Az önkormányzati adósságállományok nem összemérhetőek, az elavult számviteli törvény számtalan lehetőséget biztosít a tényleges kötelezettségek elrejtésére – derül ki Kósa Lajos, a hajdú-bihari megyeszékhely fideszes városvezető Figyelőnek adott interjújából.
Részletek a Kósa Lajossal készült interjúból:
Kósa Lajos a devizahiteleseket megsegítő fideszes javaslatokról, a 8 pont jövőjéről:
„Mindenképpen szeretnénk a parlament elé terjeszteni a pontokba szedett elvekből következő javaslatokat, de most a kompromisszumon van a hangsúly. Emlékezzünk ifjú korunkra! Ha randevút kértünk egy lánytól, és ő elfogadta, akkor sem gyártottunk B tervet arra az esetre, ha rosszul sülne el a találka. Most is hiszek abban, hogy kompromisszumra fogunk jutni.”
Kósa Lajos az önkormányzatok jövő évi költségvetésével, adóságállományával kapcsolatban elmondta:
„…Már a kampányban is jeleztük, hogy újra kell gondolni a települések feladatait. Egy biztos: alapvetően nem fog romlani az önkormányzatok költségvetési pozíciója.”
„…Tisztában kell lennünk azzal, hogy az önkormányzati világnak mennyi az elköteleződése – szándékosan nem hitelállományt mondok. A végösszeg valahol 1000 milliárd forint körül van, plusz-mínusz 10 százalék. Ez óriási összeg ugyan, de a mintegy 20 ezer milliárd forintos állami adósságállományhoz képest nem olyan nagy.”
Kósa Lajos a Fideszen belüli önkormányzati lobbiról:
„Az önkormányzati világ sosem látott súllyal van jelen a kormánypárti frakcióban. Az első száz nap alapján nyilvánvaló, hogy törvényalkotó erőként jelentek meg a polgármesterek: az önkormányzatokra vonatkozó szabálymódosítások zömét ők terjesztették elő. Hogy csak egyet említsek: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól visszavettük a helyi iparűzési adó beszedési jogát. (…) A helyi választójogi és az eljárási törvény is polgármesterek előterjesztése volt. Helyes, ha a parlamenti és az önkormányzati képviselők megválasztásának módját nem a kormány, hanem saját előterjesztéseként tárgyalja az Országgyűlés. Ne az legyen az olvasat, hogy hoppá, a kormány akarja meghatározni, az ellenőrzésére jogosult szervezetet miként választják az emberek.”
Kósa Lajos az önkormányzati választások ciklusfelező időben történő megtartásáról:
„Ami a választásokat illeti, első lépésben csökkentettük az önkormányzati testületek létszámát, valamint eldöntöttük, hogy 2014-ben kisebb, körülbelül 200 fős parlamentet választ az ország; ennek mikéntjét jövő tavasszal rendezzük. Azt is ekkor szándékozunk eldönteni, miként alakítjuk egymáshoz képest az országgyűlési, az önkormányzati és az uniós választásokat. Mind közül nyilván a parlamenti választás a legfontosabb, a többit hozzá kell gombolni. Az önkormányzati választásokra számos jó megoldás létezik a világban. Egy lehetőség a ciklusfelezőre való elcsúsztatás. Egy másik, hogy területi egységenként különböző időben zajlik. Ez is jó lehet. Gond az egyidejűséggel van. (…) Az egyidejűség azért baj, mert csökkenti a választói ellenőrzés, visszacsatolás lehetőségét. Négyévente csak egyszer. És ciklusonként kétszer? Megfontolandó...”
Kósa Lajos a fociról és a Lokiról:
„Vannak olyan sportágak, a foci ilyen, amelyek a fejlett országokban kifejezetten jótékonyan hatnak a GDP növekedésére, ennek viszont megvannak az előfeltételei. Ha megnézik a debreceni labdarúgást üzemeltető cég működését, az honi viszonyok között üdítő kivételnek számít, mert a Loki nyereséges. Ezért saját erőből utánpótlásközpontot épít, abból a pénzből, amit megkeresett, s ehhez jön majd a stadion, amely már középtávon is hozza, nem pedig viszi a pénzt.”
A Gyurcsány kormány egyes intézkedéséről
„…Nagy baj, hogy a Gyurcsány-féle Nemzeti Fejlesztési Terv gyenge központi elképzelések és megvalósítási képesség mellett, rendkívül alacsony hatékonysággal zajlott. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem kellenek a tornaterem-felújítások és a városközpont-rehabilitációk. Dehogynem. Csak olykor vannak fontosabb kérdések.”
A teljes interjú a Figyelő 12-15. oldalán olvasható