A H1N1-pánik tanulságai

EU - 2011-03-09

Az Európai Parlament plenáris ülése kedden elfogadta a H1N1 vírus okozta járvány uniós kezeléséről szóló jelentést, amely szerint az EU túlreagálta a valódi veszélyt. Az állásfoglalás fő üzenete, hogy az Uniónak a jövőben nagyobb függetlenségre, átláthatóságra és több együttműködésre van szüksége a hasonló helyzetek megfelelő értékeléséhez.

Áder János európai parlamenti képviselő a hétfői plenáris vitához benyújtott írásbeli felszólalásában az emberek bizalmának súlyos megrendülését tartotta a sertésinfluenza botrány legfőbb tanulságának. A néppárti politikus élesen bírálta az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), amely  farkast kiáltott  és hisztériakeltő előrejelzéseivel olyan lépésekre késztette a tagállamokat, amelyek nem álltak arányban a H1N1 járvány tapasztalt és ismert súlyosságával. A képviselő rámutatott arra, hogy az H1N1 influenza következtében végül lényegesen kevesebb ember betegedett meg és hunyt el világszerte, mint egy közönséges szezonális influenza esetében, mialatt az egyes országok hihetetlen mennyiségű közpénzt költöttek el az átlagosnál kétszer-háromszor is drágább oltóanyagok beszerzésére. 

 

Áder szerint Lengyelország esete jól érzékelteti a profitérdekek által befolyásolt pánikhelyzetet. A lengyel kormány ugyanis nem oltatta be a lakosságot az influenza elleni vakcinával, a halálozási arány mégsem volt magasabb, mint azokban az országokban, ahol ez megtörtént. Mindennek hátterében pedig az állt, hogy az oltóanyagot gyártó cég nem volt hajlandó felelősséget vállalni a vakcina mellékhatásaiért, így a lengyelek saját járványügyi értékelésükben bízva elálltak az ügylettől.

 

Súlyosan elítélendő dolog az emberek félelmével, családtagjaik és szeretteik iránti felelősségérzetével aljas profitérdekekből visszaélni. Az, hogy mindehhez a WHO megalapozatlan pandémiás riasztásaival még asszisztált is, olyan dolog, ami ellen a leghatározottabban kell fellépnie az Uniónak. A tanulságokat le kell vonni és az EU-nak nagyobb fokú függetlenséget kell biztosítani a H1N1-hez hasonló járványgyanús helyzetek értékeléséhez  - fogalmazott Áder János.

 

 

Háttér:

 

Mint ismeretes, a WHO 2009 májusában kijelentette, hogy a H1N1 enyhe lefolyású betegséget okoz, majd egy hónappal később a legmagasabb fokozatú pandémiás riasztást rendelte el. A tagállamok ennek következtében igen költséges intézkedéseket hoztak. Egyes becslések szerint Nagy-Britannia 1300 millió eurót, Franciaország pedig 990 millió eurót költött oltóanyagok beszerzésére, mialatt egy szezonális influenza esetében az átlagosan felmerülő költség 87 millió euró. Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ adatai szerint 2010 áprilisáig 2900 halálos áldozatot követelt a sertésinfluenza Európában, míg a szezonális influenza áldozatainak a száma egy átlagos évben 40 000, szélsőségese esetben akár 220 000 is lehet.

 

    Kiadó: Magyar Néppárti Képviselőcsoport, Európai Parlament