Az igazgató szerint a Tisza vonala és a Királyhágó közötti térség jelenleg Közép-Kelet-Európa legaszályosabb vidéke, ezért nyolc bihari településen vízkorlátozást kellett bevezetni. A vízhiány miatt Székelyhíd városban, továbbá Magyarremete és Papfalva községben és hozzájuk tartozó falvakban éjszakára szüneteltetik a vízszolgáltatást.
A szakember szerint a térségben több mint egyévnyi csapadék hiányzik, a folyók, a tározók és a talajvíz szintje is rendkívül alacsony, és a jelenlegi előrejelzések szerint legkorábban október-novemberben enyhülhet a helyzet.
A Fekete-Körösön Nagyzeréndnél (Zerind) a szokásos érték tíz százalékát mérték, míg a Fehér-Körösön ennél is drámaibb a helyzet: Kisjenőben (Chisinau-Cris) a folyó vízhozama csupán a júliusi átlag öt százalékát teszi ki.
Kritikus értékeket mértek a hidrológusok a Berettyón is, Szalárdnál (Salard) a folyó vízhozama mintegy kilenc százaléka a többéves júliusi átlagnak.
Pásztor Sándor az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: hegyvidéken különösen nagy a baj, mivel a patakok és egyéb folyóvizek közel fele kiszáradt a csapadékszegény időjárás miatt. Az igazgató felhívást intézett a lakossághoz, hogy használja ésszerűen a vizet.
Az aszály a mezőgazdaságra is károsan hat: az Arad megyei prefektúra e heti jelentése szerint a búzaföldek mintegy 30 százalékát károsította, összesen több mint 32 ezer hektárt, és a repcével, árpával és sörárpával bevetett területekben is hasonló mértékben tett kárt.