Az Európai Unió gazdasági teljesítménye a vártnál valamivel jobban alakult 2025 első három negyedévében, noha a külső környezet továbbra is kedvezőtlen - olvasható az Európai Bizottság hétfőn közzétett őszi gazdasági előrejelzésében.
A növekedést kezdetben az export megugrása hajtotta a tervezett amerikai vámemelések előtt, de az EU gazdasága a harmadik negyedévben is bővülni tudott.
A dokumentum szerint az EU reál GDP-je 2025-ben és 2026-ban egyaránt 1,4 százalékkal nő, míg 2027-ben 1,5 százalékos bővülés várható. Az euróövezet gazdasági teljesítménye hasonló trendet követ: a növekedés 2025-ben 1,3, 2026-ban 1,2, 2027-ben pedig 1,4 százalék lehet. Az infláció az euróövezetben tovább lassul, 2025-ben várhatóan 2,1 százalék lesz, majd 2027-re az Európai Központi Bank 2 százalékos célja közelében stabilizálódik. Az EU egészében az infláció 2027-re 2,2 százalékra mérséklődhet.
A bizottság rámutatott: az EU továbbra is érzékeny a globális kereskedelmi korlátozásokra, de az Egyesült Államok és kereskedelmi partnerei között létrejött új megállapodások némileg csökkentették a bizonytalanságot.
Az infláció alakulását tekintve a szolgáltatások és az élelmiszerek inflációja mérséklődik, míg az energiaköltségek növekedhetnek.
A munkaerőpiacon valamivel tovább javulnak a mutatók: az EU-ban 2025 első felében 380 ezer új munkahely jött létre, a munkanélküliségi ráta pedig 2027-re 5,8 százalékra csökkenhet. A bérek növekedése várhatóan továbbra is meghaladja az inflációt.
A költségvetési kilátások azonban romlanak: az EU államháztartási hiánya a 2024-es 3,1 százalékról 2027-re 3,4 százalékra emelkedhet, elsősorban a növekvő védelmi kiadások miatt. Az államadósság-ráta 2027-re 85 százalékra nőhet, az euróövezeté pedig 90,4 százalékra.
A bizottság szerint a kereskedelempolitikai bizonytalanság, a geopolitikai feszültségek esetleges fokozódása, a pénzügyi piacok ingadozása és a klímakárok gyakoribb előfordulása egyaránt lassíthatják a növekedést. Ugyanakkor a reformok előrehaladása, a versenyképességet erősítő intézkedések és az új kereskedelmi megállapodások kedvezőbb gazdasági pályát is eredményezhetnek az előrejelzettnél.
Az infláció a 2025-ben várható 4,5 százalékról 2026-ban 3,6, 2027-ben 3,5 százalékra csökkenhet, ugyanakkor az inflációs nyomás továbbra is erős marad. A jelentés szerint az árszabályozási intézkedések kivezetése ismét felfelé hajthatja az árakat, ugyanakkor az árfolyam erősödése és a nyersanyagárak mérséklődése fékezheti az inflációt az elkövetkező két évben.
Az államháztartás hiánya 2025-ben várhatóan 4,6 százalék lesz, majd 2026-ban 5,1 százalékra emelkedik a hiányt növelő intézkedések következtében, és 2027-ben is ezen a szinten marad.
Az Európai Bizottság szakértői szerint a kilátásokat kockázatok is terhelik, többek között a beruházások és az export tartós gyengesége, amely a globális ellátási láncok alakulásához kötődik. Továbbra is jelentős inflációs nyomásra figyelmeztetnek, amelyet a minimálbér-emelések és egyes kormányzati intézkedések fokozhatnak.
A munkanélküliségi ráta az elmúlt évben 4,5 százalék körül ingadozott, és 2025-ben várhatóan 0,2 százalékos foglalkoztatásbővülés valósul meg. A bizottság 2026-tól a magánszektorban élénkülést vár, ami 2027-re 4,3 százalékra csökkentheti a munkanélküliségi rátát. A nominális bérek 2025-ben és 2026-ban tovább nőhetnek a közszféra béremelései és a minimálbér-emelések hatására, majd 2027-ben lassulhat a bérdinamika.
A GDP-arányos államadósság a 2024-es 73,5 százalék után 2025-ben 73,7, 2026-ban 73,9, míg 2027-ben 74,9 százalék lesz.