Október 23. - Baka András: 1956-ban a magyarok visszakövetelték a jogot, hogy maguk alakíthassák a sorsukat

Belföld - 2026-10-23

Az 1956-os követelések jelentőségét emelte ki Baka András köztársasági elnök pénteken az Országházban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.

Az államfő hangsúlyozta: 1956. október 23-án a magyarok nem egyszerűen változást követeltek, hanem visszakövetelték a jogot, hogy maguk alakíthassák a sorsukat. Az egyes emberek követeléseiből egy nemzet akarata formálódott, és ezt a hangot az egész világ meghallotta - fogalmazott.

Felidézte: 70 évvel ezelőtt ezen a napon "a magyar nemzet ítéletet mondott egy elnyomásra és hazugságra épülő rendszer felett". Emberek tízezrei vonultak az utcákra, hogy visszaköveteljék a szabadságot, az igazságot és az emberi méltóságot, és a Parlament előtt összegyűlt tömeg még nem tudhatta, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb pillanatának a részese - mondta.

Baka András köztársasági elnök beszédet mond a Parlamentben

Hozzátette: a tömeg nem sejtette, hogy alig másfél hét múlva szovjet tankok indulnak meg a forradalom leverésére, és "a remény napjait a megtorlás hosszú évei követik".

A magyarok azonban azt tudták, hogy nem akarnak többé félelemben, lehajtott fejjel élni. Az emberi méltóság minden hatalomnál előbbre való, és vannak jogok, amelyeket semmilyen önkény nem vehet el - mutatott rá.

Kitért arra, hogy a fennmaradt fényképeken az látható, hogy az emberek arcán a feszültség és az elszántság mellett ott van a felszabadultság öröme, "annak az embernek az öröme, aki hosszú idő után először érzi, hogy szabadon kimondhatja, amit gondol és maga dönthet a sorsáról".

Úgy vélte, azokban a napokban a személyes remények és a közös célok egymásra találtak, a szabadság egyszerre kézzelfogható valósággá vált. A forradalom nagyságát pedig az is mutatta, ahogyan az emberek egymás felé fordultak: egy nemzet, amelyet hosszú éveken át félelemmel és bizalmatlansággal próbáltak megosztani, néhány napra újra megtapasztalta az összetartozás erejét - mondta.

Baka András felidézte: november 4-én megindult a szovjet támadás, a szabadságharcot katonai erővel leverték, és kezdetét vette a megtorlás. Kivégzések, börtönbüntetések, szétszakított családok és a hazájuk elhagyására kényszerült magyarok százezrei jelezték a következő évek tragédiáját - fogalmazott.

Bár a szabadságharcot leverték, annak igazságát nem tudták megsemmisíteni, tovább élt abban a meggyőződésben, hogy Magyarországnak egyszer ismét szabadnak kell lennie - hangsúlyozta az államfő.

Baka András köszönetet mondott, hogy a hetvenedik évfordulón Európa több országának vezetői is Magyarországon tisztelegnek a forradalom hősei előtt. Jelenlétük arra is emlékeztet, hogy 1956 jelentősége messze túlmutatott Magyarország határain:

egy kis nemzet állt szemben egy világhatalommal, és olyan értékek mellett tett tanúbizonyságot, amelyek minden embert megilletnek függetlenül attól, hogy hol él, milyen nyelvet beszél, vagy milyen meggyőződést vall

- szögezte le.

A magyar forradalom a szabadság egyetemes jelképévé vált - jelentette ki a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy Helmut Kohl egykori német szövetségi kancellár a magyar forradalmat az európai egység megteremtésére is ösztönzőleg hatónak nevezte.

A magyarok küzdelme a világ számos országában együttérzést és segítőkészséget ébresztett - idézte fel Baka András, köszönetet mondva azoknak, akik tüntettek a magyarokért, adományokat gyűjtöttek a forradalmároknak és segítséget nyújtottak a menekülteknek.

Közölte: 70 évvel később Európa ismét olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek próbára teszik a nemzetek közötti szolidaritást. A múlt arra figyelmeztet, hogy a béke, a szabadság és az emberi méltóság tisztelete nem tekinthető biztosítottnak, megőrzésük Európa nemzeteinek közös felelőssége - jelentette ki Baka András.

Szólt arról is, hogy az elmúlt években a magyar közéletet egyre mélyebb ellentétek jellemezték. A demokrácia nem kívánja meg, hogy mindannyian ugyanazt gondoljuk, nem fogadhatjuk el ugyanakkor, hogy a politikai hovatartozás határozza meg, kit tekintünk honfitársunknak, és hogy közös történelmünk, nemzeti ünnepeink, legfontosabb értékeink is az egymással szembeni küzdelmek eszközévé váljanak - mondta.

A haza nem lehet egyetlen politikai közösség kizárólagos tulajdona - hangsúlyozta Baka András, arra kérve mindazokat, "akiknek szava és döntése hatással van országunk életére, hogy saját felelősségüket is ennek tudatában viseljék".

A nemzeti összetartozás helyreállításához tettekre, következetességre, kölcsönös tiszteletre és jóhiszeműségre van szükség. Valahol el kell kezdeni, és kevés alkalom méltóbb erre, mint 1956 hetvenedik évfordulója - fogalmazott.

Baka András 1956-ot kegyelmi pillanatnak nevezte a nemzet életében: a tömegből nem taszítottak ki senkit, pedig az korántsem volt egységes, "tarka és színes volt". Ahol nincs megbélyegzés, nincs megalázás, nincs jogtalanság, nincs önkény, ott igazi hazára találunk - mutatott rá az államfő.