Április végéig az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 3849,8 milliárd forint hiánnyal zárt. A központi alrendszer négyhavi hiánya az egész évre tervezett összeg 91,3 százalékát teszi ki és 31,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál - jelentette pénteken kiadott részletes tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).
A tájékoztatás szerint a központi költségvetés 3743,4 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 43,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 150,3 milliárd forintos hiányt mutattak.
Áprilisban egy hónap alatt a központi alrendszer 429,4 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 376,4 milliárd forintos deficittel.
A központi alrendszer április végi 14 248,4 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 1354,1 milliárd forinttal, 10,5 százalékkal magasabbak. A 18 098,2 milliárd forint összegű kiadás 2273,4 milliárd forinttal, 14,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatát.
A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,2 százalékkal magasabban alakultak.
A 2026. év első négy hónapjában általános forgalmi adóból 2968,5 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 188,8 milliárd forinttal, 6,8 százalékkal haladja meg. A jövedéki adóból származó bevétel az első négy hónapban 499,0 milliárd forintot tett ki, 22,0 milliárd forinttal, 4,6 százalékkal nőtt. A bértömeg növekedésének, a családi kedvezmények kiterjesztésének és az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetéseknek az együttes hatására a személyi jövedelemadó bevétel 1691,6 milliárd forint volt, 99,3 milliárd forinttal, 6,2 százalékkal több az egy évvel korábbi összegnél.
Az uniós programok bevételei mérlegsoron április végéig 445,1 milliárd forint bevétel keletkezett, az 1894,0 milliárd forint törvényi előirányzat 23,5 százaléka. A teljesült bevételből 404,2 milliárd forint az uniós, 27,8 milliárd forint az egyéb bevételekhez, illetve 13,1 milliárd forint az uniós támogatások utólagos megtérüléséhez tartozik - jegyezte meg a PM.
Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Április végéig - a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjjal és ellátással együtt - nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 3099,4 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1030,1 milliárd forint kifizetése történt meg.
Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatására 2026 első négy hónapjában fordított, összesen 1000,9 milliárd forint kifizetés 77,7 milliárd forinttal lett magasabb az előző év azonos időszakánál a közösségi közlekedési, valamint a közüzemi szolgáltatások teljesítésére fordított támogatási igények kifizetéseinek eltérő ütemezése miatt.
A lakástámogatásokra fordított 175,7 milliárd forintot kitevő költségvetési kiadások főként a Vidéki Otthonfelújítási Programhoz kapcsolódó támogatások miatt jelentősen, 128,0 milliárd forinttal emelkedtek.
A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron 2026 első négy hónapjában 3615,3 milliárd forint kiadás teljesült, ez 19,9 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A kiadásból 2448,1 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, amely tartalmazza a fegyveres és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek részére kifizetett 2026. évi szolgálati juttatás ("fegyverpénz") összegét is - derül ki a jelentésből.
A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 973,4 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás április végéig 818,8 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előző évhez képest, ami az eltérő hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyarázható.
A központi költségvetés adóssága 2026. április végéig 2801,5 milliárd forinttal emelkedett. A nettó forintkibocsátás 1908,6 milliárd forinttal növelte az adósságot és finanszírozta a költségvetési hiány egy részét, a 1868,1 milliárd forint összegű nettó devizakibocsátás pedig a hiány finanszírozása mellett hozzájárult devizabetétállomány növekedéséhez. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése 981,7 milliárd forinttal csökkentett az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét - olvasható a jelentésben.