ÉVOSZ: Magyarországon a megrendelések, a másik három visegrádi országban a kapacitások hiánya akadályozza az építőipart
Tovább növekedhet a visegrádi négyek (V4) építőipara, de az egyes országok eltérő kihívásokkal szembesülnek: az iparág fejlődését Magyarországon továbbra is a megrendelések hiánya, a másik három visegrádi országban már inkább a fizikai kapacitáskorlátok határozzák meg - közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) kedden az általa készített, 2026-27-re vonatkozó V4 építőipari piaci körképe alapján.
Magyarországot tekintve kiemelték, az idén még hiányozni fognak a megrendelések, de a jövő év az uniós forrásokra támaszkodó, strukturálisan kiegyensúlyozottabb építőipari modellbe való átmenet lehetőségét hozhatja el, a kapacitások rendelkezésre állnak.
A közlemény szerint Lengyelország az európai építési piac egyik legígéretesebb területe, amely 2026–2029 között évente átlagos 3,9 százalékkal bővülhet. A piacot az uniós helyreállítási alapok masszív beáramlása fűti.
Rámutattak, hogy a cseh építőipar 2025-ben az elmúlt 25 év egyik legjobb eredményét produkálva 10,9 százalékkal nőtt, így a 2026-ra és 2027-re várt mérsékelt (1,3–1,4 százalékos) volumenbővülés ennek a magas bázisnak a fenntartása.
Csehországban a fejlődés legnagyobb gátja a kritikus munkaerő- és géphiány, a vállalatok humánerőforrás-kihasználtsága eléri a 93–95 százalékot, és a cégek több mint harmada a munkaerőhiányt nevezi meg a növekedés legfőbb akadályának. A szektort az állami infrastrukturális és energetikai megrendelések tartják mozgásban.
Közölték, a korábbi évek kiugró teljesítménye után a szlovák építőipar 2026-ban lassul, a várható reálnövekedés 2–3 százalék körül stabilizálódik. Az ágazatot jelenleg szinte kizárólag a Helyreállítási Terv forrásainak lehívása tartja életben a mélyépítési szektorban.
Ez az egyoldalú függőség azért is kritikus, mert a magánszektor és a lakásépítési piac drasztikusan zsugorodik.
Emiatt az ágazat legfőbb strukturális kockázata a 2027-re előrejelzett "finanszírozási szakadék": az uniós források kifutásával és a feszített állami költségvetés miatt komoly beruházási űr keletkezhet, amit a magánszektor nem lesz képes áthidalni, ha nem sikerül magántőkét bevonni.
A V4-régióban a növekedés kulcsa a 2026-os évtől a változásokhoz való sikeres alkalmazkodás lesz.
A pénzügyi likviditás önmagában már nem elegendő a növekedéshez: a demográfiai hanyatlás és a vendégmunkásoktól való függés miatt a régióban azok a vállalatok lesznek a nyertesek, amelyek képesek iparosítani az építési folyamatokat (előregyártás, moduláris építészet) és digitalizálni működésüket - ismertette közleményében az ÉVOSZ.