A holland választók közel fele (48 százalék) még nem döntötte el, hogy kire szavaz, vagy egyáltalán elmegy-e voksolni október 29-én, az előrehozott parlamenti választáson - derült ki az EenVandaag és a Verian közvélemény-kutató intézetek közös felméréséből, amelyet kedden tettek közzé Hágában.
Az új választások kiírását Dick Schoof ügyvezető miniszterelnök kormányának június elejei szétesése előzte meg, miután a radikális jobboldali Szabadságpártot (PVV) vezető Geert Wilders megvonta támogatását a kabinettől, döntését azzal indokolva, hogy nem tettek elegendő előrelépést a menekültügyi és migrációs politika szigorításának terén.
A közvélemény-kutatás azt követően készült, hogy kiderült: Wilders neve felkerült egy belgiumi terrorista csoport állítólagos célpontlistájára. A PVV elnöke a terrorfenyegetésről szóló hírek miatt felfüggesztette választási kampányát. Hétfőn a holland hatóságok azt közölték, hogy nincs bizonyíték a fenyegetés fokozódására.
A felmérés szerint - amelyet 1566 választó megkérdezésével készítettek péntek és hétfő között - a zöldek és a Munkapárt baloldali szövetsége (GroenLinks-PvdA) továbbra is a második helyen áll 25 mandátummal. A Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 23 mandátumot szerezne, a jelenlegihez képest változatlan eredménnyel.
A középmezőnyben a liberális 66-os Demokraták pártja (D66) három hellyel erősödött, míg a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) stabilan 14 mandátumon maradt. A jobboldali, euroszkeptikus Helyes Válasz 21 párt (JA21) támogatottsága továbbra is emelkedő tendenciát mutat, 13 mandátumra számíthat - jelenleg egy képviselőjük van a holland törvényhozásban.
A Szocialista Párt támogatottsága hét helyről négyre esett vissza, a radikális jobboldali Fórum a Demokráciáért (FvD) most öt helyet nyerne, míg az idősek érdekeit képviselő 50Plus párt két mandátumot kapna a felmérések szerint.
A hónap végi választásokon 150 képviselői hely sorsa dől el.