A kormány szeretne változást elérni abban, hogyan kommunikáljanak a sajtó képviselői és a tartalomgyártók az érzékeny, gyermekeket érintő témákról - közölte a szociális és családügyi miniszter a Facebook-oldalán, ahol öt lépésben foglalta össze a traumaérzékeny tartalomgyártás fő pontjait.
Kátai-Németh Vilmos szerint a sajtó képviselőinek és a tartalomgyártóknak az érintett témák tálalása során tisztázniuk kell magukban, hogy miért foglalkoznak az üggyel, ugyanis a traumaszenzitivitás alapja, hogy nem használják ki és fel a másikat, s a cél nem lehet önös érdek.
Hozzátette,egyszerre kell figyelni az érintett sérülékenységére, és próbálni megmutatni az erőforrásait. "A traumaérzékeny látásmód abban is megjelenik, ha a rendszer szintű problémákra is felhívod a figyelmet" tanácsolta a tartalom-előállítóknak a miniszter
.Harmadsorban kitért arra is, hogy a szavaknak erejük van, így a nyelvhasználat során kerülni kell azokat a szavakat, amelyek az "érintettet stigmatizálják, vagy úgy tüntetik fel a bántalmazást, mintha ő is közrejátszott volna benne". Kiemelte, nem szabad megbélyegző, obszcén, durva vagy trágár megfogalmazást használni akkor sem, ha az előállító tudja, hogy az figyelemfelhívó, és ezáltal akár több emberhez eljuthat az adott hír.
A negyedik, "do no harm alapelv" szerint az érintett, az áldozat vagy a túlélő jólléte alapvető fontosságú, azaz a sajtó munkatársa vagy a tartalomgyártó nem okozhat neki kárt. Figyelnie kell arra is, hogy a közönségében a közvetlen érintetten és az ő családján, barátain kívül más, hasonló ügyek érintettjei is ott lehetnek, és náluk az ismételt traumatizáció kockázata mindig magasabb.
Érdemes ezért felívni a figyelmet arra, hogy milyen tartalom következik - mutatott rá Kátai-Németh Vilmos, jelezve: segíteni kell az esetleges érintetteket abban is, hogy hova fordulhatnak, ha beszélni szeretnének, ha segítségre van szükségük.
- tanácsolta.
Az ötödik pontban arról írt Kátai-Németh Vilmos, hogy az áldozat magánéletének védelme fontos alapelv, amelynek jóval szélesebb a tartalma annál, mint hogy ne legyen felismerhető.
Az érintett jogainak védelme nem csupán annyit jelent, hogy a nevét nem hozzák nyilvánosságra, és az arcát eltakarják: joga van ahhoz, hogy megfelelő és teljes körű tájékoztatást kapjon, hogy elmondhassa a véleményét, az pedig számítson is, s joga van ahhoz is, hogy ne érje bántás, visszaélés vagy kihasználás - írta a tárcavezető.