Izrael szerint mintegy 20 ezer fős békefenntartó erőt kellene Libanon déli térségébe vezényelni, és a csapatok helyszínre telepítését két héten belül végre kellene hajtani.
Beleegyezett kedden Izrael, hogy engedélyezi humanitárius segélyek Libanonba szállítását, de közölte: folytatja a Hezbollah elleni háborút. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel folytatott keddi tárgyalása után Ehud Olmert izraeli kormányfő kijelentette: egyetértettek abban, hogy a Hezbollah lefegyverzése és nemzetközi erő Dél-Libanonba történő telepítése alapvető fontosságú a két hete tartó libanoni konfliktus megoldásában. A kormányfő hivatalának közlése szerint Olmert és Rice megállapodtak: Izrael megengedi egy Izraelből Libanonba vezető szárazföldi folyosó létrehozását és a bejrúti repülőtér humanitárius célokra történő felhasználását.
Amír Perec izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy a nemzetközi erő megérkezéséig Izrael fenntart egy "biztonsági övezetet" Dél-Libanonban. Izrael szerint mintegy 20 ezer fős békefenntartó erőt kellene Libanon déli térségébe vezényelni, és a csapatok helyszínre telepítését két héten belül végre kellene hajtani azt követően, hogy a nagyhatalmak erről döntenek - közölték kedden magas rangú izraeli illetékesek. Ez a szám nagyjából kétszerese annak, amelyre a vezető európai országok gondolnak.
A CNN amerikai hírtelevízió értesülése szerint Rice két nemzetközi békefenntartó erő Dél-Libanonba vezényléséről szóló tervet terjesztett közel-keleti tárgyalópartnerei elé. Az első békefenntartó erő, amelyet a tűzszünet létrejötte után telepítenének Dél-Libanonba, legfeljebb 10 ezer török és egyiptomi katonából állna egy NATO- vagy ENSZ-parancsnok irányítása alatt, amit egy másik, legfeljebb 30 ezer fős nemzetközi erő váltaná fel, amely segítene a libanoni kormánynak az ellenőrzés visszaszerzésében a jelenleg a Hezbollah milíciái uralta déli országrész felett.
Rice az izraeli kormányfővel tartott találkozója után Rámalláhban Mahmúd Abbász palesztin elnökkel tárgyalt, aki azonnali libanoni tűzszünetet, a Gázai övezetben és Ciszjordániában folyó izraeli hadműveletek leállítását szorgalmazta. Abbász tárgyalásokat sürgetett Izrael és libanoni kormány között. Az amerikai külügyminiszter aggodalmát hangoztatta a polgári személyeket ért szenvedések miatt, de nem szólított fel az izraeli-libanoni harcok azonnali leállítására. Megismételte ugyanakkor felhívását egy tartós közel-keleti tűzszünetre, hangsúlyozva, hogy Washington támogatja Izraelnek azt a követelését, amely szerint a harcok beszüntetése előtt szereljék le a Hezbollah libanoni síita szervezet fegyvereseit.
Máris bírálta az Egyesült Államokat Iszmáil Haníje palesztin kormányfő, aki szerint az amerikai külügyminiszter által felvázolt "új Közel-Kelet" nem jelent mást, mint Libanon lerombolását és még több palesztin megölését. Rice Izraelből kedd délután Rómába utazott, ahol a libanoni válságról szóló nemzetközi konferencián vesz részt. Ezen Washington kifogásai ellenére várhatóan szorgalmazni fogják az azonnali tűzszünetet.
Abdalláh szaúdi uralkodó kedden közölte: attól tart, hogy az izraeli offenzíva szélesebb háborút robbanthat ki a Közel-Keleten. Az állami televízióban hangoztatta: Szaúd-Arábia figyelmeztetett mindenkit arra, hogy ha a békés megoldás Izrael kihívó magatartása miatt kudarca fullad, nem marad más megoldás mint a háború. Utalt az arab országok 2002-ben elfogadott békejavaslatára, amiben átfogó békét ajánlottak Izraelnek cserébe azokért a területekért, amelyeket az 1967-es közel-keleti háborúban elfoglalt. Kifejtette, hogy az arabok békét hirdettek, világos és tisztességes javaslatot tettek a területet békéért indítványukban, és figyelmen kívül hagyták az arab szélsőségesek ellenkezését. "De a türelem nem tarthat örökké" - mondta Abdalláh.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában a szaúdi külügyminisztert fogadva nagyra értékelte a libanoni válság megoldása érdekében kifejtett szaúdi diplomáciai kezdeményezéseket, és ismételten kifejtette Moszkva álláspontját. "Ez abban áll, hogy semmilyen kérdést, bármennyire is bonyolultnak bizonyuljon az, nem lehet terrorista eszközökkel megoldani. Izrael államnak joga van ahhoz, hogy biztonságban éljen, és így is kell élnie" - idézték az elnök szavait orosz hírügynökségek.
Szaúd el-Fejszál herceg azt hangsúlyozta, hogy a közel-keleti válság alapproblémája az izraeli-palesztin konfliktus. Szerinte a mostani libanoni válságot nem annyira a két izraeli katona elrablása, Izrael biztonságának szavatolása, vagy néhány, Libanon területén található fegyveres szervezet kalandorsága okozza, hanem Libanon valódi szuverenitásának hiánya.
Margaret Beckett brit külügyminiszter kedden egy parlamenti meghallgatáson felszólította a nemzetközi közösséget, támogassák a libanoni kormányt, Szíriát és Iránt pedig arra hívta fel, hogy ne segítse tovább a Hezbollahot.
Az izraeli hadsereg kedd délután ismét bombázta a Hezbollah erősségének számító, síiták lakta dél-bejrúti peremvárost, a támadásnak 12 civil halálos áldozata volt. A libanoni biztonsági erők szerint az izraeli légierő több mint 100 csapást mért dél-libanoni városokra és falvakra kedden, eközben Hezbollah-rakéták tucatjai csapódtak be észak-izraeli területre. Haifában legkevesebb öten sebesültek meg, a galileai Mgar faluban egy izraeli arab kislány meghalt és négyen megsebesültek. A július 12. óta tartó konfliktusnak összesen 441 libanoni és 42 izraeli áldozata van, több tízezren kényszerültek otthonuk elhagyására. (forrás: MTI)