Olajvezeték vita

Mint ismert, a múlt hónap végén egy orosz dróntámadás következtében leállt a Barátság kőolajvezeték működése, amely kulcsszerepet játszik a térség kőolajellátásában. A vezeték kiesése után Budapest és Pozsony felvetette, hogy az Adria-vezeték révén, tengeri úton érkező orosz olaj importját is lehetővé kellene tenni. Ezt azonban Horvátország egyelőre elutasítja. A két kormány emellett már a villamosenergia- és gázszállítás korlátozásának lehetőségét is kilátásba helyezte Ukrajna irányába, ami a háború sújtotta ország téli ellátásbiztonsága szempontjából különösen érzékeny kérdés.

Az uniós végrehajtó testület pénteki sajtótájékoztatóján Anna-Kaisa Itkonen energiaügyi szóvivő részletesen ismertette a brüsszeli álláspontot, hangsúlyozva, hogy „a Bizottság elsődleges célja az ellátásbiztonság fenntartása és a helyzet deeszkalációja.

Elmondta, Brüsszel szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, és folyamatos kapcsolatban áll az érintett tagállamokkal. Kiemelte, hogy az olajkoordinációs csoport összehívása a megszokott uniós válságkezelési mechanizmus része, amelynek célja az információmegosztás és a tagállamok közötti koordináció biztosítása. Hangsúlyozta, hogy jelenleg az a legfontosabb, hogy minden fél tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek tovább növelhetik a feszültséget vagy veszélyeztethetik a régió energiaellátását.

Ezzel egyértelműen arra a szlovák és magyar fenyegetésre utalt, hogy a két ország kész leállítani a gáz- és áramexportot is Ukrajna felé, ha a vezeték nem indul újra a lehető leghamarabb.

A szóvivő rámutatott, hogy az uniós jog egyértelműen rögzíti a belső energiapiac működésének alapelveit, beleértve a szolidaritást és az ellátásbiztonság garantálását. Úgy fogalmazott, hogy az energia nem válhat politikai nyomásgyakorlás eszközévé, különösen nem olyan helyzetben, amikor egy háború sújtotta ország alapvető infrastruktúrája amúgy is sérülékeny.

Az Európai Bizottság ezért minden rendelkezésére álló eszközt mérlegel annak érdekében, hogy a szállítások fennmaradjanak, és a vitás kérdések tárgyalásos úton rendeződjenek.

Itkonen hangsúlyozta, hogy a Barátság-vezeték leállása a dróntámadás mellett műszaki és biztonsági okokra vezethető vissza, és az ügyben a Bizottság folyamatosan egyeztet az érintett felekkel a helyreállításról. Hozzátette, hogy az alternatív útvonalak kapacitásának és rendelkezésre állásának kérdése összetett, mivel az infrastruktúra fizikai korlátai mellett szerződéses és szabályozási tényezők is szerepet játszanak. A Bizottság szerint minden ilyen kérdést a közös uniós szabályok keretein belül kell kezelni.A szóvivő arra is kitért, hogy az eset rávilágít az uniós energia-diverzifikációs törekvések jelentőségére. Mint mondta, az elmúlt években az EU jelentős előrelépést tett az orosz fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentésében, de egyes tagállamok esetében továbbra is fennállnak strukturális kitettségek.

Éppen ezért kulcsfontosságú az infrastruktúra-fejlesztések felgyorsítása és az összekapcsoltság erősítése a régióban– tette hozzá, hangsúlyozva a diverzifikáció, vagyis az orosztól eltérő ellátási csatornák kiépítésének fontosságát.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország és Szlovákia elrendelte az Ukrajnába irányuló dízelszállítások leállítását Itkonen megerősítette, hogy a Bizottság tisztában van a döntés következményeivel, és elemzi annak hatásait az ukrán piacra. Hangsúlyozta, hogy az EU korábban is több alkalommal bizonyította: képes gyors és koordinált válaszokat adni energiaválság-helyzetekben, és most is ezen dolgozik.

Ugyanakkor nem kívánt spekulálni arról, hogy a Bizottság indít-e formális eljárást valamely tagállammal szemben, mondván, jelenleg a párbeszéd és a megoldáskeresés az elsődleges.

A horvát állásponttal összefüggésben a szóvivő jelezte, hogy az Adria-vezetékkel kapcsolatos kérdésekben is folyamatban vannak az egyeztetések, és az Európai Bizottság arra törekszik, hogy a rendelkezésre álló kapacitásokat a lehető leghatékonyabban használják ki. Mint fogalmazott, az ilyen jellegű vitákat a tagállamok közötti konstruktív együttműködés révén lehet rendezni, az uniós keretrendszer tiszteletben tartásával.

A sajtótájékoztatón többször is visszatért arra, hogy az energiaellátás biztonsága nemcsak gazdasági, hanem humanitárius kérdés is, különösen a téli időszak közeledtével. A Bizottság ezért „azt várja az érintett felektől, hogy felelős módon járjanak el, és tartsák szem előtt a szélesebb európai érdekeket”. A jelenlegi magyar és szlovák ellátási helyzetet kezelhetőnek nevezte, ugyanakkor elismerte, hogy a geopolitikai környezet és az infrastruktúra sérülékenysége miatt fokozott figyelemre van szükség.