1000 kilométer a szavazásért

z átjelentezők száma minden korábbi rekordot megdöntött. Eddig a 2022-es országgyűlési választás előtt kerültek bele a legtöbben külképviseleti névjegyzékbe, valamivel több mint 65 ezren. A mostani szám jó 30 százalékkal nagyobb ennél, és április 2-án 16 óráig, azaz csütörtök délutánig még van lehetőség átjelentkezni.

Magyarországon a választási törvény a külföldi szavazás esetében különbséget tesz azok között, akiknek van magyarországi lakcímük, és azok között, akiknek nincs. Akiknek nincs, azok levélben szavazhatnak az országgyűlési választásokon, igaz, csak pártlistára, egyéni jelöltre nem. A magyarországi lakcímmel rendelkezők, de a szavazás idején bármilyen okból külföldön tartózkodók viszont csak a külföldön kialakított szavazókörökben adhatják le a voksukat, ők nem voksolhatnak levélben.

Politikai ügy a külföldön élő magyar szavazása

A magyar lakcímmel nem rendelkezőket a közbeszédben gyakran azonosítják a határon túli, kettős állampolgársággal rendelkező magyarokkal, a külképviseleten szavazókat pedig a nyugatra emigrált magyarokkal. Fontos leszögezni, hogy a törvényben természetesen nincs ilyen kitétel, nem járnak valakinek azért többletjogok azért, mert határon túli magyar.

Ettől függetlenül a valóság erősen közelít a közvélekedéshez. A határon túli magyarok jelentős többsége kormánypárti, és a 2022-es levélszavazáson az érvényes szavazatok több mint 93 százaléka a Fidesz-KDNP-re érkezett (ez 251 ezer szavazatot és 2 mandátumot jelentett a kormánypártnak). A külképviseleteken szavazók között eközben sokan vannak olyanok, akik nyugatra mentek tanulni, dolgozni, vagy csak éppen külföldön járnak a választás idején, a körükben pedig jellemzően kisebb a kormánypárt támogatottsága.

Pontos számot itt nehéz mondani, mert a külképviseleti szavazatokat hozzáadják a hazai választókörzetekben leadott voksokhoz a szavazatszámlálásnál. Jellemző azonban, hogy négy éve Budapest 16. kerületében az ellenzéki jelölt a külképviseleti szavazatok összeszámlálása után tudta megfordítani a versenyt a kormánypárt jelöltjével szemben.

A Tisza Párt a mostani választás előtt komoly kampányt épített fel arra, hogy minél több külföldön élő, de magyar lakcímmel rendelkező embert buzdítson szavazásra. Ez nem véletlen: a legutóbbi EP-választáson, 2024-ben a Tisza több mint 50 százalékot kapott a külképviseleteken, míg a Fidesz csak 19 százalékot ért el. Az országos támogatottsága ekkor a Tiszának 30, a Fidesznek 45 százalék körül alakult.

Sokan vannak, akik nem élnek a választójogukkal

A magyarországi gyakorlatot korábban megtámadták az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A testület azonban elutasította a keresetet, azzal a magyarázattal, hogy mivel a lakcímmel nem rendelkezők csak listára szavazhatnak az országgyűlési választáson, a lakcímmel rendelkezők viszont egyéni képviselőjelöltekre is, ezért elfogadható, hogy a szavazási lehetőségeik is különböznek.

Fontos még megjegyezni, hogy 2022-ben nagyjából ötödannyian szavaztak külképviseleten, mint levélben: kicsivel kevesebb, mint 52 ezer ember élt a lehetőséggel. Azt pontosan nem tudjuk, hogy hányan élnek külföldön, és azt sem, hogy közülük hányan utaztak haza a választási idejére. De az biztosnak tűnik, hogy a külföldön élő, de hazai lakcímmel rendelkező magyaroknak egy jelentős része nem megy el szavazni.

Ennek számos oka lehet, köztük az is, hogy sokaknak egyszerűen túl nagy macera lenne elutazni a legközelebbi külképviseletig – hiszen annyira azért nem fontos nekik a választás, hogy rászánják a teljes vasárnapukat, vagy szélsőséges esetben akár ennél is hosszabb időt. Az alábbiakban átnézzük, hogy a világ egyes pontjain mennyit kell utazniuk a magyaroknak azért, hogy szavazhassanak.

Az iráni háború is beleszól a szavazásba

A jövő vasárnapi országgyűlési választáson jelen állás szerint 149 külföldi helyszínen szavazhatnak majd a magyar állampolgárok. Ez kettővel több, mint ahány helyen a 2024-es EP-választás idején szavazni lehetett. Négy új város van, a Japánban található Oszaka, a csádi N'Djamena, Örményország fővárosa, Jereván, valamint a tanzániai Dar es-Salaam.

A két kieső az iráni Teherán és az iraki Erbil, ezekben a városokban az iráni háború miatt nem lehet majd szavazni - ezt közölte legalábbis a Nemzeti Választási Iroda, de szerda délutáni állás szerint mindkét helyszín szerepel a külképviseleti szavazókörök listáján, és az erbili névjegyzékbe 5 embert fel is vettek (ezért a két város a mi térképünkön is rajta van). Az NVI arra is felhívta a figyelmet, hogy a háború miatt előfordulhat, hogy Bejrútban és Ramallahban is elmaradhat a szavazás, erről jövő szombaton döntenek majd.

Az EU legnagyobb tagállamaiban kell a legtöbbet utazniuk a szavazóknak

A legtöbb külföldi szavazókör természetesen Európában található, azon belül is főleg a környező országokban és az Európai Unió tagállamaiban. A legtöbben ezekben a szavazókörökben fognak voksolni: szerda délutáni állás szerint Londonban 8835, Münchenben 5078, Hágában 5949, Bernben 3877, Stuttgartban 3788, Bécsben 2678 ember jelentkezett be a szavazásra.

Ha ránézünk a térképre, azt látjuk, hogy leginkább az EU legnagyobb és legfontosabb államaiban okoz problémát az utazás. Például a rengeteg magyarnak otthont adó Németországban, ahol ugyan öt szavazókör is működik majd, de az ország középső részére egy sem jutott. Brémából, Hannoverből és Hamburgból is jó 300 kilométerre van a legközelebbi külképviselet, úgyhogy aki ezekben a városokban dolgozik, de szavazni szeretne, annak rá kell szánnia a vasárnapját erre a programra.

Forrás :Euronews