A fogyasztók már megszokták, év eleje=áremelkedések. A fogyasztók azonban kezdik megelégelni, hogy az áremeléssel egyidejűleg egyes szolgáltatások minősége nem változik. Nem értik azt sem, hogy mi miért kerül annyiba! Az ügyfélszolgálatnál több órás sor után kerülhet sorra a fogyasztó, a telefonos ügyintézőre történő várakozás alatt akár egy órányi zenei élmény részese is lehet, és a sort tovább lehetne folytatni. Falakba ütköznek, és kiszolgáltatottak.
A közlekedési szolgáltatásokkal is egyre több problémájuk van a fogyasztóknak. A fogyasztói tudatosság jele, hogy szóvá is merik tenni:
Hol és mikor érvényesül a szolgáltatás-ellenszolgáltatás-minőség-értékarányosság elve?
Miért fizet például a fogyasztó ugyanannyit, ha Hűvösvölgytől Budafokig az 56-os villamossal utazik kb.15 km-t és ha a 7-es busszal egy megállót? Miért nincsenek zónajegyek? Van-e kártalanítás, megfelelő-e az utastájékoztatás? Miért kell a vonatcsatlakozásra - már ha van – akár órákat is várni? Érdekes, hogy Budapestről olcsóbb autóval utazni négy személynek Siófokra, mint vonattal. Pedig legjobb tudomásunk szerint a cél nem az autóforgalom növelése!
De hogyan várható el a szolgáltatótól, hogy a fogyasztó pénztárcáját és kényelmét elsődlegesen szem előtt tartó szolgáltatást nyújtsa akkor, amikor a szolgáltató a mögötte álló közvetlen vagy közvetett tulajdonos személye révén jogszabályokban határozza meg a viteldíj összegét és a tulajdonos abban érdekelt, hogy minél több bevétele legyen – több pénzt szedjen be a fogyasztótól?!
A legtöbb esetben ugyanis a közlekedési szolgáltatások díjait az önkormányzatok vagy állami intézmények határozzák meg, melyek egyben a szolgáltatók közvetlen vagy közvetett tulajdonosai. A szolgáltatások díjait megállapító döntésüket gyakorlatilag lehetetlen eredményesen megtámadni.
Mit lehet tenni a koszos és igénytelen vasúti kocsik, a zsúfolt buszok, a hosszas várakozás ellen, azaz hibás teljesítés esetén? A szolgáltatás-ellenszolgáltatás, az értékarányosság elve sérül azzal, hogy a fogyasztó által fizetett díjért nem a megfelelő minőségű szolgáltatást kapja.
A jogszabályi környezet, az általános szerződési feltételek, az üzletszabályzatok, az árképzések sürgős megváltoztatása indokolt a fogyasztók védelmében.
Forrás:FEOSZ