Elfogadta és közvitára bocsátotta március 18-án az új oktatási törvényt a román parlament. A tervezet szerint a román nyelv és irodalom kivételével anyanyelven tanulhatják a tárgyakat a kisebbségi tannyelvű iskolák tanulói - írja a Transindex. Speciális tankönyvekből sajátíthatják el ugyanakkor a román nyelvet is, és a vizsgák során sem a román anyanyelvűek számára összeállított feladatsort kell kitölteniük, hanem külön vizsgamódszer alapján kell majd tanúbizonyságot tenniük tudásukról.
A törvény alapján a jövőben a román nyelven és irodalmon kívül anyanyelvükön tanulhatják a különböző tantárgyakat a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok, a románt pedig speciális könyvek és tananyagok alapján sajátíthatják el - ismertette a dokumentum tartalmát a Transindexnek Király András, az oktatási tárca államtitkára. Hozzátette: ugyan a román nyelv és irodalom oktatása kapcsán eddig is használtak speciális tankönyveket az általános iskolákban, a vizsgákon azonban a normál intézményekben tanuló diákok számára összeállított feladatokat kellett megoldaniuk például a magyar anyanyelvű fiataloknak is. A törvénytervezet alapján azonban külön vizsgamódszert dolgoznak ki a kisebbségi tannyelvű iskolákban tanuló diákok számára. Az államtitkár továbbá kiemelte: változást jelent, hogy az új rendelkezés értelmében a középiskola végéig anyanyelven oktatják majd a történelmet és a földrajzot is, és a vizsgáztatás is anyanyelven zajlik majd.
Változna a finanszírozás is
A tervezet szerint kiemelt szorzót alkalmaznak majd a finanszírozás során a kisebbségi nyelven tanító osztályokban. Korábban a fejkvóta alapú támogatási rendszer bevezetésének híre keltett riadalmat az országban, mely többek szerint a kisebbségek anyanyelvi oktatását biztosító iskolák eltűnéséhez vezetett volna.
Új oktatási struktúrát vezetne be a tervezet
A dokumentum szerint az oktatás kötelező időtartama tíz évre terjedne ki, mely az úgynevezett nulladik, előkészítő évet, a négyéves elemi és a hároméves gimnáziumi oktatást foglalná magában.
Kisebbségi oktatás esetén az anyanyelvi kompetenciákat is felmérik az érettségin
Jelentős változásokat hozna a törvény az érettségi területén is, így alapvetően két, a kisebbségi nyelvű oktatásban részt vevők számára pedig három írott vizsgát jelentene a matúra. A román és egy idegen nyelv területén egy, illetve a reál vagy a társadalomtudományokhoz tartozó tantárgyakból szintén egy vizsgát kellene teljesíteniük a nebulóknak. Ez a kisebbségi nyelvű oktatási intézmények diákjai számára egy, anyanyelvi kompetenciáikat felmérő írásbeli vizsgával egészülne ki.
Változna azonban a középiskolai felvételi rendszere is. A 9. osztályos tanulóknak több alaptantárgyból egy vizsgát kellene megírniuk, majd az ott megszerzett pontokat a tanulmányi eredménnyel és a tanári ajánlásokkal egészítenék ki. Ezt követően az iskolák eldönthetnék, hogy az említett portfólió, vagy a felvételi vizsga alapján veszik-e fel a diákokat.
A törvénytervezetet ugyan a parlament elfogadta és közvitára bocsátotta. Végleges elfogadása esetén a részletekről a jogszabály alkalmazási szabályzata fog rendelkezni. a tervezet magában foglal egy, az iskola elhagyási arányának csökkentésére irányuló javaslatot is. ez alapján a szülők és az intézmény szerződést írnának alá egymással, melyben a szülők vállalják a felsősséget az iskoláztatásért. Hiányzás esetén ötszáz és ötezer lej közötti bírságot szabhatnának ki a szülőkre.