Az élődonoros veseátültetések számának növelésére és azok biztonságának fokozására úgynevezett ikerműtőt alakítottak ki a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának (DEOEC) sebészeti intézetében. Ezzel megteremtették a párhuzamos operáció lehetőségét: amíg az egyik műtőben a donorból kiveszik a vesét, addig az attól egy ajtóval elválasztott másik műtőben előkészítik a beteget a beültetésre, s a kioperált szervet perceken belül megkaphatja a páciens.
Asztalos László egyetemi docens, aki 1991-ben az első úgynevezett kadáver eredetű - agyhalottból kivett - vese átültetését végezte Debrecenben, elmondta: azóta a tanszékükön 798 veseátültetés történt, jelenleg 452 beteg gondozását végzik.
Az első élődonoros veseátültetést 2010 márciusában végezték Debrecenben, eddig összesen három ilyen beavatkozás történt; ezek számát jelentősen növelheti az új ikerműtő átadása, abban áprilisban kezdődik meg a munka.
Az élődonoros veseátültetésnek a műtőkapacitás nem, sokkal inkább a donorok egészségi állapota szab határt - fejtette ki a szakember. Hozzátette: 12 vesebeteget készítettek fel a transzplantációra, s megvizsgálták azok családtagjait, akik felajánlották a szervüket, de egyikük sem alkalmas donornak.
Balla József professzor, a nephrológiai tanszék vezetője és Molnár Csilla, az intenzív terápiás tanszék helyettes vezetője egyaránt arra hívta fel a figyelmet, hogy szemléletváltásra van szükség az élődonoros veseátültetésekkel kapcsolatban. A szervek felajánlása ugyanis nem jelent kockázatot a donornak, viszont életesélyt és jelentős életminőség-javulást eredményez a vesére szorulónak - fűzték hozzá.
A debreceni sajtótájékoztatón ott volt egy fiatal testvérpár, két nő, akik közül a kétgyermekes idősebb nővér odaadta az egyik veséjét az egygyermekes húgának. Utóbbit - mint a szavaikból kiderült - nehéz volt meggyőzni a beavatkozásról, de nővére a "sarkára állt", s ma mindketten egészségesek, és nagyon büszkék egymásra.