Az Európai Unió külügyi tanácsa további nyolc iráni személyt és egy szervezetet vett megszorító intézkedések hatálya alá az emberi jogi jogsértések szankcionálására létrehozott korlátozó intézkedések jegyzéke alapján - közölte az uniós tanács kedden.
A tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli ülésén az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében elfogadott szankciós rendelkezés nyolc érintettje az iráni állami szervek nevében Iránon kívül elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek, különösen bírósági eljárás nélküli, azonnali és önkényes kivégzésekért és gyilkosságokért, valamint olyan emberek erőszakos eltüntetéséért, akiket az ország vezetése intézkedései vagy politikája ellenzőinek vagy kritikusainak tartanak.
Az EU továbbá jegyzékbe vette az iráni hírszerzési és biztonsági minisztériumhoz (MOIS) kapcsolódó úgynevezett Zindashti hálózatot, amely számos erőszakcselekményt hajtott végre, többek között meggyilkolt iráni máskéntgondolkodókat és a kormány intézkedéseit vagy politikáját bíráló embereket.
A közlemény szerint az Európai Unió támogatását fejezi ki az iráni nép olyan jövőre irányuló alapvető törekvése iránt, amelyben egyetemes emberi jogaikat és alapvető szabadságaikat tiszteletben tartják, védik és érvényesítik. Az Európai Unió megerősíti elkötelezettségét egy átfogó politikai megközelítés mellett, amely figyelembe veszi a rendelkezésére álló összes lehetőséget, és a kölcsönös tisztelet alapján készen áll a párbeszédre, amennyiben az érdekek egyeznek - írták.
Emberi jogi jogsértések miatt az EU továbbá öt orosz állampolgárt is szankciós jegyzékbe vett. Az érintettek visszaélésekért, valamint a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért felelősek Oroszországban - írták.
A megszorító intézkedések az orosz igazságszolgáltatás azon tagjaira vonatkoznak, akik kulcsszerepet játszottak Alekszej Gorinov orosz ellenzéki politikus és aktivista, volt önkormányzati képviselő üldözésében, a bebörtönzésére vonatkozó ítélet meghozatalában - tájékoztattak.
- fogalmaztak.
Az uniós Külügyek Tanácsa emellett hét embert és három szervezetet vett fel a Moldova önállóságának és függetlenségének destabilizálására, aláásására vagy fenyegetésére irányuló intézkedésekért felelősökkel szemben bevezetett szankciós jegyzékbe.
Az intézkedések az emigrációban élő Ilan Shor üzletember vezette, mostanra betiltott ellenzéki Sor párthoz közeli munkatársakat célozzák, akik aktívan részt vettek szavazatvásárlási rendszerek működtetésében az elnökválasztások és a 2024-es EU-csatlakozásról szóló alkotmányos népszavazás idején, valamint vesztegetésben, amelynek célja több moldovai politikus korrupciója volt - írták.
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa listára vette az A7 nevű, Moszkvához kötődő moldovai vállalatot is, amelyet - mint írták - az elnökválasztások és a 2024-es EU-csatlakozásról szóló népszavazás befolyásolására használtak. A tanács szankcionálta az Ilan Shor által létrehozott Győzelem nevű politikai tömörülést, amely - mint írták - hamis információk terjesztésében és szavazatvásárlási rendszerekben vett részt. Az uniós tagállamok külügyminiszterei végezetül a 2024-es elnökválasztáson való választási beavatkozás elősegítése miatt jegyzékbe vették a moldovai kulturális oktatási központot - tájékoztattak.
Az uniós külügyi tanács továbbá három embert vett a Haitival szemben bevezetett megszorító intézkedések hatálya alá. A tagországok külügyminiszerei olyan emberekre terjesztették ki az uniós szankciókat, akik bűncselekményekben és bandák közötti erőszakban vettek részt Haitin, és ezért - mint írták - felelősek az ország békéjét, stabilitását és biztonságát veszélyeztető cselekményekért. A három bandavezér gyermekek erőszakos toborzásáért, emberrablásért, gyilkosságokért, valamint szexuális és nemi alapú erőszakért felelősek.
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa továbbá arról határozott, hogy 2026. július 29-ig megújítja a Haiti békéjét, stabilitását és biztonságát fenyegető, illetve az országban a demokráciát és a jogállamiságot aláásó emberek és szervezetek ellen hozott korlátozó intézkedések uniós keretét, mivel - mint kiemelték - továbbra is aggályokat vetnek fel a régió stabilitását aláásó, tartós és destabilizáló bűnözői tevékenységek, többek között a bűnbandák közötti magas fokú erőszak.