A tagországok állam- illetve kormányfőinek, az Európa Tanács negyedik, május 16. és 17. között Reykjavíkban tervezett csúcstalálkozójukat annak kell szentelniük, hogy visszatereljék országikat a demokrácia útjára - jelentette ki Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló szervezet alapításának 74. évfordulóján kiadott éves jelentésben pénteken.
Marija Pejcinovic Buric a jelentésben, mely a demokratikus intézmények erősségeinek és gyengeségeinek vizsgálata mellett a demokratikus környezet minőségére összpontosít, olyan kihívásokra hívta fel a figyelmet, mint az újságírókkal szembeni fokozódó erőszak, az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbulása, a civil társadalom munkájának és a politikai ellenzék ellehetetlenítése.
A főtitkár szerint a média munkatársainak megfigyeléssel, zaklatással, nyomon követéssel, jogtalan fogva tartással kell szembenézniük, amelyek célja a megfélemlítés, és az, hogy akadályozzák őket munkájukban.
"A tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a média számára kedvező jogi és szakpolitikai kereteket alakítsanak ki, javítsák az újságírók biztonságát, valamint növeljék a médiaszabályozás átláthatóságát, beárnyékolják a média munkatársai elleni, egyre növekvő erőszak és zaklatás esetei, valamint az újságírók munkájába való beavatkozás" - fogalmazott.
Véleménye szerint több tagállamban veszélybe került a közszolgálati média és a médiaszabályozó hatóságok függetlensége és finanszírozása. Az online félretájékoztatás és a gyűlöletbeszéd továbbra is komoly problémákat okoz, ami azt mutatja, hogy erősebb kormányzásra és a digitális platformok hatékonyabb felügyeletére van szükség - emelte ki.
Marija Pejcinovic Buric közölte: a tagországokban számos új törvényt fogadtak el a civil társadalom terének szűkítésére, munkájuk korlátozására. "Több tagállamban korlátozták a szólásszabadságot" - fogalmazott. Törvények teszik lehetővé, hogy nyilvános tüntetéseket minősítsenek veszélyesnek, túlzott erőszakot alkalmazzanak a tüntetőkkel szemben, hogy pénzügyi korlátozásokkal és bürokratikus akadályokkal nehezítsék a civil szervezetek tevékenységét, valamint, hogy jogi eszközöket alkalmazzanak a politikai ellenzék ellehetetlenítésére. Számos tagországnak a polarizált politikai környezet táptalajként szolgál a gyűlöletbeszéd terjedésének, ami gyakran a nőket, valamint számos kisebbséget és más kiszolgáltatott csoportot céloz. Egyes államban komoly veszély fenyegeti a bírák függetlenségét, és széles körben elterjedt az igazságszolgáltatással szembeni bizalmatlanság - mondta.
"Az Európa Tanács normáit az élet minden területén alkalmazni kell" - fogalmazott.
Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban Marija Pejcinovic Buric azt írta: az egy éve tartó agresszió rendkívüli szenvedést okozott. A hírek több százezer halálesetről, több millió menekültről, kínzásról, nemi erőszakról és jelentős emberi és anyagi veszteségről, rendkívüli károkról szólnak. "Békére vágyunk, igazságosságon alapuló fenntartható békére" - fogalmazott jelentésében az Európa Tanács főtitkára.