Vajúdtak a hegyek, s született egy rendelet
Quintus Horatius Flaccus, ókori római költhíressé vált mondása - Vajúdnak a hegyek, s nevetséges egér születik- napjainkban így szólna:
Vajúdtak a hegyek, s született egy rendelet.
Már a nemzeti jogszabálytárban is olvasható, hogy 2023. április 28-tól hatályos a veszélyhelyzet ideje alatt egyes szervezetek működésére vonatkozó, továbbá egyes közigazgatási eljárási szabályok megállapításáról szóló 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet.
A rendelet 6. §-a így „rendelkezik”:
„6. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény szerinti közgyűlésen az érintett a jogait személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolhatja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon”
Legyünk nagyvonalúak. A pápalátogatás előtti pillanatokban elfelejtették a rendelet előkészítői megnézni a társasházi törvényt, s pontosan idézni, hogy szervezeti-működési szabályzata van a társasházaknak. (nem szervezeti és működési). Attól is tekintsünk el, hogy hónapok óta küldözgetik a közös képviselők-társasházkezelők különböző szervezetei a társasházi törvény módosítására vonatkozó javaslataikat, mert erre talán később is sor kerül(het.)
Koncentráljunk a lényegre: a személyes megjelenés helyett online jelenlét is lehet(ne).
A nagyvonalúan osztogatott lehetőség-szerencsére- a tulajdonosok közösségére bízza döntést: akarják-e ezt a „jelenlétet” a szervezeti-működési szabályzatban rögzíteni.
Néhány apróságnak nem nevezhető kérdést kellene körüljárni:
-A kép- és hangrögzítésre egyaránt alkalmas program melyik legyen; ennek költségeit ki viseli?
-A tulajdonostárs rendelkezzen internet kapcsolattal, és olyan eszközzel, ami alkalmas kép és hang egyidejű továbbítására
- A közgyűlésen történtekről szükséges-e élő közvetítést küldeni a távollévő tulajdonostársnak?
-Meghatározhatja-e a közgyűlés a kapcsolattartás programját?
- Kötelező-e a távollévő tulajdonosok email címének megadása? Hogyan lesz azonosítható a tulajdonos? Mi történik, ha a távoli kapcsolat végén több tulajdonostárs van, akik közösen –ott a távolban – kívánnak élni online jogosítványukkal?
- Hogyan garantálható „idegenek” kizárása a távoli kapcsolatban lévők közül? Mi lesz a szavazás pontos menete?
- Ki és mikor köteles elkészíteni az ehhez az eljáráshoz szükséges adatvédelmi szabályzatot?
- A felmerülő költségeket kik és milyen arányban viselik?
Kezdetnek talán ennyi kérdés elég! Az elmúlt 19 év párszáz közgyűlésének eddigi tapasztalataira hagyatkozva, nyugodtan mondhatnám: sokára lesz még általános gyakorlat az online részvétel.
Hajdu István