A gazdasági reformok már a globális pénzügyi válság előtt elakadtak a tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség legtöbb gazdaságában, és fennáll az a kockázat, hogy ezek az országok soha nem érik el a fejlett gazdaságok jövedelmi szintjét, ha az átalakulási folyamat nem kap új lendületet - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a pénzintézet működési területéről szerdán kiadott éves helyzetértékelésben.
A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2013) című elemzés szerint a gazdasági reform azokban a térségi országokban is stagnál a 2000-es évek közepe óta, amelyek még messze járnak a piacgazdasági átalakulás befejezésétől.
Az EBRD hosszú távú előrejelzési modellje azt mutatja, hogy a termelékenység növekedésének jelenlegi üteme mellett a térségben csak a közép-európai és a balti országok érik el a 15 nyugati EU-tagállam átlagos fejenkénti jövedelmi szintjének 60 százalékát a következő húsz évben; az átalakuló régió legtöbb gazdasága még akkor is messze lesz ettől a jövedelmi szinttől - jósolja a szerdai EBRD-jelentés.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására több mint két évtizede alakult bank szerint az átalakulásban elért haladás szorosan összefügg az egyes térségi országok politikai rendszereivel: az EBRD működési területének demokratikusabb berendezkedésű országai előbbre tartanak a reformokban, mint a kevésbé demokratikusak.
A 2008-2009-es pénzügyi válság után azonban éppen a régió demokratikusabb országainak közvéleménye fordult szembe leginkább a piaci reformokkal, és ezt tükrözik az idei EBRD-jelentésben végrehajtott, különösen a közép- és kelet-európai térség EU-tagállamait érintő osztályzatrontások is - áll a bank elemzésében.
Erik Berglöf, az EBRD főközgazdásza a jelentést bemutató szerdai sajtótájékoztatón ebből a szempontból a "nyugtalanító" példák között említette Magyarországot is.
A fő átalakulási kategóriákra adott EBRD-osztályzati listán Magyarország továbbra is a bank működési térségének élmezőnyében jár, ugyanakkor az EBRD három területen rontotta a magyar részosztályzatokat. A vizsgált területeken - nagyvállalati privatizáció, kisvállalati privatizáció, vállalatvezetés és vállalati átalakítás, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer, versenypolitika - Magyarország az idei jelentésben a 3 plusztól a legjobbnak számító 4 pluszig terjedő osztályzati sávban van.
A bank a versenypolitikai részosztályzatot a 4-es sáv alá, 3 pluszra rontotta, az árliberalizáció, valamint a kereskedelmi és árfolyamrendszer osztályzatait pedig a tavalyi 4 pluszról 4-esre módosította. Az EBRD ezt - csakúgy, mint a Szlovákia esetében végrehajtott két osztályzatrontást - elsősorban az energiaipari és a biztosítási ágazatokban tapasztalható, növekvő kormányzati jelenléttel indokolta, ami a bank szerint kedvezőtlenül befolyásolhatja a hazai és a külföldi magánbefektetői szféra bizalmát.
Az EBRD működési területének gazdaságaiban végrehajtott idei osztályzatrontások általánosságban is jórészt az energia- és a közlekedési szektorban, valamint a nyugdíjbiztosítási rendszerekben alkalmazott "populista intézkedéseket", elsősorban az állami szerepvállalás erősödését jelzik - áll a bank szerdai jelentésében.
Az EBRD-jelentés kimutatja, hogy 2010 óta összesen 11 osztályzatrontás történt a tevékenységi régió egyes gazdaságainak esetében; ezek közül hat visszaminősítést Magyarország, Szlovákia és Szlovénia esetében hajtott végre a bank. A hat osztályzatrontás közül öt az idei átalakulási jelentésben szerepel, és az idei az első olyan év a kommunizmus összeomlása óta, amelyben a visszaminősítések száma meghaladta az osztályzatjavításokét az átalakuló térség egészében - hangsúlyozza az EBRD szerdán ismertetett jelentése.