Az új médiatörvénnyel, ha a benyújtott tervezetet megszavazza a Parlament, a médiaalkotmányban általános deklarációként megfogalmazott normák konkrét hatósági megítélése és szankcionálása válik lehetővé valamennyi médiaágazatban – figyelmeztet a MÚOSZ.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége a múlt héten beterjesztett új médiatörvény-tervezet szövegére az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának írott levélben reagált. Az állásfoglalás teljes szövege, változtatások nélkül:
I.
A 2010. évi LXXXII. törvény, a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról címmel elfogadott jogszabállyal szemben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordult. (1. sz. melléklet)
II.
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényt – az úgynevezett médiaalkotmányt (Smtv.) – annak előkészítési fázisában többször véleményeztük. (2. sz. melléklet)
III.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló, 2010. november 22-én beterjesztett törvényjavaslat (T/1747) – közkeletűen az új médiatörvény – tervezetével kapcsolatos több más észrevétel közül, mint alapvetőt a következőt emeljük ki:
– A javaslat általános hatósági felügyeletről szóló 167. §-a szerint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (Hatóság) – melynek elnöke a miniszterelnök kinevezettje – „kérelemre vagy hivatalból” az Smtv.-ben meghatározott rendelkezések érvényesülését jogosult ellenőrizni vagy felügyelni és a 181. § c) pontban konkrétan is a Hatóság, azon belül a Médiatanács feladat- és hatáskörébe sorolja az Smtv. 13-20. § -ban foglaltak betartatását. Ezzel a médiaalkotmányban általános deklarációként megfogalmazott normák konkrét hatósági megítélése és szankcionálása válik lehetővé – valamennyi médiaágazatban.
– A médiatörvény-tervezet 184. §-a szerint a Médiatanács vagy a Hatóság Hivatala a médiaigazgatásra vonatkozó szabályok megsértőivel szemben a 185-188. §-ban megfogalmazottak szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhat. A törvényjavaslat fogalommagyarázata szerint médiaigazgatásra vonatkozó szabálynak tekintendők az új médiatörvényben és a médiaalkotmányban rögzítettek. [T/1747, 202. § 38.].
a) Mindezek alapján a javaslat a médiahatóság jogkörébe vonja annak, az egyébként bírósági hatáskörbe tartozó értelmezését, elbírálását és szankcionálását, hogy egy konkrét médiatartalom (nyomtatott és internetes újságcikk, a frekvenciakorlátok által nem érintett lineáris és lekérhető médiaszolgáltatás, vagyis rádió- és televízióműsor, webes videó) alkalmas lehet-e „személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére ” [Smtv. 17. § (2)].
b) A tervezet a hatósági jogkör kiterjesztésében a médiaalkotmány 13-20. §-ban foglaltak betartatását jelöli meg. Értelemszerűen felvetődik, hogy a 13. § (1) pontjában jelölt „hiteles, gyors, pontos” tájékoztatás általános követelménye az egyes médiumokra kiterjedő hatósági jogkörben, a hatóság megítélése szerint e normáknak meg nem felelő médiumok esetében konkrétan is alkalmazható és szankcionálható. A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások esetében a [13. § (2)] ugyancsak a Hatóság feladata elbírálni, hogy melyek a „közérdeklődésre számot tartó” események, hogy milyen a „sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos, kiegyensúlyozott” tájékoztatás. A médiaigazgatás hatáskörének kiterjesztése a közszolgálaton túl a frekvenciakorlátok által nem érintett lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokra a sajtószabadság, a szerkesztői szabadság sérelme, másfelől a tulajdon feletti rendelkezés alkotmányos jogának korlátozása.
c) A médiaszolgáltatók „politikai tájékoztatást nyújtó”, tehát „a magyarországi és a nemzetközi politikai vagy aktuális közéleti témájú elemző” műsorokban szereplő műsorvezetők értékelő magyarázatának jogsértésként minősítése a médiatörvény-tervezetben szereplő formában a véleménynyilvánítás hatósági ellenőrzés alá vont, súlyos korlátozása.
d) A fent leírt hatósági jogosítványokat a tervezet súlyos, adott esetben akár a médium létét is fenyegető bírságok kiszabásának lehetőségével egészíti ki.
– Legáltalánosabban rögzíthető: a médiatörvény-tervezetben kialakított hatósági jogkörök a sajtó- és a véleményszabadságot erősen korlátozzák, a bírói hatáskörbe tartozó jogkérdések elbírálásának megkettőzésével illetve hatósági elvonásával a médiában jogbizonytalanságot idéznek elő.
2010. november 30.
dr. Eötvös Pál
a MÚOSZ elnöke