Miért kerül sokba a magyar egészségügy?És mégis miért nem lehet belőle pénzt kivonni?

Egészségügy - 2011-08-24
    A Magyar Kórházak- és Rendelőintézetek Szövetsége szerint az alábbiak jellemzik a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét:   Fáradt, alulfizetett, öregedő félben lévő háziorvosi rendszer, sok betöltetlen álláshellyel, erejét, munkabíró képességét nagymértékben meghaladó feladatokkal. Sok a  befejezetlen kezelés , ezért sok a továbbutalt beteg.

Jelentős a beteg irányítási tevékenység a szakrendelők, s a fekvő gyógyintézetek irányába – a helyszínen történő gyógyításra nincsen elegendő idő. Prevenciós tevékenység – pedig szó szerint létfontosságú lenne – alig folyik. A szakrendelőkben sokszor másod-, harmad-állásban dolgozó kórházi orvosok. Munka utáni munka, küzdenek a megélhetésért. Anyagi, morális és munkajogi szempontból egyaránt folyamatosan romló életkörülmények.

 

Akik ebbe belefáradnak, távoznak az országból. Évente ma már ezer főt is meghaladja a számuk. Többen mennek el, mint ahányat az orvostudományi egyetemek képezni képesek. Sok szakmában a frissen végzettek itthon már rezidensnek sem jelentkeznek. Ez az itthon maradottak terhelését még fokozza: növekednek a várólisták.

A kórházi rendszerből bő egyhavi finanszírozás hiányzik: éves szinten mintegy 45-50 milliárd forint. Ezért – még ha lenne is a szükséges beavatkozásokra kapacitás – azt nem végzik el, mert a biztosító árán nem fizeti ki. Pedig az esetszám növekszik, mert az alapellátás  önti  a betegeket a drága hotel-szolgáltatással  működő rendszerbe. Az erősebb, nagyobb, jobb kapcsolatokkal rendelkező intézmények az így kialakult válságos helyzetet a  koncentráció  és a  hatékonyság  jelszavával a kisebbek, gyengébbek kárára próbálják túlélni.  

 

Magyarországnak – demográfiai szempontból – jelen állapotában növekvő születésszámra és csökkenő halandóságra (az elmúlt évben 3%-al nőtt a halálozások száma) van szüksége. Mindkét cél eléréséhez jól működő egészségügyi rendszer is szükséges!  A Szövetség az Egészségügyért – Magyar Kórházak- és Rendelőintézetek Szövetsége szerint ezért a legsürgősebb teendők a következők: Elsődleges feladat a háziorvosi rendszer megerősítése. Ne legyen betöltetlen körzet. Minden országrészben jól képzett, jól fizetett háziorvos dolgozzon. A biztosító a befejezett kezeléseket, s a prevenciót ösztönözze. (Az alapellátás átalakítása sok pénzbe kerül, de még többet lehet majd – évek múltán – a kórházi rendszeren megtakarítani.) A szakorvosok (rezidensek) bérének megemelése, itthon tartásuk érdekében. Elkerülendő az orvostársadalom megosztására való törekvés bérfeszültség keltése révén, az ismert és tervezett ösztöndíj rendszerek segítségével.

 

Mindaddig fenn kell tartani a kórházi kapacitásokat, ameddig a már jól működő alapellátás felől érzékelhetően kevesebb beteg érkezik ide gyógykezelésre. A fekvő gyógyintézeti kapacitásokat csak az alapellátás felől lehet lecsökkenteni. Az egészségügyi rendszer  felülről , a kórházak felől történő átalakításának a magyar társadalom válik áldozatává a hosszabbodó várólisták, s a növekvő halálozás révén.  MKRSZ elnöksége         

    Kiadó: Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetsége