővárosi Ítélőtábla tavaly tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte ugyanezért a bűncselekményért. Ő szerdán a bíróságon tanúként jelent meg.

 

Kaiser Ede a móri perben tanúként azt vallotta a Fővárosi Bíróságon, hogy sosem járt Hajdú Lászlóval együtt Móron. Hozzátette: tudomása szerint egyébként Hajdú sem járt egyetlen egyszer sem Móron. Hajdú Lászlót társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével vádolja az ügyészség. A móri bankrablás ügyében Hajdút korábban csak azzal vádolták, hogy ő szerezte be a 2002. május 9-én nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás fegyvereit. A Fővárosi Bíróság ezért el is ítélte a vádlottat, ám tavaly a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az ítéletet és új eljárást írt elő. Kaiser Ede beszélt arról is, hogy bár ő tervezte a móri bankfiók kirablását, erről Hajdúval nem beszélt. Hozzátette: a viszonya Hajdúval a móri bankrablás előtti hónapokban megromlott, csak ritkán beszéltek telefonon, és azok is "semmitmondó telefonok voltak". Azokra a bírói kérdésekre, hogy mit tud arról, hogy Hajdúnak milyen köze lehet a móri bankrabláshoz, Kaiser többször is megismételte: "semmit". Kaiser szerint Hajdút légiós múltja és Kiglics Attila vallomása alapján vádolja az ügyészség.

 

A móri bankrablás miatt jogerősen tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt és szerdán tanúként meghallgatott Kaiser Ede elmondta: a móri bankrablást követően beszélt Hajdúval a bűncselekményről, és említette neki, hogy azt ő akarta "megcsinálni". Kaiser vallomásában hangsúlyozta: ő a móri bankrablás megelőzően Ausztriába járt ki feltérképezni egy pénzváltót, és ebben az előkészítő folyamatban Hajdú nem vett részt. Kaiser beszélt arról is, hogy a móri bankrablást megelőzően, 2000 őszén a Keleti pályaudvaron, egy utazási irodában elkövetett rablási kísérletnél Hajdú nem merte bántani az alkalmazottat, illetve a 2001 decemberében elkövetett csepeli postarablásban részt sem akart venni, mert "inába szállt a bátorsága".

 

A tárgyalás Kaiser tanúmeghallgatása után Hajdú zárkalehallgatási jegyzőkönyveinek részleges ismertetésével folytatódott. Ezzel kapcsolatban Hajdú azt mondta: a kivonatolt lehallgatási jegyzőkönyv helyenként nem pontos, illetve több helyen "fekete humort" tartalmaz, amelyre csak akkor derülhet fény, ha teljes egészében meghallgatják a lehallgatási felvételt, nem csak annak kivonatolt, összevágott részét. (forrás: MTI)