Először adták át a Karikó Katalin alapította JATE-díjakat, a Szegedi Tudományegyetemen szombaton este rendezett gálaesten, Ilia Mihály irodalomtörténész, Tóth Ágota vegyészprofesszor és Czikkely Márton Simon orvos, doktoranduszhallgató kapták meg az elismerést.
Karikó Katalin az SZTE jogelődje, a József Attila Tudományegyetem (JATE) egykori hallgatója 2023. október 12-én jelentette be, hogy alma materének adományozza fiziológiai és orvosi Nobel-díjának replikáját, valamint a kitüntetéssel járó több mint 500 ezer dollár pénzjutalmat. Az adományra alapozva a kutató és az SZTE létrehozta a JATE-díjat az egykori József Attila Tudományegyetem emlékére, a JATE hírnevének megerősítésére, a kiválóság és a szegedi tudományosság elismerésére.
Karikó Katalin az ünnepségen úgy fogalmazott, mindig büszke volt arra, hogy a JATE-n tanult. Azoknak akik az 1960-as és az 1990-es évek között itt tanultak nemcsak az egyetem volt közös, hanem a sorsuk és az is, ahogy éltek.
A professzor hangsúlyozta, a JATE-díjjal szeretne tisztelegni egykori tanárai előtt, megköszönni áldozatos munkájukat.
Rovó László rektor úgy fogalmazott, a JATE-díj nevében és szellemiségében is ötvözi a hagyománytiszteletet és az innovációt. Az egyetem múltjára utal nevében, ugyanakkor új aspektust jelenít meg azzal, hogy a lehetséges díjazottakat az egyetemi közösség tagjai jelölhetik. Szintén egyedi ez az elismerés abból a szempontból is, hogy három kategóriával lefedi a teljes szegedi egyetemi polgárságot.
allgatói kategóriában Czikkely Márton Simon kapta az elismerést, aki orvosként szerzett diplomát az SZTE-n. Jelenleg doktoranduszhallgató, kutatási területe a bakteriális genommérnökség és az antibiotikum-rezisztencia. Tíz publikációja jelent meg vezető folyóiratokban, emellett fontos tudománykommunikációs munkát végez.
A JATE-díj alumnus kategóriájának első kitüntetettje Ilia Mihály irodalomtörténész. Az "egyszemélyes intézményként" emlegetett irodalmár felsőfokú tanulmányainak kezdete, 1953 óta a szegedi egyetemhez tartozik. Irodalomtudósként közölt publikációi közül kiemelkednek a Nyugat folyóirat első nemzedékéről, valamint a Juhász Gyuláról és Ady Endréről írt tanulmányai. Fontosak a kritikái, amelyekkel az élő irodalmat kísérte, érzékenyen és empátiával. Tanári és szerkesztői tevékenysége teszi unikálissá a Tiszatáj folyóirat egykori legendás főszerkesztőjének munkásságát.