Szélesebb körű felhatalmazást kell adni az Európai Bizottság (EB) pénzügyi biztosának a tagállami költségvetések ellenőrzéséhez, és fel kell állítani egy új uniós pénzügyi alapot - mondta a német kancellár csütörtökön a Bundestagban.
Angela Merkel a német törvényhozás alsóházában elmondta: a közösségi szolidaritás új elemeként működő alapból az EU tagállami projektekhez nyújthatna anyagi támogatást. Az alapot egyebek között a pénzügyi tranzakciós adóból származó bevételből lehetne feltölteni. A támogatásért cserébe a kormányoknak kötelező érvényű megállapodásban kell vállalniuk a versenyképesség fokozását célzó reformok végrehajtását, és az uniós szintű megállapodáshoz a nemzetállami parlamentnek is hozzá kell járulnia - vázolta a kancellár a javasolt új intézmény működését.
A csütörtökön kezdődő uniós csúcson képviselendő német álláspontot ismertető beszédében Angela Merkel hangsúlyozta: támogatja Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter javaslatát, hogy terjesszék ki az EB gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosának hatáskörét. A fiskális paktummal nagyot lépett előre a közösség a költségvetési fegyelem erősítésében, de "egy további lépést is tehetnénk azzal, hogy valódi felhatalmazást adunk Európának" a nemzeti költségvetések ellenőrzéséhez - mondta a kancellár.
A görögországi válsággal kapcsolatban úgy vélekedett: "gyakran csigalassúsággal" haladnak a reformok, és több területen nem megfelelő az államigazgatás munkája. Az pedig érthető, hogy a görög lakosság elégedetlen, amiért a jómódú rétegekből sokan nem vállalnak részt a válságkezelés áldozataiból. A válság azonban "házon belül keletkezett, és csak házon belül lehet megoldani" - tette hozzá. Hangsúlyozta: Görögországnak minden nehézség ellenére az euróövezetben kell maradnia. Ez nemcsak Görögország érdeke, hanem az euróövezet és az egész EU érdeke is.
A tervezett bankunióval kapcsolatban Angela Merkel megismételte azt a német részről számos alkalommal kifejtett nézetet, hogy a gyorsaság helyett a minőségre kell törekedni. A spanyolországi helyzettel kapcsolatban kiemelte: a madridi vezetésnek kell döntenie arról, hogy a bankrendszer stabilizálásához igényelt támogatás mellett szükség van-e további külső támogatásra.
A konzervatív kancellár beszédére elsőként az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) vezérszónoka, Peer Steinbrück reagált, aki Angela Merkel kihívója lesz a jövő évi választáson. A politikus a Bundestagban hangsúlyozta: "semmilyen erőfeszítés nem lehet túl nagy", ha az európai egységfolyamat eredményeinek megóvásáról van szó. A konzervatív-liberális koalíció téves diagnózist alkotott a válságról, amiből helytelen terápia következett. A recept "a megszorítás, a megszorítás és a megszorítás", ami életveszélyes, hiszen "a nyomor tönkreteszi a demokráciát" - mondta Steinbrück.
Hozzátette: a jelenlegi vezetés féloldalas válságkezelését egy növekedési és munkahely-teremtési paktummal kell kiegészíteni, a tervezett bankunió kialakítása során pedig a bankok és a pénzügyi piacok működésére vonatkozó szabályok szigorítására kell törekedni. A bankuniót továbbá ki kell egészíteni egy stabilizációs alappal, amelyet azonban nem az adófizetők pénzével, hanem a pénzügyi szektortól beszedett pénzzel kell feltölteni.
A kancellári beszéd és a szociáldemokrata reakció volt az első Merkel-Steinbrück szópárbaj. Az első kommentárok szerint a szociáldemokrata kancellárjelölt harcias beszédet mondott, és azt igyekezett kiemelni, hogy az SPD elkötelezettebb híve az európai egységnek, mint a konzervatív oldal.