Az idén második alkalommal megrendezett Debreceni Egyetem Napján a gazdag programokon kívül több, a keleti régió informatikai fejlesztését is előmozdító megállapodás született, szó esett a kutatóegyetemmé válásról, valamint a külhoni magyar nyelvű felsőoktatás további stratégiai fejlesztéséről.
A február 6-án három helyszínen zajló fórumon az informatika környezetbarát kihívásai, a 14. századig visszanyúló, kiváló német-magyar tudományos-kulturális kapcsolatok, valamint a magyar nyelv megőrzésének határon túli kérdései kerültek terítékre.
Tízéves a debreceni egyetemi integráció
Összevont jubileumi szenátusi ülésen emlékezett meg a debreceni felsőoktatási integráció első évtizedéről a fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Debreceni Egyetem. Az ünnepségen Kósa Lajos, Debrecen polgármestere az egységes egyetem létrehozását és működtetését a debreceni felsőoktatás egyik legnagyobb eredményének értékelte, amit a város a maga eszközeivel mindig igyekezett támogatni.
A város és az egyetem kapcsolatát szorosnak és perspektivikusnak értékelte, és kiemelte, hogy további lehetőségek rejlenek a gazdasági eredményeket produkáló k+f együttműködések ösztönzésében és az egészségügyi ellátásban. Debrecen azt a célt tűzte ki maga elé, hogy helye legyen a felsőoktatásáról híres európai középvárosok között. Mint megfogalmazta, ehhez a Debreceni Egyetemnek az ország egyik legjobb egyetemévé kell válnia, és be kell kerülnie a kiemelkedő európai egyetemek sorába is.
Infokommunikációval a CO2 csökkentéséért
Több tízmillió tonnával csökkenhet a széndioxid kibocsátás, ha kellően kiaknázzuk az infokommu-nikáció kínálta lehetőségeket – hangzott el a „Green IT – klímavédelem az informatikában című fórumon, a Debreceni Egyetem Napján. A videokonferenciák, a webalapú számlázási rendszerek, az e-kereskedelem és az úgynevezett flexi-work (távmunka) jelenléte is ékes bizonyítéka annak, hogy a klímavédelem ma már az informatikában is jelentős szerepet játszik. Az IT-konferencián Dr. Mihálydeák Tamás, a Tudományegyetemi Karok elnökhelyettese beszámolt arról, hogy a Debreceni Egyetem a Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter gesztoraként segíti az informatikai szakemberek letelepedését a keleti régióban, hozzájárulva a térség infokommunikációs fejlesztéséhez. Az elő-adásokat követően Dr. Fésüs László rektor és Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. elnök-vezérigazgatója együttműködési keretmegállapodást írt alá a kölcsönös tudás-transzfer megvalósításának, a gazdaság és a felsőoktatás szereplői közötti kapcsolatoknak a támogatásá-ra. Fábián István, a Tudományegyetemi Karok elnöke pedig az integrált városi infokommunikációs hálózat, a DCIX (Debrecen Communication and Internet eXchange) kiépítésére irányuló szán-déknyilatkozatot látta el kézjegyével.
Hálózatépítéssel a külhoni magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztéséért
A magyarság megőrzését és a felsőoktatási intézmények együttműködését támogató kisebbségi- és kutatási stratégiákról tárgyaltak a szakemberek a Debreceni Egyetem Napján. A környező országok magyar nyelven oktató felsőoktatási intézményeinek fórumán ezúttal már 16 egyetem és főiskola képviseltette magát. Az intézmények vezetői - visszautalva a tavalyi konferencián elhangzottakra és az aláírt szándéknyilatkozatra - arra hívták fel a figyelmet, hogy globális rendszerben való gondolkodás szükséges a fejlődéshez, továbbá meg kell szabadulni a „határontúliság” kapcsán kialakult sztereo-típiáktól. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a rövid távú egyensúlypolitika helyett hosszú távú stratégiára van szükség a felsőoktatási intézmények támogatásában. A szakmai fórumon idén is részt vett és felszólalt Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, aki hangsúlyozta a magyarországi és külhoni együttműködés fontosságát a stratégiák kialakítása során, az elkövetkező évek feladatának pedig az oktatás és a tehetséggondozás területén végbemenő hálózatépítést nevezte meg. A fórumon a Tudományegyetemi Karok és a Munkácsi Állami Egyetem Humán Pedagógiai Kollégiuma együttműködési keretmegállapodást kötött közös kutatási projektek, továbbképzések támogatására.
Fókuszban a német kapcsolatok
Dorothee Janetzke-Wenzel, a Németországi Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete fővédnökként vett részt a Debreceni Egyetem Napján a szerteágazó német kapcsolatokat feltáró szak-mai előadássorozaton. A diplomata áttekintette a magyar-német kulturális és tudományos együtt-működés aktuális kérdéseit, kiemelve a Német Külügyminisztérium, a Német Felsőoktatási Csere-szolgálat (DAAD) és az OKM szerepét az élénk kétoldalú kapcsolatok fenntartásában. Beszámolt arról is, hogy míg jelenleg 420 különböző, intézményesített felsőoktatási együttműködés tartunk nyilván a két ország között, tapasztalatai alapján a közös alkalmi együttműködések száma ennek a többszöröse. Kiemelte, hogy a népesség arányát tekintve világviszonylatban máig Magyarországon a legmagasabb a tekintélyes Humboldt kutatói díjat kiérdemlő tudósok száma (15). Dr. Gaál István egyetemi tanár előadásában bemutatta az 1970-es évek óta egyre szélesedő együttműködést a DE és a német felső-oktatási intézmények között. Az egyetem karainak és intézeteinek 47 német egyetemmel van szerző-dése, az egyik legrégebbi együttműködés a Paderborni Egyetemmel áll fenn. A DE legtöbb Eramus-ösztöndíjasa német egyetemeken tanul: az elmúlt tanévben 62 diák összesen 404 hónapot töltött Németország egyetemein, ez az Erasmus-program keretében kiutazók egyötödét tette ki. A DE szá-mos, különböző tudományterületen aktív oktatója és kutatója részesült Humboldt- és DAAD-ösztön-díjban. A professzor kiemelte, hogy az egyetem a továbbiakban is szeretne ezekkel a lehetőségekkel élni, de új együttműködési formákat is keres, amelyek a tudománypolitika mai kihívásaihoz és az egyéni karrierépítés korszerű kritériumaihoz egyaránt illeszkednek.