Mintegy egy éves intézményi vita után az Európai Parlament mai plenáris ülésén elfogadta az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) pénzügyi és személyügyi feltételeinek jogi szabályait. Schöpflin György és Surján László európai parlamenti képviselők szerint az Európai Külügyi Szolgálat működésének megkezdése összeurópai érdek, azonban a földrajzi egyensúlyra vonatkozó jogszabályi kötelezettség hiánya csalódás az új tagállamok számára.
A jelentések elfogadásával a legérzékenyebb kérdések lezárultak, azonban korántsem kedvező formában az új tagállamok számára, mivel a földrajzi egyensúly elvének pontos kitétele nem került a parlamenti szövegbe. Csalódás az új tagállamok számára a földrajzi egyensúlyra vonatkozó jogszabályi kötelezettség hiányossága a Külügyi Szolgálatban. Igaz, számos olyan politikai nyilatkozat látott napvilágot, mely az új tagállamok érdekeinek figyelembevételét ígéri. Ugyanakkor lehet bármennyire is pozitív a politikai elkötelezettség, a jogi garancia hiányossága sajnálatos - hangsúlyozta Schöpflin György felszólalásában.
A földrajzi egyensúly elve politikai áldozattá vált a vitában és megfelelő jogszabályi keretek nélkül az új tagállamok szavazói számára meglehetősen nehéz lesz a Külügyi Szolgálatot sajátjuknak érezni - hívta fel a figyelmet a következményekre Schöpflin. Az új tagállamok képviselői feltételesen tudták csak támogatni a jelentést, elősegítve, hogy az EKSZ elindulása ne késlekedjen tovább.
A kezdeti tárgyalások során - még az előző szocialista kormány képviselői - elmulasztották vagy nem tekintették prioritásnak a földrajzi egyensúly szempontjainak megfelelő érvényesítését. Így a december 1-jével útjára induló Külügyi Szolgálat magán hordozza a rossz kompromisszum terhét.
Surján László, mint a külügyi szolgálat pénzügyi fedezetét biztosító, az Európai Unió 2010. évi költségvetését módosító jelentés felelőse tegnapi felszólalásában rámutatott arra, hogy az EP Költségvetési Bizottsága már a kezdetektől fogva felhívta a figyelmet az EKSZ felállításának komoly tervezési hiányosságaira. Sem a költségvetési tervezés, miszerint nem lesz szükség többletforrásokra a működéséhez; sem pedig a szolgálat működésének tervezett, 2010-es áprilisi megkezdése nem bizonyult átgondoltnak. Surján László emlékeztetett: többletköltségekről kellett szavaznia a parlamentnek és a szolgálat csak komoly csúszással kezdheti meg munkáját.
Surján László kifejtette: A Lisszaboni Szerződés fontos üzenete, hogy legyünk láthatóak a világban, ezért mindannyiunk érdeke, hogy a külügyi szolgálat végre megkezdje működését. Elvárjuk azonban, hogy ez az európai polgárokkal szembeni maximális felelősségtudattal történjék, a forrásokat pedig takarékosan és időarányosan használják fel. Szeretnénk látni, hogy az új szolgálat a tagállamok külszolgálataival ésszerűen és hatékonyan működik együtt, és ez jelentsen valódi megtakarításokat az egyes országok számára. Követeljük, hogy a szolgálat tagjai között minden tagállam arányosan legyen képviselve!
Kiadó: Magyar Néppárti Képviselőcsoport, Európai Parlament