Továbbra is sok a visszaélés az utazással egybekötött termékbemutatókon. Ezért jól fontolja meg vásárlási döntését, aki utazással egybekötött termékbemutatón vesz részt – tanácsolja az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület.Számos ajánlat csábítja a fogyasztókat egynapos – általában ingyenes vagy csak minimális díjú – városnézésre, melyért „cserébe” csupán egy termékbemutatón kell részt venni.
Az esetek jelentős részében további kedvcsinálóként nyereménysorsolás is szerepel a programban. Az utazásnak aztán természetesen meghatározó része az előadás, melyen különböző termékeket – matracokat, gyógypárnákat, edényeket többnyire 100.000 forintot meghaladó összegért – kínálnak megvételre az értékesítők. S olykor a kedvező – nem megszokott vásárlási – környezet, máskor a hosszú győzködés hatására többen élnek is a lehetőséggel, esetenként meggondolatlan döntést hozva.
Természetesen az itt leírt értékesítési módszer önmagában nem tisztességtelen, és bizonyára sok elégedett vásárló is akad az ügyfelek között, ám az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülethez beérkező panaszok tanúsága szerint továbbra is sok a magát becsapottnak érző vásárló. Egyes cégek ugyanis tisztességtelen eszközökkel igyekeznek a fogyasztókat vásárlásra bírni.
Az egyik legjellemzőbb módszer, hogy olyan szerződést íratnak alá a fogyasztókkal, mely szerint a helyszínen, a termék megvételének „leelőlegezésére” átadott összeg akkor sem jár vissza, ha a vásárló eláll a szerződéstől, azaz meggondolja magát, és mégsem tart igényt az adott termékre. Teszik ezt annak ellenére, hogy az üzleten kívül kötött szerződésekre vonatkozó jogszabály lehetővé teszi, hogy a fogyasztók 8 munkanapon belül indoklás nélkül elállhassanak a szerződéstől.
Emellett egy új trükk is szerepel néhány cég repertoárján: a szerződést úgy kötik meg a vásárlóval, hogy a vásárlás helyeként – általában arra való hivatkozással, hogy ennek nincs jelentősége – a cég telephelyét jelölik meg. Ebben az esetben pedig a fogyasztó elesik a jogszabály által biztosított többletjogtól (8 napos elállás lehetősége), és csak minőségi kifogás esetén tud a kereskedővel szemben fellépni.