Börtön helyett szabályozást!

Egészségügy - 2010-10-16
Magyarországon az elmúlt 22 évben közel 3500 nő hozta világra otthon gyermekét. Habár otthon szülni nem tilos, a szülésnél segédkező bábák és az ezt választó nők sokat kockáztatnak. A legkisebb komplikáció esetén a média érdeklődésének fókuszába kerülnek, a kiérkező mentőket gyakran rendőrök követik.

Legtöbbet a bábák kockáztatnak: október elején előzetes letartóztatásba helyezték Dr. Geréb Ágnest. Az október közepi tárgyalásra már kéz- és lábbilincsben hozták.

Geréb és társai azért állnak bíróság előtt, mert a magyar állam 22 éve adós az otthonszülés szabályozásával. A hatóságok és a közvélemény egy része kettős mércét alkalmaz: kórházi komplikáció esetén nem fordulhat elő, hogy bilincsbe verve viszik el az orvost, és az is kizárt, hogy szakmai vizsgálat helyett büntetőpor induljon. A magyar bábák meghurcolásához hasonlóra sehol Európában nem volt példa. Ezzel az állam és a hatóságok ellehetetenítik az otthonszülést, súlyosan sértve a nők azon jogát, hogy maguk rendelkezzenek arról: hol, hogyan, és kivel hozzák világra gyermeküket.

Otthon csak egészségesen

A nők többsége tudatosan hozza meg a döntést, hogy otthon szeretne szülni: szerintük a szülés nem betegség, hanem egy normál életteni folyamat, céljuk, hogy rutin beavatkozások nélkül, szakemberek segítségével szüljenek. A magyarországi otthonszülésnek – más nyugat-európai orzságokhoz hasonlóan – szigorú kritériumrendszere van. Csak egészséges várandósság, egészséges magzat esetén vállalják a bábák, ha közel van a kórház. Az otthonszülést választó nőknek egy minden részletre kiterjedő tanfolyamot kell végezniük. A magyar otthonszülések halálozási statisztikája egy ezrelék alatti.

Miközben a magyarországi bábák jól képzettek, az állam nem teremt megfelelő körülményeket az otthonszüléshez: a bábák nem kapnak az államtól a munkájuk végzéséhez szükséges szakmakódot, ha részt vesznek egy otthonszülésnél, az illetékes hatóság megbüntet(het)i őket. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (SZNSZK) – a nemzetközi trendekkel és a WHO ajánlással szemben – veszélyesnek és kerülendőnek tartja a kórházon kívüli szülést, ráadásul a hatóságok kizárólag ezekre alapozva döntenek az otthonszülést kísérő bábák ügyében.

Róka fogta csuka

Habár az otthonszülések 10 százaléka kórházban fejeződik be, a rendőrség ezt figyelmen kívül hagyva minden olyan ügyben nyomozást indított az elmúlt egy évben, amelynek során otthonszüléshez mentőt kellett hívni, az eset komolyságára való tekintet nélkül. Ha a vérző nőhöz mentőt hívnak, hiába áll el a vérzés, máris kész az újsághír, majd a hozzá kapcsolódó büntetőper: „Kivérzett otthonszülőhöz hívtak mentőt”.

Paradox helyzet, hogy a perekben kirendelt szakértők, akiknek véleménye alapján a bíró meghozza döntését, kizárólag kórházi szülész-nőgyógyász szakorvosok, akiknek többsége hivatalból elítéli az otthonszülést.

Jól illusztrálja az otthonszülést végzők csapdahelyzetét az ÁNTSZ-szel folytatott küzdelmük is. A bábák egészségügyi tevékenységet végeznek, ami engedélyköteles. Az engedélyt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak kellene kiadnia. Az otthonszülésben segítő szakemberek az elmúlt 22 év során többször is folyamodtak ilyen engedélyért, ám az ÁNTSZ ezt visszautasította. Mivel a politika nem ismeri el a bábaságot mint szakmát, nincs neki ún. szakmakódja – enélkül az ÁNTSZ nem adhat engedélyt. Az engedély nélkül végzett tevékenységért viszont eljárást indítanak ellenük.

A bábák tudják

Az áttörés Mikola István volt fideszes egészségügyi miniszter nevéhez fűződik, aki először jelentette ki nyilvánosan, hogy a nőknek alkotmányos joguk megválasztani, hol kívánják világra hozni gyermeküket. Kiállt amellett, hogy önmagában az a tény, hogy az otthonszülés jogszabályi háttere hiányzik, nem zárhatja ki az otthonszülés létjogosultságát. Konkrét lépésekre azonban csak 2006-ban, egy újabb kormányzat idején került sor. Ebben azonban nem volt köszönet: hiába kezdődtek szakmai egyeztetések az érintettek (szülész–nőgyógyász orvosok, bábák, érdekképviseleti szervek) bevonásával, az elkészült törvénytervezet szinte kizárólag Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium álláspontját tükrözte. Ők viszont semmilyen tapasztalattal nem rendelkeznek az intézeten kívüli szülés kísérésében, sőt, korábbi állásfoglalásuk szerint az otthonszülést veszélyesnek és kerülendőnek tartják.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezzel szemben az otthonszülést a kórházival egyenrangúként kezeli. A nemzetközi gyakorlatban világosan elkülönül a szülészet orvosi és bábai modellje: ezek alapvetően különböznek szemléletükben és gyakorlatukban, eltérő szakmai felkészültséget és hozzáállást feltételeznek. A kórházi orvosokat komplikációk elhárítására képzik, míg a bábákat a normál szülés kísérésére és a komplikációk helyes felismerésére, elhárításuk helyszíni megkezdésére. Nemzetközi statisztikák szerint az otthoni szülés ugyanolyan biztonságos, mint a kórházi.