Az EU-országok külügyi, illetve európai kérdésekkel foglalkozó miniszterei - az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsaként eljárva - hétfőn Brüsszelben áttekintették a bővítési politikával kapcsolatos európai bizottsági indítványokat, azzal a céllal, hogy javaslatot tegyenek a pénteken tanácskozó állam-, illetve kormányfőknek. A mostani, éjszakába nyúlt miniszteri ülésen azonban nem született egységes álláspont, így a döntés a csúcsvezetőkre maradt.
Az EU legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye, az Európai Bizottság októberben azt indítványozta, hogy Szerbia kapjon EU-tagjelölti státust, a már tagjelölt Montenegróval kapcsolatban pedig döntsenek a csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdéséről. A szerbeknek ugyanakkor a bizottság szerint erőfeszítést kell tenniük a Koszovóval való viszony normalizálása érdekében, és velük csak akkor indokolt a csatlakozási tárgyalások megkezdése, ha jelentős eredmények születnek ezen a téren.
Györkös Péter nagykövet, a brüsszeli magyar EU-misszió vezetője - aki az esti órákban hazautazó Martonyi János külügyminiszter után képviselte tovább az ülésen a magyar kormányzati álláspontot - az MTI-nek a tanácskozás után elmondta: mind a szerb tagjelöltség, mind a montenegrói tárgyaláskezdés tekintetében volt néhány olyan uniós ország, amely nem tartotta kielégítőnek az elért eredményeket.
A nagykövet nem bocsátkozott részletekbe, de uniós forrásból az MTI úgy értesült, hogy a szerb tagjelöltséggel szemben elsősorban a németeknek, a montenegróiakkal való tárgyaláskezdéssel szemben pedig főleg a franciáknak és a svédeknek vannak ellenvetéseik.
A hét végén Szerbia és Koszovó - uniós elnöklet alatt Brüsszelben folytatott megbeszélésen - megállapodott a szerb-koszovói határátkelők közös igazgatásában. Ettől a térségben mindmáig tapasztalható, időnként erőszakba torkolló feszültség enyhülését remélik. Az átkelőkhöz vezető utakon úttorlaszokat emelő észak-koszovói szerb lakosok hangadói először elutasították a Belgrád és Pristina között létrejött kompromisszumot, hiába kérte tőlük annak tudomásul vételét - és az útakadályok eltávolítását - Boris Tadic szerb elnök. Később azonban helyszíni beszámolók szerint megkezdték egyes úttorlaszok lebontását.