A 2027-es költségvetés mutatja majd az új kormány irányát

A kormányfő kiemelte: prioritás az egészségügy, az oktatás, a magukra hagyott társadalmi csoportok támogatása, valamint azoknak az állami alkalmazottaknak a támogatása, akiket szintén magukra hagyott az előző kormány.

Közölte: a kormánynak törvényi kötelezettsége elküldeni a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak 15 nappal azelőtt, hogy benyújtja azt az Országgyűlésnek. Mivel idén el kell fogadni a költségvetést, és ez nagyjából egy hónapot vesz igénybe az Országgyűlésben, még októberben el kell küldeni a Költségvetési Tanácsnak a javaslatot - mondta. Hozzáfűzte: ekkor tájékoztatnak majd arról, hogyan alakul a 2027-es költségvetés.

Azt mondta, Tisza-kormány brutálisan rossz, csődközeli helyzetben vette át a 2026-os költségvetést, "trükkök százaival" voltak meghamisítva a büdzsé számai. Az Orbán-kormány által átadott 8,3 százalékos költségvetési hiány semmilyen formában nem fenntartható, és rövid időn belül államcsődhöz vezetne

- értékelt.

Kiemelte: a fenntarthatóság, az államadósság csökkentése érdekében szükséges a költségvetési hiány jelentős csökkentése.

Megjegyezte:

eddig 1200 milliárd forintot takarított meg a kormány a költségvetésben a felesleges kiadások, felesleges beruházások, költések lezárásával, a túlárazott kiadások megfogásával, racionalizálással, a feleslegesen kiáramló közpénz útjának elzárásával.

Közölte: a kormány és a közszféra először magán spórol, és bár ez önmagában nem lesz elegendő ahhoz, hogy jelentős mértékű költségvetési hiánycsökkentést érjenek el és fenntartható pályára állítsák a magyar gazdaságot, jelentős tétel lesz.

A jövő évi költségvetésben ötszáz milliárd forinttal növelik meg az egészségügyi költségvetési forrásokat - közölte Magyar Péter, felidézve, hogy a Tisza azt vállalta, évente legalább ekkora összeggel növelik a területre rendelt költségvetési forrásokat.

Rámutatott: az Orbán-kormány utolsó éveiben Európában szinte a legalacsonyabb GDP-arányos költés volt jellemző az egészségügy területén. Ez is az oka egyrészt a várólisták egyre növekvő hosszának, másrészt a magyar társadalom nagyon-nagyon rossz egészségi állapotának, és annak is, hogy 5 évvel korábban halnak meg átlagosan a magyar emberek, mint az európai uniós átlag - közölte.

Ismertette, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter vezetésével elkezdte a kormány az egyik legfontosabb vállalásuk teljesítését, a kórházi várólisták csökkentésére irányuló programot. Kísérleti programként több tízmilliárd forintot biztosítanak a csípő- és térdprotézis-, illetve a szürkehályogműtétekre, ahol a leghosszabbak a várólisták. Ismertette: jelenleg csak csípő- és térdprotézisműtétre közel 30 ezer ember vár ma Magyarországon, vannak, akik 4-5 évet, de átlagosan is rendkívül hosszú a várólista, 22 ezren már fél évnél is régebben várnak.

A kormány a jövő év elején, közepén megnézi, hogy mennyivel sikerült csökkenteni a várólisták hosszát, mennyivel gyorsabban lehet hozzájutni a szükséges ellátáshoz, és ennek fényében tudnak biztosítani újabb költségvetési forrásokat a többi területre is - jelezte.

Kitért ara is, teljesen új szemléletre van szükség, amivel átszervezhetik a kapacitásokat, ösztönözik az egészségügyben dolgozó munkatársakat, és betegközpontúvá teszik a magyar egészségügyet.

Szólt arról is, hogy délután, késő délután és éjszaka is lehetnek majd műtétek, ami Nyugat-Európában teljesen bevett dolog.

Hozzátette: a plusz munkát megfizetik, és nemcsak az számít, hogy ki műt többet, hanem az eredményességet, a beteg elégedettségét, a rehabilitáció hosszát is vizsgálni kell.

Közölte, folyamatosan frissülni fognak a jelenleg meglehetősen elavult egészségügyi adatbázisok is. Megjegyezte: önkéntes tartaléklistára jelentkezhetnek például azok, akik rövid értesítéssel is vállalni tudják a beavatkozást. Nagyon fontos elvárás az is, hogy az eddigieknél sokkal jobban nyomon követhető legyen, mi történik a beteggel, hozzájut-e a szükséges rehabilitációhoz, vissza kell-e mennie kórházba, megkapta-e a megfelelő tájékoztatást, és hogyan bántak vele.

Rendszeresen meg fogják kérdezni a betegek véleményét, folyamatosan értékelni fogja az egészségügyi kormányzat az ellátás minőségét, annak javulását, a beavatkozási pontokat, és ezeket figyelembe fogják venni, a finanszírozásnál - fejtette ki, hozzátéve: végre a beteget és az ő gyógyulását fogja az egészségügyi kormányzat a középpontba helyezni az eddigiekkel ellentétben.

A miniszterelnök közölte: jelenleg alacsonyabb a Duna vízhozama Paksnál, mint amilyen augusztus környékén volt, ez azt jelenti, hogy most újra állna a paksi atomerőmű, ha nem épült volna meg a fenékküszöb.

Kijelentette:

a paksi fenékküszöb megépítése eddig legalább száz-, de inkább kétszázmilliárd forint kieséstől mentette meg az országot.

Kifejtette: ha nem épült volna meg a fenékküszöb, előzetes becslések szerint a paksi atomerőmű egyhavi leállása csak a költségvetésnek mintegy 50 milliárd forint kiesést okozott volna, és ebbe még nincs beleszámolva a gazdasági hatás. A fenékküszöb bekerülési költsége 6 milliárd forint körül alakult - tette hozzá.

Kiemelte: a kormány döntött arról, hogy a paksi védekezésben részt vett 1083 embert elismerésben és jutalomban részesíti. Egyhavi juttatást kapnak, ez a döntés 889 millió forintba kerül. Az elismeréseket október 23-án adják át - közölte Magyar Péter.

Magyar Péter azt mondta, meg fogja akadályozni a kormány, hogy bizonyos oligarchák vagy vagyonos emberek kimenekítsék külföldre a vagyonelemeiket, és ezzel elkerülhessék a vagyonadó megfizetését.

A kormányfő közölte, az is benne van a vagyonadóról szóló jogszabály-tervezetben, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már idén is vizsgálhatja a vagyonkimentési lehetőségeket.

A vagyonadóval, a katával és az ekho-változásokkal kapcsolatban elmondta, az emberek, a vállalatok 90 százaléka egyértelműen pozitívan fogadta a bejelentéseket. Emlékeztetett arra, hogy a Tisza ezeket a vállalásokat beleírta a programjába.

Megjegyezte, nagyon erős lobbi volt az utóbbi hetekben például a vagyonadó bevezetése ellen, könnyítésekért, kiskapukért, de ilyenek nem lettek. Hozzátette, a Pénzügyminisztérium nagy alapossággal, körültekintéssel, a szakmai szervezetekkel és még az érintettekkel is konzultált a törvényjavaslatról.

A vagyonadó bevezetését a miniszterelnök azzal indokolta, ma Magyarországon leginkább a fogyasztás és a munkabér adózik, a tőkejövedelmek adózása kedvező, ez vagyonkoncentrációhoz vezetett. Rámutatott, míg a háztartások pénzügyi üzleti vagyona 170 százalékkal, addig a száz leggazdagabb magyar vagyona 325 százalékkal nőtt.

Magyar Péter szerint a költségvetési adóbevételek növelése mellett a vagyonadónál fontos az is, hogy a produktív beruházások felé tereli a tőkét: legyenek belőle beruházások, munkahelyek.

A kormányfő hangsúlyozta, a vagyonadó a magánvagyont és nem a cégeket terheli. Megerősítette, egymilliárd forint a vagyonadó alsó határa, e fölött 1 százalék az adó, 100 milliárd forintnál lép be az 1,5 százalékos kulcs.

Kifejtette, személyenként számítják ezt az összeget, vagyis ha egy házaspárnak kétmilliárd forintja van, akkor nem kell adót fizetniük, ha egyiküknek és a másikuknak is van egymilliárdja, de a gyerekekkel is megosztható a vagyon.

Példaként említette: ha valaki 1 milliárd 500 millió forintos vagyonnal rendelkezik, akkor 500 millió forint után kell adóznia.

Közölte, december 31-i lesz az értékelési nap, azaz az akkor meglévő vagyonelemek alapján kell bevallani és befizetni az adót 2027. augusztus 31-ig.

Magyar Péter elmondta, jövőre körülbelül 200 milliárd forintot vár a Pénzügyminisztérium a vagyonadó bevezetéséből, amely 15-25 ezer adóalanyt érinthet.

Jelezte, az adóhivatal egy könnyen áttekinthető rendszerrel nyújt majd segítséget. Ha valakinek likviditási gondja van, akkor fizetési halasztás is lehetséges, 12, kivételes esetben akár 24 hónapra - közölte.

A Pénzügyminisztérium számításai szerint minimum száz-, de lehet, hogy százötvenezer vállalkozás választja majd 2027-től a katás adózási formát - jelentette ki Magyar Péter.

A kormányfő fontos változásnak nevezte, hogy 18-ról 22 millió forintra nő a katások bevételi értékhatára, és felemelik az ellátási alapot, így plusz juttatások járnak majd a kata mellé. Hozzátette: jelenleg a katás adózók szinte nem kapnak táppénzt, nyugdíjjogosultságot és anyasági támogatást sem.

A kata tételes adóját azért emelték, hogy a katával adózók is kaphassanak nyugdíjat, táppénzt, és más szociális ellátást - magyarázta a miniszterelnök.

Magyar Péter közölte: a költségvetés szempontjából ez "nagyjából nullás változtatás", nem a költségvetési többletbevétel volt a cél, hanem az, hogy minél több vállalkozó élhessen ezzel a lehetőséggel, és hogy "könnyítsék helyzetüket, és csökkentsék a bürokratikus terheiket".

A kormányfő a professzionális sportolók ekho-adózásának változásairól szólva azt mondta: az Orbán-kormány által hozott kivételszabályok szerint a sportolók 500 millió, az edzők és nemzetközi sportszervezetek alkalmazottai 250 millió, míg "az egyszerű földi halandók" csak 60 millió forintig adózhattak az ekho szabályai szerint.

Hozzáfűzte:

itt jellemzően profi sportolókról van szó, akik legalább tíz, de inkább több tízmillió forintot keresnek havonta. Nekik nyújtott könnyítést az előző kormány, és ezt a kiskaput zárja most be a Tisza-kormány

- mutatott rá.

Magyar Péter úgy fogalmazott: "ebből a három adóváltoztatásból, a vagyonadó bevezetéséből, a kata kiszélesítéséből, elérhetővé tételéből, és az ekho-kivételek eltörléséből látszik az, hogy a Tisza-kormány merre halad." A fejlődés felé szeretnék vinni az országot, és a kivételeket meg fogják szüntetni - közölte.

A sportklubokra vonatokozó összeférhetetlenségi szabályokról elmondta: a kormány javaslata alapján "megszabadítjuk a sportot a politikától, a pártpolitikától" és az oligarcháknak a befolyásától, és a javaslatot novemberben fogadhatja el az Országgyűlés. Látható lesz a 2027-es költségvetésben, hogy ugyan lesznek változások, de legalább annyit, egyes területeken többet fog költeni az állam a sportra, mint most - jelentette ki. Hozzátette: ez nem kizárólag a profi sportot jelenti, hanem az amatőr és a tömegsportot is.

Magyar Péter kérdésre válaszolva az üzemanyagárak kapcsán azt mondta, a környező országokhoz képest Magyarországon a legalacsonyabbak a dízel- és a benzinárak, és jóval alacsonyabbak, mint 2022-26 között voltak. Azt kell figyelni a kormánynak, hogy a kereslet hogyan változik, abból látszik ugyanis, mennyire elviselhető az ár a lakosságnak, a cégeknek - mondta, hozzátéve, nyáron és szeptemberben is nőtt a fogyasztás.

Az állampapírok miatt indított európai uniós kötelezettségszegési eljárás kapcsán Magyar Péter arra hívta fel a figyelmet, vannak más tagállamok is, ahol ugyanúgy adómentes az állampapírok hozama, ezért nem tervezi ennek megváltoztatását Magyarország. "Önmagában is sokkal menőbb a magyar állampapír, mint az Opus vagy a 4iG, vagy az amerikai techrészvények, de ha egy kis ösztönző van mellette, az nem árt" - fogalmazott.

Az előző hétvégi erdőbényei kihelyezett kormányülésről elmondta: nem születtek hivatalos kormányzati döntések, az volt a cél, hogy a kormány a meghívott vendégekkel - állami cégek vezetőivel - távlatos dolgokat meg tudjon beszélni.

A költségeket információi szerint a honvédelmi tárca állta és az ülés egy honvédségi központban volt. Ez a legolcsóbb megoldás volt, mert elhangozhatnak az ilyen üléseken nemzetbiztonsági szempontból kritikus kijelentések. Nincs tilalom arra, hogy az Országgyűlés elnökével ne tarthasson kapcsolatot a kormány - tette hozzá egy további, Forsthoffer Ágnes jelenlétét firtató felvetésre.

Magyar Péter e heti ügyészségen történt kihallgatásáról elmondta, egy órán át tartott a kihallgatása, amelyen rövid, érdemi vallomást tett, panasszal nem élt a gyanúsítás ellen. Innentől az ügyészség oldalán pattog a labda - fogalmazott.

A kormányfő szerint az ügyészségnek több lehetősége is van: a vádhalasztás, az eljárás megszüntetése, illetve vádemelés, vagy szabálysértéssé minősíti át az ügyet. Magyar Péter azt mondta, arra számít, hogy megszüntetik az eljárást ellene.

Kitért arra, hogy nagyon vastag akta készült az ügyéről, amelynek a fedőlapjára az volt írva, hogy rongálás. "Ott voltak a fényképek az áradó Dunába ugrasztott búvárokról is" - mondta, megjegyezve, az ügyészség által felkért szakértő a videófelvételeket megnézve azt állapította meg: semmilyen Dunába dobó mozdulatot nem lát.

Magyar Péter kitért arra is, hogy a sértett jogi képviselője Rogán Antal és Gulyás Gergely közös ügyvédje.

Elmondta, a 2024 júniusában indult ügy minősítése 2024 szeptemberében változott, amikor Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) akkori vezetője a mentelmi joga felfüggesztését mindenféle indoklás nélkül lopás miatt kérte az Európai Parlamenttől.

Szólt arról is, hogy a sértett "megbukott a poligráfos vizsgálaton".

Elmondta: a búvárok által kiemelt telefonról a szakértő azt mondta, sérülésmentes, mégis rongálás miatt indult ügy. Ő 18 tanú szerint sem volt agresszív, de a sértett igen - tette hozzá.

Beszélt az ügyészséget érintő problémákról, egyebek mellett megemlítve a létszámhiányt.

Hozzátette, időről időre felmerült a strukturális, a jogi környezet átalakítása; több európai országban a kormány alá van rendelve az ügyészség, az Fidesz-kormányzat működésének elején is így volt és "hatékonyabban működik".

Ha lesz új ügyészségi vezetés, át kell majd beszélniük, a kormány hogyan tud segíteni, hogy felgyorsuljanak az ügyek - mondta.

Az oligarchákat érintő Facebook-posztjáról kérdésre közölte: egyre gyakrabban kap a kormány - több áttéten keresztül - javaslatokat, hogy ha visszajuttatnak bizonyos tételeket, akkor kaphatnak-e büntetlenséget.

Nem a kormány dönt és nem is akarnak a hatóságok munkájába beleszólni - rögzítette.

Egy lehetőség van, ha minden közvagyont visszaadnak a magyar államnak és ez sem egy alku, mert a Tisza-kormány nem tud semmit tenni, de tud jó ügyvédet ajánlani. Az ítélet - adott esetben - enyhíthető a magyar jog alapján - jelezte.

A szociális szféra béremeléséről közölte: most véglegesítik a jövő évi költségvetést és zajlanak az egyeztetések a különböző fórumokon, azt kérte, ne emeljenek ki külön egy-egy ágazatot. Jelezte azt is: folynak az egyeztetések a jövő évi minimálbéremelés mértékéről is, rövidesen közlik a részleteket.

Arra a kérdésre, hogy mikorra akarja elérni a kormány, hogy a bírák leválthassák az Országos Bírósági Tanács vezetőjét, Magyar Péter azt mondta: az erről szóló törvény remélhetőleg a következő hetekben a parlament elé kerülhet, ahogy a hivatali idejüket ki nem töltő köztársasági elnökök jogosultságainak megszüntetésének kérdése is.

Magyar Péter szerint a párt- és kampányfinanszírozási jogszabályok elég szigorúak, nem azokat kell módosítani, hanem "kell egy új ÁSZ-elnök, aki nem Orbán Viktort szolgálja, hanem esetleg a magyar törvényeket".