Kihirdették a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményi központjára kiírt építészeti tervpályázat nyerteseit

sa Lajos (Fidesz-KDNP), Debrecen alpolgármestere azt mondta, a gyűjteményi központ a város számára jóval több mint egy háttérintézmény: ez az a tudásbázis, amely Debrecent a magyar természettudomány egyik legfontosabb központjává emeli.

Emlékeztetett rá, hogy a kormány döntése alapján a Magyar Természettudományi Múzeum új debreceni kiállítóépülete és gyűjteményi központja - amely két, egymáshoz közel álló helyszínen, a Nagyerdőben, illetve az egyetemi science-parkban épül fel -, Közép-Európa meghatározó kulturális-tudományos közösségi intézménye, valamint Európa legmodernebb és egyik legnagyobb természettudományi kiállító- és kutatóhelye lesz.

Ez a központ hosszú távon Debrecen szellemi erejét növeli, és nemzetközi szinten is láthatóvá teszi a várost a tudomány térképén - jegyezte meg.

Hozzátette:

ez a projekt - a kiállítótérrel és a gyűjteményi központtal együtt - nem gyorsan megtérülő beruházás Magyarország számára, hanem hosszú távú befektetés a tudásba, a kutatásba, a természeti örökség megőrzésébe, és abba, hogy Magyarország a jövőben is versenyképes tudományos központ legyen.

Barcsa Lajos szerint bár a nyertes pályamű kihirdetése mérföldkő a beruházásban, még csak az első lépés egy hosszú folyamatban. Az alpolgármester reményét fejezte ki, hogy a két épületkomplexumot jelentő, általa több tízmilliárd forintra becsült beruházás "az elkövetkező években meg fog tudni valósulni Magyarország kormánya támogatásával".

Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója hozzátette: a nemzet több mint 100 éve vár arra, hogy saját, önálló természettudományi múzeuma legyen, ahol elhelyezheti és a mai kor igényeinek megfelelően bemutathatja a jelenleg 11 milliós tételszámú gyűjteményt.

Az új kiállítóépület és a kapcsolódó gyűjteményi központ az intézmény és a gyűjtemény igényeire szabott, az általa vállalt ismeretterjesztő és kutatási tevékenységet maximálisan támogató, a természeti környezettel harmonikus egységben működő egységet alkot

– emelte ki, megjegyezve, hogy a múzeum gyűjteménye a legnagyobb hazai közgyűjtemény, nagy része kutatási célokat szolgál, rendkívül értékes, ezért nagyon fontos, hogy végleges megoldást találtak az elhelyezésére.

Bernert Zsolt méltatta a tervezett épületek debreceni elhelyezését is: a kiállító tér jól megközelíthető helyen, a Nagyerdőben, a gyűjteményi központ pedig ettől nem messze, egyetemi infrastruktúrában valósul meg.

Utóbbi kapcsán azt mondta, a Debreceni Egyetemmel szorosan együttműködve alakítják majd ki a kutatási területeket, a doktori iskolákat, a tanszékekkel az oktatási anyagokat, amelyek lehetővé teszik a színvonalas kutatói, oktatói és hallgatói munkát.

Kun Ferenc, a Természettudományi Múzeum debreceni épületkomplexumának megvalósításáért felelős Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. ügyvezetője annak kapcsán, hogy a kiállító épület és a gyűjteményi központ elhelyezkedése a városon belül kettéválik azt mondta, a szétválasztásuk nem újdonság, sokkal inkább nemzetközi trend, amely jobban szolgálja a látogatói, illetve a kutatói igényeket.

A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményi központja - Közép-Európában egyedülálló zöldmezős beruházás keretében - csaknem 43 ezer négyzetméteren világszínvonalú gyűjteményi- és látványraktáraknak, kutatóműhelyeknek ad majd otthont

- hangzott el a tájékoztatón.